A globalizáció sátáni erői és az Attila Király Népfőiskola

Minél többet foglalkozom a magyar szélsőjobboldal szerteágazó intézményrendszerével, annál rejtelmesebbnek találom annak pénzügyi hátterét. Itt van például az Attila Király Népfőiskola, amely „diákjai” számára teljesen ingyenes. A „főiskolát” a Kollégium a Jövőért Alapítvány hozta létre 2008-ban, de hogy a Kollégium a Jövőért Alapítványnak honnét van erre pénzre egyelőre számomra rejtély.

Az Alapítvány és az Atilla Király Népfőiskola vezetése aggodalommal figyeli a magyar nemzet szellemi állapotát, a közösségtudat eltűnését, és „ezért célul tűzték ki, hogy a magyar emberek szellemi, lelki, és fizikai fejlődésének érdekében cselekszenek.”

Az alapítók szerint „vagy vissza tudjuk adni a kereszténység és sajátos hazai kultúránk becsületét, vagy beleolvadunk a globalizálódó világba.” A képzés ezért „magyarságközpontú.” Céljaik között szerepel „a magyar kultúra megtartása, ápolása, védelme; a magyarságismeret bővítése, a történelmi szemlélet fejlesztése; a öntudatos, önbecsüléssel rendelkező, magyarságára büszke, és annak kultúráját védő emberek nevelése.”

Az őstörténetet a főigazgató, Kiszely István, a Petőfi sírjáról elhíresült antropológus tanította a 2008-2009-es tanév első félévében, akinek tudományos életrajza olyan zsúfolt, hogy én még követni sem tudtam karrierjének bonyolult labirintusát. Azóta neve eltűnt az előadók közül, valószínűleg azért, mert időközben felfedezték állítólagos ügynöki múltját. Ilkei Csaba szerint Kiszely „az 1990 előtti állambiztonsági szolgálat egyik legaktívabb egyházi elhárítója volt.” Az lehet, hogy Kiszely formálisan visszavonult a népfőiskola vezetésétől, de még mindig igen közeli kapcsolatban van a Jobbikkal. Mindössze egy hónappal ezelőtt lehetett olvasni, hogy Kiszely Fonyódon előadást tartott a magyar őstörténetről. Előadásában azt mondta, hogy „a Jobbik az én fiaim, lányaim.”

Marton Veronika sumerológus „a magyar nyelv és a hivatalos első írásos nyelvemlékeink előtti magyar nyelvű írott anyagokat” ismertette meg a hallgatókkal. Friedrich Klára rovásírásos nyelvemlékekkel foglalkozott, míg Z. Kárpát Dániel a 21. század kihívásait ecsetelte a népfőiskola első félévében. Z. Kárpát Dániel egyébként ma a Jobbik képviselőjelöltje Budapesten a III. kerületben. Zsiga-Kárpát Dániel (minden valószínűség szerint eredetileg mindössze Zsiga Dániel) a University of Hertfordshire-en végzett közgazdászként, és saját pénzén elindított egy internetes lapot, a Karpatiat (így) „a gondolkodó magyarok lapját.”

Másfél év alatt sok minden változott az Attila Király Népfőiskola környékén. Kiszely főigazgató úr eltűnt, és helyette mindössze egy egyszerű igazgató áll: Vörös Jolanda. Vörös foglalkozására nézve általános iskolai tanár volt a Kádár-rendszerben, ahol borzalmas diszkriminációban volt része, mivel nem volt párttag. A nem párttagoknak kétszer annyit kellett dolgozniuk, hogy „ne tudjanak belénk kötni.” Ez erősítette benne az ellenállást (arról nem beszél, hogy milyen ellenállást mutatott a rendszerrel szemben). Aztán jött a „gengszterváltás,” amikor ugyancsak inaktív volt, mivel úgy gondolta, hogy majd „megoldják nélküle” a rendszerváltozást. De aztán jött Horn Gyula kormánya, mire azt mondta, „na most már elég volt.” A kisgazdapárt tagja lett.

Hogy mit csinált Vörös Jolanda az Orbán-kormány idején, egyáltalán nem világos. Ugyanis ezt mondja abban az interjúban, amelyet a barikad.hu-nak adott, hogy „több tárcaközi és kormányközi bizottság tagja voltam. Mi, nemzeti érzelmű köztisztviselők, kétségbeeséssel láttuk, hogy nincs befolyásunk a bennünket is érintő ügyekre. Sajnos a köztisztviselői karban nem volt rendszerváltás. Továbbra is kriptokommunisták voltak döntéshozói helyzetben, akik hazajátszottak mindent. Ők és a helyettes államtitkári posztra emelt emberek voltak, akik pezsgőt bontottak a minisztériumban, amikor 2002-ben elvesztettük a választásokat. Ezek után ők maradtak, mi pedig elvesztettük állásainkat.”

