rss      tw      fb
Keres

Szabálysértési döntéseket jelentett be az EU-bizottság, köztük Magyarországot érintőket is - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2010. szeptember 30., csütörtök 17:30

Több száz szabálysértési jellegű döntést hozott csütörtökön az Európai Bizottság az Európai Unió 27 tagországa ellen, ezek közül Magyarországot három érinti.

Közleményében az "uniós kormány" hangoztatta: az eljárások azt a célt szolgálják, hogy az uniós jogot és szabályozást minden esetben teljes körűen és megfelelően alkalmazzák.

Az egyik magyar vonatkozású döntés szerint a bizottság az unió bíróságához fordul, mert úgy véli, a magyar kormányzat központi beszerző szervezete megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat egy irodaszerekkel kapcsolatos keretszerződés odaítélése során.

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 2009 júniusában az EU hivatalos lapjában hirdetményt tett közzé papír, írószer és egyéb irodaszer szállítására vonatkozó keretszerződés odaítélésére, számos közpénzből gazdálkodó szervezet részére. A szerződő felet tárgyalásos eljárás útján tervezték kiválasztani, a brüsszeli bizottság szerint viszont ez az uniós szabályozás szerinti irányadó, úgynevezett nyílt eljáráshoz képest kisebb mértékben tette lehetővé az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, "ami az adófizetők pénzének pazarlásához vezethet".

Az Európai Bírósághoz utalt másik ügy magára a magyar közbeszerzési törvényre vonatkozik. Az új törvény alapján tavaly olyan rendelkezés lépett hatályba, amely szerint egyes esetekben a közpénzből finanszírozott szerződések ajánlattevői kizárólag akkor támaszkodhatnak egy másik gazdasági szereplő erőforrásaira, ha e szereplő vonatkozásában többségi befolyással rendelkeznek. A törvény vizsgálatát követően az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy ez a rendelkezés az uniós jogszabályokban előírtnál kevesebb esetben teszi lehetővé az ilyen jellegű együttműködéseket. Az uniós közbeszerzési szabályok értelmében ugyanis az ajánlattevők a fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül támaszkodhatnak más gazdasági szereplők erőforrásaira.

Egy további döntésében az Európai Bizottság a pirotechnikai eszközök biztonsági követelményeit szabályozó európai uniós előírások teljes körű alkalmazására kérte Magyarországot, Hollandiát és Luxemburgot. A vonatkozó irányelvet ugyanis valamennyi EU-tagországban ez év elejéig át kellett volna ültetni a nemzeti jogba, és az említett három tagállamban teljes körűen ez nem történt meg.

A harmadik magyar vonatkozású döntéssel a bizottság lezárta azt a Magyarország és kilenc másik EU-tagállam ellen indított szabálysértési eljárást, amellyel a munkavállalókat a túlzott mértékű mesterséges optikai sugárzástól védő, európai uniós jogszabály maradéktalan betartását célozták meg. Az érintett országok (Magyarország mellett Bulgária, Ciprus, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Németország, Portugália, Románia és Szlovénia) ugyanis időközben értesítették a bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel az uniós követelményeket bevezetik a nemzeti jogba.

A most hivatalosan bejelentett döntések közé nem tartozott, de az MTI megtudta, hogy a brüsszeli bizottság figyelmeztető levelet intézett több uniós tagállamhoz, köztük Magyarországhoz, mert a meghosszabbított határidőre sem küldték meg Brüsszelbe a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti cselekvési tervüket. Az eredeti határidő június 30. volt, de ezt meghosszabbították szeptember 30-ig. A hivatalos levelet csütörtökön küldték meg a magyar, szlovák, lengyel, észt és belga kormánynak.

A bizottság közleményéből kiderül, hogy a 27 tagország ellen összesen 524 szabálysértési döntést hoztak az uniós szabályozás szerteágazó területein, a pénzügyi szolgáltatásoktól mezőgazdasági és környezetvédelmi előírásokon át belügyi és oktatási témákig.