Financial Times: koránt sincs vége az EU–Orbán-meccsnek



A Financial Times A magyar feszültségek nyomán az EU bírságokat fontolgat a demokrácia megsértése miatt címmel közölte Neil Buckley (London), James Fontanella-Khan (Brüsszel) és Kester Eddy (Budapest) cikkét.

Brüsszel új mechanizmusokat mérlegel annak biztosítására, hogy az uniós tagállamok hűek legyenek a demokráciához és a jogállamhoz, és elkerülhető legyen az olyan aggasztó visszafordulások bármiféle megismétlése, ami Magyarországon és Romániában megfigyelhető.

A lépést megelőzően az Európai Parlament a múlt héten elfogadott egy kemény hangú jelentést, amely Magyarországot a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontásával vádolja, és sürgeti, hogy az EU intézményei tegyenek ez ellen.

A jelentés elfogadása újabb csúcspontra vitte az EU és Magyarország közt a feszültségeket. Orbán Viktor Fidesz-kormánya az Európai Uniót a szuverenitásába való beavatkozással vádolta és a Szovjetunióhoz hasonlította.

Magyarország parlamentje saját határozatot fogadott el, amely leszögezte: „elegünk volt a diktátumokból a vasfüggöny mögött töltött 40 év alatt”.

Az EU Brüsszelben székelő végrehajtó testületénél, a bizottságnál a tisztségviselők azt mondják, nem tervezik, hogy kifejezetten Magyarország ellen elfogadják az Európai Parlament által javasolt összes lépést. De a biztosok augusztus 28-án tárgyalni fognak arról, milyen módon lehet elérni az uniós szerződésben lefektetett alapvető értékek tiszteletben tartását.

A vitában szó lesz az Európai Parlament által javasolt lépésekről, mint például a független szakértőkből felállítandó Koppenhága-bizottság, amely folyamatosan megfigyelné az összes uniós tagállamot, hogy megakadályozza a demokratikus visszacsúszást. Az úgynevezett Koppenhágai Kritériumok a demokrácia és az alapvető jogok azon normái, amelyeket az unióhoz csatlakozni kívánó minden államnak teljesíteni kell.

A bizottság ezenkívül mérlegeli a demokratikus normákat nem teljesítő államok ellen alkalmazható szankciók bővítését is, beleértve az uniós pénzeszközök visszatartásának lehetőségét is.

A vita azt a felismerést tükrözi, hogy a haladást a demokrácia és az emberi jogok terén nem lehet visszafordíthatatlannak feltételezni. Magas szinteken aggódnak amiatt, hogy Európa gazdasági problémái a munkanélküliség és a politikai szélsőségesség növekedésével veszélyeztethetik a demokráciát – és hogy netán Magyarország csak az első eset lehet.

„Mindenki pontosan tudatában van annak, hogy esetleg az alapvető jogok és a jogállam válsága felé tartunk az Európai Unióban, aminek hatalmas a bomlasztó potenciálja – különösen mivel az euróövezet válsága, egy gazdasági és társadalmi válság idején érkezik”, mondta Rui Tavares, az Európai Parlament Magyarországról szóló jelentésének szerzője. „Az EU nincs kellően felszerelve ahhoz, hogy kezelje az elvei és értékei bomlasztását”.

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke, és a testület alelnöke, Viviane Reding egyaránt arra törekszik, hogy „új eszközökkel” erősítsék meg a demokrácia védelmét az EU-ban, mondják olyanok, akik ismerik a gondolkodásukat. De óvatosak, mert nem akarják, hogy bárki úgy lássa, a bizottság áldozatot csinál egyes országokból, például Magyarországból.

Az Európai Parlamentben felszólalva Viviane Reding a múlt héten azt mondta, hogy a jogállamról folytatott vita „rendkívül fontos”, „de nem szabad, hogy ezt kizárólag a … Magyarországgal szerzett tapasztalataink alakítsák”.

Reding összehívott egy konferenciát is novemberre, amely összehozza az EU többi testületét, valamint vezető politikacsinálókat, bírókat, jogászokat és szakértőket.

Noha az intézkedéseket végső soron az egész EU-ra vonatkozóan fogadhatják el, valószínűleg Magyarország lesz az első célpontjuk – és ez várhatóan elkeseredett összecsapásokhoz vezet. Elemzők szerint Magyarország bajkeverő miniszterelnöke mélységesen rossz néven vesz bármiféle monitoringot.

A magyar parlament határozata, amelyet Orbán pártjának a tagjai terjesztettek elő, hangoztatja, hogy a Tavares-jelentés „önkényesen határoz meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és hoz létre új intézményeket, amelyek sérti Magyarországnak az uniós szerződésben garantált szuverenitását”.

Maga Orbán használta a Szovjetunió analógiáját, amikor egy rádióinterjúban azt mondta: „A szovjet birodalom uralma óta egyetlen más külső hatalom sem merte megpróbálni, hogy nyíltan korlátozza Magyarország szuverenitását.”

A Fidesz-kormány azt állította, hogy a jelentés annak az eredménye, hogy a szocialisták vezetésével összeesküvést szőttek a Fidesz-kormány ellen, és hogy a nagyhatalmú nyugat-európai közüzemi szolgáltatók nyomást gyakoroltak a kormányaikra azt követően, hogy Orbán rákényszerítette őket a magyarországi energiaárak csökkentésére.

Ám Bajnai Gordon, aki 2009–2010-ben egy a centrumtól balra álló, szakértői kormány miniszterelnöke volt, és most ellenzéki vezető, azt mondja, Orbán összecsapása Brüsszellel „nem Magyarország megvédelmezéséről szól, hanem saját túlzott hatalma védelméről, amely a Kelet felé néző haveri kapitalizmus és az irányított demokrácia kiépítéséhez szükséges”.

„Egy ilyen rendszert nem lehet konszolidálni az Európai Unió keretei között. Mindazonáltal ezt a hatalmat csakis a magyar választók buktathatják meg, nem pedig valamiféle külső befolyás” – mondta.