Közös titkaik

December 15-én az Országgyűlés hosszú vajúdás után elfogadta a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot. Az ezer sebből vérző és az állam szerveinek titkosítási hajlamát kiszolgáló hatályos szabályozás régóta esedékes volt, a politikai konszenzus nehezen állt össze. Uniós kötelezettség is sürgette az új törvényi szabályozást, így öt év elegendőnek bizonyult. Az alapvetően nyilvánosságpárti eredeti javaslat úgy vált mindkét nagy pártnak kedvére, hogy visszaléptek kettőt a közhatalom átláthatóságának elvétől. Egy szocialista módosító indítvány alapján az új törvény lehetővé teszi a titkosítást abban az esetben is, amikor a nyilvánosságra kerülés a titkosító szerv saját jogszabálysértését vagy mulasztását, hatékonyságának hiányát leplezné le, illetve az érintettek jó hírét sértené. (Titkosítás „jogszabálysértés vagy adminisztrációs hiba, illetve a hatékonyság hiányának leplezése, a verseny elkerülése, vagy kizárólag valamely személy vagy szervezet jóhírének védelme érdekében.”) Így ez a méltánylandó, titkosításra lehetőséget adó ok a közhatalom nyilvános kritikáját teszi lehetetlenné.

A kényelmes hatalomgyakorlást szolgálja az az elfogadott módosító indítvány is, amely pontosabb definíció nélkül a nyilvánosságtól védendő értékek közé emeli a közbiztonság és közrend fogalmát. Ezzel a felhatalmazással bármi bármikor titkosítható. Alapjogok korlátozása határozatlan, bizonytalan tartalmú fogalmakkal nem jogállami megoldás. Az állampolgár még bírósághoz sem fordulhat a titkosítás ellen, persze az a tipikus, hogy meg sem tudjuk majd, mi az, amit titkosítottak. Nyilván a bíróságokat kímélendő, csak az adatvédelmi biztos perelhet. Mintha minimális veszélye lenne annak, hogy állampolgárok ezrei kérdőjeleznék meg az állami adatok minősítését. Miért kell ennyire félteni az államot, ha nem azért, mert van takargatnivalója? Ismét elfelejtették, hogy a feltétlenül fenntartandó és pontosan meghatározott körre szorítkozó titkosításon túli takarások fenntartása és az államtitoksértés bűncselekményével való fenyegetés többet árt a magyar köztársaság legitimációjának, mint néhány kellemetlen adat nyilvánosságra kerülése.

Tele van az állami működés a nyilvánosság akadályaival, az ellenőrizhető, átlátható közhatalmi működés gátjaival. Széles politikai egyetértés alakult ki abban, hogy ezen ne változtassanak. Lehet kétharmados törvényt is hozni, még a mai politikai helyzetben is. Csak meg kell találni a közös pontokat.