rss      tw      fb
Keres

Standard – Balog-interjú: Hartmann urat becsapták, Magyarországon sajtószabadság van



A Der Standard című bécsi lap Gregor Mayer Balog Zoltánnal készült interjúját közölte: „Hartmann urat politikailag becsapták. Az emberi erőforrások magyarországi minisztere kormánya vitatott kultúrpolitikájáról és a bécsi Burgtheater intendánsának bírálatáról.

Standard: – Matthias Hartmann, a Burgtheater igazgatója az Ön meghívására járt Önnél, a magyar kormány egész sor vitatott kultúrpolitikai döntése miatt. Ezt követően a Standard az ő benyomása alapján beszámolt erről.

Balog Zoltán: – Hartmann urat művészként nagyon nagyra értékelem, ezért hívtam meg. Azt gondolom, hogy politikailag becsapták őt. Hartmann úr hozott magával egy újságírót, velem is ott volt egy újságíró, ez egyeztetve volt. Világos volt, hogy mindkét fél azt írhat, amit akar.

– De viszonylag gyorsan megjelentek cikkek a kormánysajtóban, a Magyar Nemzetben és a Heti Válaszban.

– Nem én irányítom a sajtót, sem a Magyar Nemzetet, sem a Heti Választ. Sajtószabadság van, és természetesen Hartmann úr dönti el, hogy hol, mit mond erről a találkozóról. Ami engem egy kicsit zavart, az Hartmann úr konklúziója volt, ez: „A Balognak fogalma sincs”. Ennek éppen az ellenkezője történt: tisztában voltunk a dolgokkal, a munkatársaim tisztában voltak velük, és a másik oldal, ez az újságíró, aki kettős funkcióban volt jelen, azt mondta, most független újságíróként van ott, és konkrét, kritikus kérdéseket tett fel nekem a független színházak támogatásáról. Az adataink korrektek voltak, a független színházak az utóbbi időben több támogatásban részesültek, mint korábban.

– A magyar Nemzeti Színháznak rövid ideje Vidnyánszky Attila személyében kifejezetten nemzeti-konzervatív igazgatója van. Más jelentős kulturális intézmények élén is leváltották a vezetést. Miért ez a változtatásra törekvés?

– Ez tévedés. Valaki öt évre kapott egy megbízást. A megbízás lejár. A törvény előírja, hogy az állásra új pályázatot kell kiírni. A döntést egy kuratórium hozta meg. Alföldi Róbert, az eddigi igazgató egyik ellenjelöltje kilenc szavazatot kapott. Én e javaslat alapján döntöttem. Ausztriában sincs ez másként. Amennyire tudom, a Burgtheater esetében egyedül a kulturális miniszter dönt, mindenféle pályázat nélkül.

– De elképzelhetetlen lenne, hogy a kormányzó tábor mindenre rátegye a kezét.

– Ausztriában a kormány tölt be minden egyes állást, ezt mindenki tudja Európában. Önöknél még politikailag vitatott döntések is voltak, amelyek parlamenti interpellációkat vontak maguk után. A kultúrpolitikában mindig veszekedés van, és ez jól is van így. A magyar Nemzeti Színház körüli döntés nem veszélyezteti a demokráciát.

– Melyek az Ön kultúrpolitikai céljai?

– Egy teljesítmény minősége döntsön. És lehetőleg minél többen jussanak szóhoz.

– A korábban magánjellegű Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ma alkotmányos közintézmény, állami hatáskörökkel. Ön mit szól ahhoz, amikor fekete György, ennek az akadémiának az elnöke Konrád György írót „magyartalannak” minősíti?

– Ez nem volt szerencsés kijelentés, de Fekete úrnak szabadságában áll ilyet mondani. Nem én választottam őt meg, hanem az akadémia művészei. Az akadémia autonóm. A célunk az volt, és ma is az, hogy a tudományos akadémia analógiájára legyen egy művészeti akadémia is.

– Fekete úr azonban azt mondja, hogy ennek csakis hazafias beállítottságú emberek lehetnek a tagjai. Ön ezzel egyetért?

– Van néhány liberális tag is. Számomra csakis a minőség dönt, nem pedig az, hogy valaki nemzeti vagy liberális.

– Ön tavasszal kitüntetéseket adott exponáltan szélsőjobboldali személyiségeknek, köztük Szaniszló Ferenc televíziós műsorvezetőnek, aki vad antiszemita és romaellenes tirádákkal tűnik ki. Ez hogyan történhetett meg?

– Ami Szaniszlót illeti, tévesen tájékoztattak. Olyan dolgokat mond, amelyeket igazán nem hagyhatok jóvá. Felszólítottam, hogy adja vissza a kitüntetést, amit végül meg is tett.

– És a másik két szélsőjobboldali, akiket kitüntetett? Petrás János a Jobbik házi zenekarának, a Kárpátiának az énekese, Bakay Kornél régész pedig néhány éve Szálasi Ferenc nyilaskeresztes diktátorról akart kiállítást szervezni, amit a hatóságok akadályoztak meg.

– A Kárpátia nem a Jobbik pártzenekara, noha van néhány radikális szövege. Ezek a kormánybizottság döntései voltak, amelyeket vállalok.

– Ön felelős a romák integrációjáért is. Mi az ön kiinduló pontja, a stratégiája?

– Mi a képzést és a foglalkoztatást állítjuk előtérbe. A segítségadás morális kötelezettsége, az egyenlő bánásmód, az emberi jogok – ezzel minddel egyetértek, de ebből nem keletkeznek felsőoktatási és munkahelyek. Felépítettünk egy nagy támogatási programot a hátrányos csoportokból származó gyerekek számára, romáknak és nem romáknak. És olyan foglalkoztatási politikát folytatunk, amelynek célja, hogy az embereket a szociális segélyen lévők passzív státusából a aktív dolgozói státusába viszi vissza azzal, hogy az állam munkát bocsát rendelkezésre.

– Ebből a közmunka látható, amelynek során a szociális segélyben részesülőket, szinte kizárólag romákat bevonnak alibi közmunkák elvégzésébe.

– Szerintem nem rossz, ha a közösség látja, hogy nekik is dolgozni kell. Ez önmagában persze csak kozmetika lenne. A legutóbbi dunai árvíz például sokkal nagyobb károkat okozott volna, ha az utóbbi időben nem tisztogattak volna meg és nem tartottak volna karban annyi csatornát és lefolyóárkot ezek a munkára kötelezett emberek.

***

Balog Zoltán (55), kálvinista lelkipásztor, 2012 óta az emberi erőforrások minisztere Orbán Viktor miniszterelnök alatt. Illetékességi körébe tartozik az egészségügy, a szociális kérdések, az ifjúság, oktatás, kultúra és sport. 1989-ben a Magyarországon tartózkodó NDK-menekültek lelkipásztora volt.


Lásd korábban:

Osztrák művészek nyílt levele Balog Zoltánnak – Osztrák memorandum az Újszínház ügyében
Standard: egy bécsi színházigazgató látogatása és a fideszes értelmezés