Pszichológia: konzervatív vagy liberális?

• Nyomtatás

Részletek

Kelemen László

2009. december 20. vasárnap, 05:27

Már nem emlékszem, hol hallottam azt a mondást, hogy az emberek többsége a konzervatív életformát részesíti előnyben, ugyanakkor azt várja másoktól, hogy liberális módon kezeljék őt. Ebben kétségtelenül van némi igazság, és nyilván sokan helyezkednek inkább ösztönösen, mint tudatosan erre a kényelmes álláspontra, de a valóságban - és különösen a politikában - azért ritkán lehet így elkenni a dolgot.

A liberális-konzervatív sarkítás – a politikai nézetek ismert különbözőségei mellett – számos "törzsi sztereotípiában" is megmutatkozik a decemberi Scientific American egyik cikke szerint (1). A liberálisok eszerint valamiféle sarkosan gondolkozó, nagyképű, nagyivó, képmutató szentfazék juppi-féleségnek tartják a konzervatívokat. A konzervatívokban ezzel szemben olyan kép alakult volna ki a liberálisokról, hogy ezek reformkajákon tengődő szakadt, antialkoholista természetvédők, akik ugyan körömszakadtáig ragaszkodnak vélt vagy valós (polgári) jogaikhoz, de hajlamosak a gyakori véleményváltoztatásra.

"Konzervatív akkor vagy, ha nem töltöd tele a poharad - liberális
meg akkor, ha hagyod kicsordulni" (Forrás: urbanspatula)

Nem tudom megítélni, mennyire lehet igaz a fenti megállapítás az Egyesült Államok lakosságára, de Magyarországra mintha nem vagy nem ilyen élesen gyűrűztek volna be ezek a nézetek. Nálunk inkább csak politikailag gerjesztett előítéletek vannak, és azok is inkább csak a magát konzervatívnak nevező oldalon, kisfiúkat megrontó szakállas bácsikról és a gazdaság tönkretételében jeleskedő ultralibsikről. A liberális oldalon ugyanakkor mintha nem alakultak volna ki hasonló előítéletek a konzervatívokról, aminek talán az lehet a magyarázata, hogy Magyarországon nincs igazi konzervatív párt.

A cikknek ezzel a részével nem is akarok többet foglalkozni, mert érdekesebb a következő szakasz, amelyben a szerző egy olyan, Jonathan Haidt által jegyzett pszichológiai elméletre/tanulmányra (2) hivatkozik, amely nemcsak a fenti klisékre keres magyarázatot, hanem a konzervatív és liberális lélek különbségeire is.

Az elmélet szerint a jó és a rossz iránti fogékonyságunk, az értékítéleteink ötféle "velünk született és egyetemleges" pszichológiai rendszeren nyugszanak:

1.) Ártalom/gondoskodás: olyan, az emlősökre jellemző rendszerek, amelyek miatt képesek vagyunk átérezni mások fájdalmát, és képesek vagyunk jót tenni másokkal.
2.) Becsületesség/kölcsönösség: igazságérzetünk alapja az emberekben kifejlődött kölcsönös önzetlenség.
3.) Egymáshoz tartozás/hűség: a hazafiasság alapja a csoporthoz vagy törzshöz való ragaszkodás.
4.) Tekintély és tekintélytisztelet: a kialakult hierarchikus társadalmi struktúrák a tekintély és a hagyományok tiszteletében is megnyilvánulnak.
5.) Tisztaság és feddhetetlenség: a fizikai és erkölcsi tisztaság iránti igény a betegségek és fertőzések miatti félelem talaján alakult ki.

Haidt és kollégái mintegy 110 ezer, különböző országokban élő ember bevonásával végzett - azaz a minta mérete alapján igencsak reprezentatívnak tűnő - kérdőíves felmérés(3) során arra a következtetésre jutottak, hogy a magukat liberálisnak vallóknál különösen az 1.) és 2.) rendszerek fejlettek, a 3.), 4.) és 5.) kevésbé. A magukat konzervatívoknak tartó embereknél nagyjából egyformán fejlett mind az öt rendszer, de az első kettő valamivel kevésbé, mint a liberálisoknál.

A fentiekből az következik, hogy konzervatívok és liberálisok más-más erkölcsi értékekre helyezik a hangsúlyt. Nagy kaland, mondhatnánk, ezt nagyjából eddig is tudtuk. Ám ha belegondolunk, hogy a túltengő törzsi szellem, a hazafiasság, a tekintély- és hagyománytisztelet, illetve a feddhetetlenség iránti szélsőséges igény milyen erkölcsi, politikai vadhajtásokhoz és a történelemből is ismert következményekhez vezethet, akkor a fenti öt pilléren nyugvó elmélet már elég sok mindent megmagyaráz.

Pólóra vasalható matricák (ValentineArt)

(1) Michael Shermer írása a nyomtatott Scientific American 2009 decemberi számának 38. oldalán olvasható Psychological research reveals how and why liberals and conservatives differ (Pszichológiai kutatások feltárták, hogyan és miért különböznek egymástól liberálisok és konzervatívok) címmel. Az online változatnak ugyanez a mellékcíme, de a főcím így módosult: The Psychological Differences in the U.S.'s Red-Blue Divide (Az Egyesült Államok vörös-kék megoszlásának pszichológiai különbségei)
(2) Jonathan Haidt: Moral Foundation Theory (erkölcsialapok-elmélet)
(3) A kérdőívet bárki kitöltheti a www.yourmorals.org internethelyen.