rss      tw      fb
Keres

Új rendszámtáblák Szerbiában - Kézzelfogható jele is lesz a vajdasági körzethatár-módosításnak

MTI 2010. szeptember 30., csütörtök 15:37

Hamarosan kézzelfogható jele is lesz a vajdasági magyarok egyik régi, hamarosan megvalósuló követelésének, a bácskai-bánáti körzethatár-módosításnak; a januárban megjelenő új szerbiai rendszámtáblákon külön betűjele lesz Magyarkanizsának (Kanjiza), Zentának (Senta) és Adának.

Többek között ez a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) májusi találkozójának hozadéka - mondta el Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője csütörtökön az MTI-nek.

A VMSZ-t sokan támadták amiatt, hogy Pásztor István pártelnök egy asztalhoz ült a milosevici utódpárt vezetőjével, Ivica Dacic belügyminiszterrel. A vajdasági magyar politikus a bírálatokra válaszul emlékeztetett, az SPS politikusai a gazdái a kormányban olyan, a kisebbségek számára kulcsfontosságú területeknek, mint a belügy, az oktatás és az infrastruktúra.

A VMSZ-SPS találkozó nyomán alakult úgy az új szerbiai rendszámtáblákra vonatkozó - néhány napon belül hatályba lépő - minisztériumi szabályozás, hogy Magyarkanizsának "KA", Zentának és Adának "SA" lesz a betűjele. A több mint 80 százalékban magyarok lakta három járás még az észak-bánáti körzethez tartozik, és az ott lakók autóin egységesen a majdnem 80 százalékban szerbek lakta Nagykikinda (Kikinda) "KI" betűjeles rendszáma van. Az új rendszámtáblákat januártól kezdik kiosztani.

Pásztor István VMSZ-elnök két hete, Boris Tadic szerb elnökkel folytatott belgrádi tárgyalási után közölte, hogy az év végéig módosítják azt a kormányrendeletet, amely a vajdasági magyarokra nézve hátrányosan rendelkezik a körzethatárokról. A módosítás eredményeként Magyarkanizsa, Zenta és Ada Észak-Bánátból visszakerül a szabadkai (Subotica) központú észak-bácskai körzetbe.

A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint mind Észak-Bácskában, mind a vele szomszédos, nemcsak Magyarországgal, hanem Romániával is határos Észak-Bánátban nagyjából egyenlő a magyar és a szerb anyanyelvűek aránya. A körzethatár visszaállítása után a nyolc évvel ezelőtti adatok alapján bő 270 ezerre nő a jelenleg 200 ezer lakosú Észak-Bácska népessége, és a magyarok aránya a jelenlegi 44 százalékról 50 százalék fölé emelkedik.