Tárki-MTA konferencia: az etnikai hovatartozás nem oka az iskolai lemorzsolódásnak
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/3. negyedév
- 2010. szeptember 28. kedd, 21:57
Az etnikai hovatartozás csak látszólagos oka lehet egy-egy gyermek iskolai lemorzsolódásának, az ugyanis egyértelműen visszavezethető a szülők alacsony társadalmi és gazdasági státuszára, továbbá a szegényes otthoni körülményekre és a nem megfelelő egészségügyi fejlődésre - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA KTI) munkatársa.
Kertesi Gábor mindezt a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet és az MTA KTI által kedden rendezett, Társadalmi felzárkóztatás és a romák integrációja című műhelykonferencián hangsúlyozta, ahol a megjelent szakemberek és politikusok egyetértettek abban, hogy az oktatás fejlesztésével elérhető foglalkoztatásbővítés jelenti a roma és kirekesztett lakosság integrációjának kulcsát.
A kutató szerint a hátrányos helyzetű gyermekek jobban felkészíthetők lennének az oktatásra, ha minél korábban járhatnának óvodába, illetve ha fejlődésüket az ország elmaradottabb területein is védőnők kísérhetnék figyelemmel.
Hozzátette: legalább az ország 100 településén lenne szükség új óvodák építésére, illetve kibővítésére, hiszen amíg jelenleg a közép- és felsőosztály 90 százaléka járatja gyermekeit óvodákba, addig a lakosság kevésbé iskolázott rétegeinél ez az arány mindössze 50-70 százalékosra tehető.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egyetértett a gyermekek minél hamarabb óvodáztatásával, amit elmondása alapján a kormány új intézmények építésével is erőteljesen támogatni kíván.
Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója rövid bevezető beszédében azt emelte ki, hogy a cigányság társadalmi problémáinak megoldása egy nagyon bonyolult kérdés, amit akkor lehet a legsikeresebben megoldani, ha minél több eltérő perspektívájú javaslatot figyelembe vesznek.
Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója arról beszélt, hogy akkor nyílhat esély egy egységes társadalom létrehozására, ha annak mindenki megbecsült tagjává válhat, ugyanakkor ezzel egyidőben valamennyi állampolgár részt is vesz a társadalmi munkamegosztásban. Utóbbi elvárás teljesülését pedig elsősorban az oktatás segítségével biztosíthatjuk - fűzte hozzá.
Kézdi Gábor, MTA KTI és a Közép-Európai Egyetem (CEU) munkatársa - az Educatio Nonprofit Kft. 2006-2009. között végzett Életpálya-felmérésére hivatkozó - előadásában komoly előrelépésként értékelte, hogy az elmúlt húsz évben jelentősen nőtt a középiskolai tanulmányokat folytató roma fiatalok száma, ezzel együtt intő jelnek nevezte ugyanakkor, hogy lemaradásuk továbbra sem csökkent a többséghez képest.
Kiemelte: a roma fiatalok 8 százaléka vesz részt gimnáziumi képzésben, szemben a nem romák körében mért 38 százalékkal, emellett a romák 21 százaléka jár szakközépiskolába a többség 38 százalékos arányával ellentétben, míg az iskolából való kimaradás a romák 36 százalékát érinti, a nem romák körében mért 4 százalékkal szemben.
A szakértő szerint a roma tanulókat leginkább az általános iskola végéig felhalmozott alacsonyabb ismeretszint hátráltatja a továbbtanulásban, és így később a munkavállalásban is.
Ezt követően Kertesi Gábor - szintén az Életpálya-felmérés adataira hivatkozva - azt bizonyította, hogy ezt a lemaradást nem az etnikai hovatartozás okozza, hiszen vizsgálataikban egyértelműen nullára csökkent az eltérő etnikai, de azonos társadalmi és gazdasági viszonyokkal rendelkező gyerekek közötti különbség.
Hangsúlyozta: az iskolában elért eredményeket egyebek mellett rendkívül nagy mértékben meghatározza a születéstől számított egészségi állapot, továbbá az otthoni környezetben fellelhető olyan részletek is, mint a például a lakásban található könyvek száma, vagy az elalvás előtti esti mese olvasás.
"A szegények ugyanúgy szeretik gyermekeiket, mint a gazdagok, ugyanakkor anyagi okokból, illetve hiányos képzettségük folytán nem tudnak ugyanolyan stimulációt adni számukra" - fejtette ki leegyszerűsítve felméréseik eredményeit.
