rss      tw      fb
Keres

Illés Zoltán és a katasztrófa - I.

Kérem, figyeljenek! Itt már játszmákat játszanak.

Katasztrófa történt az országban, emberéleteket követelő, sok sérülést okozó, életek munkájával összerakott fedeleket megsemmisítő katasztrófa. E pillanatban, kedden egy órakor, még egy nap sem telt el a gátszakadás óta, az ember-, vagyon- és környezetmentés folyik teljes erővel. A szükséges vizsgálatok közül is csak a legszükségesebbek elvégzésére jutott idő.

Ehhez képest a környezetvédelmi államtitkár ma délelőtt, 9 óra 21 perckor azt mondta, „a timföldgyár 10 tározójában 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tárolnak, amely közül az utóbbi enyhén radioaktív és rákkeltő”. Az államtitkár nem várta meg az ÁNTSZ méréseinek eredményeit, noha azok már 11 óra 32 perckor nyilvánosságra kerültek. Így nem tehette hozzá az ijesztő mondathoz a megnyugtató mondatot: akut sugár-egészségügyi ártalommal nem kell számolni. Pedig ilyenkor nemcsak ijesztő, hanem megnyugtató mondatokra is szükség van, és ezt egy politikusnak tudnia is, éreznie is kell. És ennek megfelelően megvárni a már nyilvánvalóan fél tízkor is elkezdett vizsgálat eredményét.

Illés ugyancsak 9 óra 21 perces megszólalásában közölte a nyilvánossággal: „ilyen katasztrófa még sehol a világon nem történt”. Így aztán, mondom én, még inkább nyilvánvaló a laikus számára is, hogy az okok, majd ennek nyomán a felelősségek vizsgálata biztosan hosszabb időbe telik. Ehhez képest ma délelőtt 11 óra 33 perckor már azt is megtudtuk a környezetvédelmi államtitkártól, hogy „a teljes költséget a kárt okozó cégnek kell állnia”. Honnan tudja? Honnan tudja, vizsgálatok nélkül, hogy az elvárható legnagyobb gondosság mellett elkerülhető lett volna-e a tragédia? Vagy olyan erőhatalomról, olyan körülményről, vis majorról van szó, amelynek bekövetkezte a magánjogi felelősséget megszünteti, mert a legnagyobb gondossággal sem lett volna elhárítható? Miért előlegez meg, felelőtlenül, felelősségeket és következményeket egy ilyen súlyú esemény után alig egy nappal? De ha már ők, ilyen sebességgel, elvégezték a vizsgálatokat, tudják, mi az igazság, akkor miért nem értesít bennünket az eredményekről, amelyek a kijelentését indokolhatnák?

Illés Zoltán 11 óra 33 perces nyilatkozatához azt is hozzáfűzte, hogy ha a cégnek nem lesz elég pénze, akkor a magyar államnak kell besegítenie vagy az „Európai Unió támogatását kell kérni. Ennek érdekében már fel is vette a kapcsolatot Áder Jánossal, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagjával.” Így megy ez az unióban? Hogy felvesszük a kapcsolatot a párt brüsszeli képviselőjével, és majd ő „elintézi” az uniós pénzt? Nem ismerem az Európai Unió eljárási módjait, de csaknem biztos vagyok benne, hogy nem Áder lobbizásától függ sem a kezdeményezés, sem az eredmény. Bár kétségtelen, hogy az uniós pénz annak a vizsgálatnak az eredményén is múlik majd, amelyről Illés Zoltán már tudja, hogy száz százalékig a cég felelősségét fogja megállapítani. A magyar közvéleményt lehet megelőlegezett ítéletekkel etetni, de az unió erre nem ad pénzt. Még Áder közbenjárására sem.

És végül: a környezetvédelmi államtitkár egy másik információval is szolgált a nyilvánosságnak. Azt mondta, „nem megalapozott információk szerint off-shore cég áll a katasztrófát okozó vállalkozás mögött, és ha csődeljárást kezdeményeznek önmaguk ellen, akkor az már bűncselekmény.” Miféle sejtetés, inszinuáció, politikai hangulatkeltés ez egy katasztrófa közepén? Milyen megfontolás késztet arra egy minisztert, hogy máris Magyarországon szitokszónak számító jelzővel minősítsen? Ráadásul „nem megalapozott információkat” kürtöljön világgá? Miféle tisztesség és miféle felelősség ez? Mi az oka, hogy ennyire sürgős? Hogy egy felelős politikus nem várja meg a megalapozott információkat?

Kérem, figyeljenek! Még egy nap sem telt el a tragédia óta, de a kormány környezetvédelmi államtitkára már játszmát játszik. Ne engedjük! Legalább ilyenkor ne.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!