Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 29.
- Részletek
- 2010. október 01. péntek, 04:04
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Néhány héttel ezelőtt az internetes nyilvánosságba bekerült egy érdekes dolog, hogy tudniillik valaki észrevette, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján nem a hivatalos magyar címer szerepel, hanem az úgynevezett angyalos címer. Amelyen a címerpajzsot kétoldalt angyalok tartják. És ez ugyan ismert a magyar történelemből, volt időszak, amikor használták, de nem ez a hivatalos magyar címer. Szóval mi volt ez a címer, mi ez az angyalos címer, hogy került bele a magyar történelembe és a magyar címer használatba? Mettől meddig kik használták és hogyan?
Bertényi Iván: - Az angyal mint pajzstartó került be, most is pajzstartóként szerepel a magyar címerhasználatban. A 15. században nagyon gyakori, Mátyás király címereiben rendszerint a pajzs mögött egy angyal tartja a pajzsot több városcímerben, de az országcímerben is előfordul. És azóta viszonylag gyakori eleme a magyar heraldikának. Az államcímerbe bekerült már a 19. században, és amikor jogszabállyal rögzítették 1895-ben, akkor már jobbról és balról egy-egy angyal pajzstartóval lehetett látni a magyar államcímert. Ugyanakkor ez a rendelkezés nem szól arról, hogy lehet cserfaággal és olajággal is köríteni, de a címerleírás mellékleteként lehozzák azt a képet, ahol cserfaág és olajág van. 1915-ben van egy utolsó szabályozás, ott az angyalt is és a cserfa- és olajágat is leírja az a bizonyos 1915. november 6-i miniszterelnöki rendelet. A legújabb szabályozás az 1990-es utáni években történt, én szakértője voltam az államcímernek, amikor ezt megalkották, itt valóban egy kicsit meztelen a címer.
- Azt mondja, hogy meztelen, ha nem tartják?
- Ha nem tartják. Tudniillik a magyar heraldikának az a szelleme, hogy úgynevezett természethű felfogású, tehát nem szereti a lebegő dolgokat. Ezért valamivel meg szokták támasztani. Ez azért érdekes, mert Károlyi Mihály, aki engedékenyebb volt, mint napjaink álliberálisai, azt mondja, hogy szabad a pajzsot övezni bizonyos ágakkal vagy más ízléses díszítéssel. Tehát szerintem ez még Károlyi Mihálynak is megfelelne, mert valamivel övezik, ami nem ízléstelen dolog.
- Lehet, hogy sokaknak megfelelne, bár mondjuk az angyal nyilvánvalóan mégiscsak egy vallásos utalás, de az angyalokkal semmi baja nincs valószínűleg a nem hívő embernek sem. Csak az a kérdés, hogy ez hivatalos címernek számít-e? Vagy ezen az alapon tulajdonképpen bármit oda lehetne pajzstartónak tenni, kinek-kinek ízlése szerint? De lehet-e ez a hivatalos magyar címer, mondjuk egy hivatalos okiratban vagy akár hivatalos honlapon?
- Ez azért nehezen megválaszolható kérdés, mert a klasszikus liberális felfogás szerint ami nem tilos, az szabad. Tehát ha ő pontosan leképzi az államcímert, ahogy megvan a Magyar Közlönyben, hogy mellé aztán mit tesz, az már egyéni felfogás kérdése megítélésem szerint.
- Egyéni felfogás kérdése, de lehet-e a köztársasági elnök egyéni ebben az esetben?
- Miért ne lehetne. Végső soron neki is jogában áll ez, és nem írja elő azt egy köztársasági elnöki rendelettel, amihez kellene egy miniszteri ellenjegyzés is, hogy így kell használni. Ő így használja, tehát még kiegészíti valami ízléses körítéssel. Tulajdonképpen a Károlyi Mihály szellemét követi.
- Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen bármivel, ami a közfelfogás szerint ízlésesnek minősíthető, ki lehetne egészíteni a címert?
- Nem kiegészíteni, hanem olyan környezetbe helyezni. Tessék arra gondolni, hogy a címeres levelek nagyon gyakran úgynevezett díszes szőnyegen ábrázolták az adományozott címereket, ahol mindenféle épületek voltak a háttérben és egyéb dolgok, amik nagyon szépek voltak. De természetszerűen nem tartoztak a címerhez. Ez megint bevett gyakorlat a magyar heraldikában.
- Az angyalos címert hivatalos címerként használták? Vagy nem volt hivatalos, csak elfogadott és gyakran használt?
- Nézze, 1895-ig csak elfogadott volt, 1895-től hivatalos. Egészen 1918-ig, akkor Károlyi Mihály más ízléses körítéseket tett lehetővé.
- És mi történt 1919 után?
- 1919-ben a Tanácsköztársaság megmaradt a koronátlan kiscímer mellett, de nem foglalkozott a címer-kérdéssel. A Horthy-korszak visszatért a koronás kiscímerhez. Ugye ez volt a kormányzóval való királyság időszaka. Tehát Magyarország államformája királyság maradt.
- De az angyalos címert hivatalosan nem használták.
- Használták, de nagyon érdekes, a Horthy-korszak óvakodott attól, hogy hivatalos címerleírást adjon. Nem az angyalok miatt, hanem az volt a probléma, hogy használatban volt a kiscímer, ami egybeesik a jelenlegi címerünkkel, és használatos volt az úgynevezett középcímer, ami a szomszédos országoknak, társországoknak és melléktartományoknak a címereit is ábrázolta. Horthyék ezt nem akarták hivatalossá tenni, mert akkor összevesztek volna az összes szomszédunkkal. Viszont nem akartak lemondani sem róla, hiszen akkor a revízió volt a politika központi gondolata, tehát hallgatólagosan nem rendezték a címerkérdést rendelettel.