rss      tw      fb
Keres

Konferencia az egészségpolitika új irányairól - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2010. szeptember 29., szerda 17:44

Elkerülhetetlen az állami beavatkozás az egészségügyben, át kell térni az ellátórendszer szükségletalapú finanszírozására, be kellene vezetni a "szenvedély-, illetve a hamburgeradót", az ágazatban dolgozók Magyarországon tartására pedig az életpályamodell kidolgozása jelenthetne megoldást - ezeket a célokat fogalmazták meg a felszólalók a Gyógyuló egészségügy? című konferencián szerdán Budapesten.

Az egészségpolitika új irányairól szóló, a Napi Gazdaság című napilap által rendezett tanácskozáson Mikola István, a parlamenti szakbizottság fideszes elnöke kiemelte: az egészségügy belső válsága már túlterjedt a határain, "komoly nemzetgazdasági szintű válsággá érett", ezért elkerülhetetlen az állami, kormányzati szintű beavatkozás.

"A rendszer tolódik az állami egészségügyi ellátórendszer felé" - mondta a politikus, hangsúlyozva, hogy a konszolidáció nem a kórházi hiányok (adósságállomány) kifizetését jelenti.

Mikola István hozzátette: ha az állami felelősség kiteljesedik, akkor végig kell gondolni az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását, mivel a jelenlegi, teljesítmény alapú rendszer nem fenntartható. Úgy vélte, át kell térni a bázis alapú kifizetésekre, a forráselosztást pedig az epidemiológiai adatokra kell alapozni.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke elmondta, hogy konkrét tárgyalások folynak az egészségügyi kormányzattal, a többi között a kamarai és a praxistörvényről, az alapellátás jogbiztonságáról, az életpályamodellről és az orvosok jogállásáról szóló jogszabályról.

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke közölte: a gyógyszerellátásban cél kell, hogy legyen a szükségletalapú szolgáltatás, amihez helyre kell állítani az állam hatékony szabályozását és ellenőrzését a patikaalapításban, valamint a tulajdonlás kérdését és a szakmai kompetenciákat.

Mint mondta, ahhoz, hogy a betegek érdekei megfelelő súlyt kapjanak, garanciális elemeket kell beépíteni a rendszerbe, ilyen a tulajdonosi kör korlátozása, a tulajdonos gyógyszerész közreműködése 51 százalékos tulajdonjoggal, a gyógyszergyárak, nagykereskedők és offshore cégek tulajdonának kizárása és a patikafúzió tilalma.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint radikális, markáns beavatkozásra van szükség az egészségügyben. Az ágazatban dolgozók Magyarországon tartására életpályamodellt dolgozna ki és a bérek rendezését is szükségesnek látja. A finanszírozásban Mikola Istvánhoz hasonlóan a lakosságarányos elosztást preferálná.

A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója kifejtette: 37 milliárd forint a kórházak adóssága, de ez az év végére a duplája lesz. A szakember hangsúlyozta, hogy az adósságrendezés nem jelenthet egyszerű kormányzati kifizetést, a rendezést feltételekhez kell kötni.

Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért egyesület elnöke 18 pontos akciótervükről beszélt, melynek részeként kiemelte a korábbi felszólalók által is említett szükségletalapú finanszírozást. Kitért arra, hogy meg kell szüntetni az intézmények közötti pénzügyi igazságtalanságot, de az adósságrendezést nem lehet "csak úgy" meglépni, nem lehet annak adni a legtöbbet, akinek a legtöbb kifizetetlen számlája van.

Szintén a 18 pont közé tartozik a "szenvedély-, illetve a hamburgeradó" bevezetése. Az alkohol és a dohányáru 10 százalékos jövedékiadó-emelésével egyfajta többlet "jövedéki sarcot" lehetni kiszabni, amiből 25-30 milliárd forintos, kifejezetten egészségügyi bevételre lehetne szert tenni - közölte a kórházigazgató, hozzátéve: a "hamburgeradó" pedig az egészségügyi szakemberek által kevésbé ajánlott élelmiszerekre kirótt, csomagolásonként tíz forint többletterhet jelentene, és ebből is több tízmilliárd forintos bevétel származhatna.