Szegregált egyházi iskolák cigányoknak?

Amit eddig meg lehetett tudni az Orbán-kormány roma felzárkóztatási programjáról, az bizony édeskevés, és az a kevés is elfogadhatatlan a 21. században. De még a 20-ikban is. Ugyanis nagyon úgy hangzik, hogy a jobboldal megoldása visszatérés egy 1950 előtti Egyesült Államok gyakorlatához, annak a déli felében uralkodó szegregációhoz. Az pedig tudjuk, hogy mire vezetett: a hatvanas évek fekete lázadásaihoz. A szegregált iskoláknak papíron separate but equalnak kellett volna lenniük, de természetesen erről szó sem volt. Most meg mit hall az ember 2010-ben, Magyarországon? Egy államtitkár, aki Orbán Viktor bizalmasa és aki a cigányság felzárkózásáért felelős, úgy gondolja, hogy „többségi cigány iskolákra van szükség”. Érdekes módon ezekre a többségi cigány iskolákra éppen az integráció előkészítése miatt lenne szükség. Kár, hogy Balog tiszteletes úr nem fejtette ezt ki kicsit hosszasabban. Valóban kíváncsi lennék rá, milyen magyarázattal állna elő.

Úgy látszik, hogy Balog Zoltán Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkárral szoros kapcsolatban állhat, mivel Gloviczki szerint is vannak előnyei a szegregációnak. Például, ha két iskola lenne egy községben, egy a cigányoknak és egy a nem cigányoknak, akkor leállna az gyakorlat, hogy módosabb szülők egy távolabbi helységbe küldik gyerekeiket iskolába. Sőt, szakmailag is jobb lenne egy szegregált rendszer, mert így a hátrányos helyzetű gyerekekhez értő pedagógusok foglalkoznának a tanulókkal. Gloviczki helyettes államtitkárnak egészen megdöbbentő elképzelései vannak a másságról és az együttélésről. Így Gloviczki: „Ha nem veszem észre, hogy valaki más, és tiszteletben tartva így próbálom meg őt integrálni, akkor azzal inkább károkat okozok, fordítva viszont sikeres lehet.”

Ki is ez a dr. Gloviczki Zoltán? Talán nem fognak az olvasók csodálkozni, hogy Gloviczki Hoffmann Rózsa kollégája volt a Németh László Gimnáziumban. De együtt tanítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Sőt Gloviczki gyakran publikált a Hoffmann Rózsa szerkesztette Mester és Tanítvány című pedagógiai folyóiratban. Gloviczki szeret magáról beszélni. Magát egyik honlapján így jellemzi: „Gloviczki Zoltán vagyok. Ha szükséges: Dr. Ha az szükséges: PhD. Szerelmes férj, rajongó apa és –lehet, hogy tévesen – valami egészen magasról jött hivatást érző tanár.” A blog egyébként „Gloviczki Zoltán idősödő tanárember”-ről szól. Gondolom, azt is érdemes megemlíteni, hogy 1984 óta „hivatásos bűvészként” is dolgozik.

Ezeken az elképesztő elképzelések kívül eddig csak azt sikerült felfedeznem, hogy Balog államtitkár úr szeretne megszabadulni az egész roma problémától. Egyre inkább úgy néz ki, hogy az egész eddigi csődtömeget az egyházak nyakába akarja varrni.


flickr/PaDumBumPsh

Még augusztus végén egy ferences konferencián Balog elmondta, hogy „segítséget kérni jött azoktól, akikben belső készség van a segítségre, s akik egyúttal értenek is hozzá”. Ezután pedig nekiállt, és elrettentő statisztikákkal ecsetelte Magyarország egyes megyéinek elborzasztó helyzetét rövid tíz éven belül. Erről részletesebben Lévai Júlia írt a Galamusban.

Néhány nappal később Balog önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel, az egyházak helyi képviselőivel és iskolaigazgatókkal konzultált Borsod megyében. Itt elárulta, hogy „nagyon komoly iskolaalapítási, szociális terveket egyeztettek már a történelmi egyházakkal és azok vezetőivel”. Az eddig tudottak alapján várható, hogy az egyházak, leginkább valószínűleg a katolikus egyház, alapítanak iskolákat cigány tanulók számára. Egyik rosszabb ötlet mint a másik.

Csak remélni tudom, hogy az Európai Unió hamarosan elő fog állni egy közös programmal az európai cigányok helyzetének megoldására. Valahogy nem hiszem, hogy a Balog­­–Gloviczki-féle szegregált iskolák, egyházi kezekben, beleférnek az uniós elképzelésekbe. Legalábbis remélem, hogy nem.


Balogh S. Éva                


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!