Vörös Jolanda örömmel állapította meg a 2009/20-es tanévnyitón, hogy egyre többen érdeklődnek a népfőiskola iránt és ennek köszönhetően 450 fővel gyarapodott a létszám. Országosan 1598 diákjuk van. „Budapesten 450 fő jelentkezett és iratkozott be, amely kétszerese a tavalyi létszámnak.”

Idén a következő „tanárok” oktatnak: Dr. Hegedűs Lóránt református püspök, aki az „életmód-életvitel” című tárgyat oktatja. Hogy ez mi, azt nehezen lehet kifundálni. Talán legjobb, ha saját leírásukat idézem: „E tárgyunk is kapcsolódik a Szent Korona eszményhez, annak társadalmi ősképéhez, mely példa arra, hogy bizonyos formulák, közösségi magatartásmódok, hatalomgyakorlási alapszabályok és elvek a nyilvánvalóság erejével, a történelmi múlt ismeretlen mélységeibe visszanyúlóan határozhatják meg egy közösség gondolkodásmódját. Támogatjuk és erősítjük e tárgy keretében a két nem életkori szerepeihez méltó magatartásmódokat.” Remélem, hogy a diákok ebből sokat fognak okulni!

Z. Kárpát Dániel a „XXI. század” tárgyat tanítja idén. Hogy itt mit tanulhatnak a diákok? „E félévben a médiumok manipulatív eszköztárát vizsgáljuk. Mára negyedik hatalmi ággá nőtte ki magát a sajtó és egyéb elektronikus médium, mely a sajtószabadságra való hivatkozással irányítja a közéletet. Elszabadult kormányos nélküli hajóként tör-zúz a társadalom különféle színterein. Az ellenük való küzdelemhez és az igazi nyilvánosság vállalásához kapunk segítséget.”

Vitéz Hunyadi László, a vitézi rend főkapitánya tanítja a Szent Korona történetét és misztériumát. „Mi mindannyian, mai magyarok, itt Magyarországon, a Kárpát-medence elcsatolt részeiben és a nagyvilágban élők egyaránt a Szent Korona tagjai vagyunk. Ennek tudata meg kellene hogy határozza az életünket, önbizalmat, hitet és célt adhatna  életünknek, de többen közülünk  nem tudják már, hogy mit jelent a Szent Korona tagjának lenni. Nem tudják mi a Szent Korona tana és felfogni sem képesek már, hogy mit jelent a Szent Korona misztériumában élni. Tárgyunk a visszaúthoz nyújt segítséget.” Vitéz Hunyadi különben ötvös.

Dr. Tóth Judit jogász a Szent Korona jog- és birtokrendszeréről fog előadni. Aki többet akar megtudni dr. Tóth Juditról és férjéről dr. Tóth Zoltánról látogasson el a Magyarországért Egyesület honlapjára, ahol megtudhatja, hogy „a harmadik utas gazdasági modell” a „Szent Korona-tanban gyökerezik”.

Szendrei László, aki a Debreceni Egyetem és Nemzeti Könyvtárban dolgozik, és aki a turanizmussal, valamit az ugor-török háborúval foglalkozik, tanítja idén az őstörténetet. Ezen a tárgyon belül a hallgatók megismerkedhetnek a szkíta, hun, avar népek történetével, továbbá a magyarok vallásával a kereszténység felvétele előtt. Meg fogják vizsgálni a „turanizmus létrejöttének okait” is.

Az Attila Király Népfőiskola központja Szentendre. Havonta egyszer vannak összejövetelek. A budapestiek és Pest megyeiek minden hónap második szombatján találkoznak, míg másutt minden hónap harmadik szombatján. Minden megyében van egy kijelölt központ. Egy félév öt konzultációból áll, és aki egy évfolyamot elvégzett, az „tanúsítványt” kap. Aki hat szemesztert, tehát három évet befejezett, oklevelet kap. Vörös Jolanda nagyon reméli hogy „a népfőiskola egy-két éven belül elérheti az akkreditációs követelmények színvonalát.”

Az Attila Király Népfőiskola hallgatói kivették részüket a kormányellenes tüntetésekből is, a Magyar Gárdával karöltve. Ott voltak a Hősök terén, a Kossuth téren és az Alkotmány utcában. De mindez „brutális következményekkel” járt, mert „a rendőrfenevadak megfeledkeztek homo sapiens mivoltukról,” írja Lugosi Józsefné Kati és Kucsera Zsuzsa hallgató. De voltak kellemesebb napok is. Például, amikor kirándulást szerveztek Dobogókőre, a magyarok „egyik szakrális tájegységére.” Remekül érezték magukat, és a helyi lakosoktól „legnagyobb szomorúságukra megtudták, hogy a globalizáció sátáni erői erre a felbecsülhetetlen magyar kincsre, azaz Dobogókőre is szemet vetettek.”

Reméljük, hogy a népfőiskolán végzett hazafiak képesek lesznek ellenállni a globalizáció sátáni erőinek, és megvédik majd Dobogókőt és a többi szakrális “tájegységet” is.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!