"Bocsánat, mi mindent megpróbáltunk..."
- Részletek
- 2010. március 08. hétfő, 05:27
- Kertész András
Kertész András
Mostanság egyre gyakrabban eszembe jutnak azok az internetes üzenetek, amelyeket amerikai szavazók tettek közzé George W. Bush újraválasztása után. Lényegük, hogy "bocsánat, mi mindent megpróbáltunk, hogy ezt elkerüljük...". Attól tartok, rövidesen ebben (is) "majmoljuk Amerikát". No persze csak akkor, ha megtehetjük... Ha nem derül ki közben, hogy Orbán Viktor, bizonyára tartalmas tárgyalásai mellett, arról is érdeklődött a kínaiaknál, hogyan is kell tárgyalni a Google-lal, hogy belemenjenek egy kis "cenzúra-light" bevezetésébe. De bizonyára arra az esetre is fel vannak készülve fideszéknél, ha a Google esetleg mégse menne bele a játékba. Manapság már nem ördöngös dolog egy IP-cím, egy felhasználó "bemérése". Könnyen előfordulhat, hogy beírunk valami "felforgató" véleményt a netre, és a hátunk mögött az ablakon már kopogtat is Molotov elvtárs, forró üdvözlettel... Mert afelől nincsenek kétségeim, hogy egy esetleges fidesz-győzelem esetén az UD hirtelen állapotváltozáson megy keresztül, és már nem lenullázott, megrendelés nélküli cég lesz. Hanem, ahogy eddig is, mindenen rajta tartják majd a szemüket, fülüket. Az egykori Securitate ehhez képest szociális munkások gyülekezete.
Megtanulunk majd vigyázni arra, hogy mit is mondunk, hol mondjuk, és kinek. Meggondoljuk majd, hogy beszélhetünk-e a szomszéd előtt, vagy ajánlatosabb csak az időjárást szóba hozni.
Mert már most nyilvánvaló, hogy a vélemények kinyilvánításával csínján kell bánni. S ha már elfelejtettük volna, mik is történtek a század elején, amikor például a Heti Hetes szereplőinél egy-egy jól sikerült poén után pár napon belül várható volt az APEH ellenőrzése, vagy ide sorolhatjuk Kende Péter "kalandjait" az Orbán-könyv megjelenése után, akkor lehet frissebb példákat is felhozni. Itt van mindjárt Debreczeni József esete az UD-vel. Illetve a most már nyilvánvalóan fidesz-befolyás alatt álló "magyarigazság-szolgáltatással". Az igazságfüggetlen szolgáltatás ugyanis tulajdonképpen amiatt ítélte el Debreczenit, amit én is, és még sokan mások is, nap mint nap elkövetünk nyilvános fórumokon: hallgatjuk a híreket, olvassuk a sajtót, és a látottakból-hallottakból véleményt formálunk, leírjuk, és neadjisten még következtetéseket is levonunk belőlük. S igazat kell adnom Debreczeninek, amikor azt mondta, hogy az ítélettel a jövő elkezdődött. S mi abban a kivételes helyzetben lehetünk, hogy már most beleláthatunk ebbe a jövőbe. Mert már most láthatjuk, mire képes a valaha még független igazságszolgáltatás. Mert 2008 őszén az ügyészség, a helyzet súlyosságára való tekintettel, immár nyíltan kimutatta a foga fehérét, és megmutatta, mit tud tenni egy adott ügy eltussolásáért, illetve a tulajdonképpeni sértettek besározásáért, az ellenük indított koncepciós eljárások segítségével. Ma már egyáltalán nem kérdés, hogy miért is akartak "terhelőket" gyűjteni Dávid Ibolya ellen, miért is kellettek Demeter Ervinnek infók Laborcz utazásairól, és miről is kellett jelentéseket tenni Kövér Lászlónak. Vagy miért kell egy magáncégnek illegálisan kotorásznia kormányzati hálózatokban? Ez ma már senkit nem érdekel. De akkoriban is nagyon gyorsan kitúrták ezeket a kérdéseket a köztudatból. Helyette azon ment a vita, hogy követett-e el bűnt azzal Szilvásy, hogy kiosztotta a hanganyagokat a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes tagjainak, amit ők felpakoltak az internetre, valahonnan előre megsejtve azt, hogy ezért úgyis majd Szilvásyn verik el a port. Arról már nem is beszélve, amit az ügyészség Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal művelt és művel. Mindezek az események jól példázzák, milyen szinten van befolyásolva az ügyészség és a bíróság. S a demokratikus jogállam ilyen mértékű arculköpése után az "arculköpők" kártérítési pert indítanak az ellen, aki nyilvánosságra hozta, hogy arculköptek minket.
Ez már a pofátlanság csúcspontja. De miért is ne tehetnék meg? Van valakinek egy fikarcnyi kétsége is, hogy EZ az igazságszolgáltatás kinek fog igazat adni? Bocsánat, "szolgáltatni"? S vajon hány Debreczenit fognak még felelősségre vonni, amiért leírja a véleményét?
De a legfontosabb kérdés, hogy vajon hány emberhez, hány szavazópolgárhoz jutnak el ezek az információk, összefüggések, korrekt módon? Hány ember van tudatában annak, hogy egy ilyen jövőre fog szavazni április 11-én? Hányan tudják, hogy az a "változás", amelynek szükségességét sulykolják nekik, már előrehaladott állapotban van, és inkább megállítani kellene, mintsem megszavazni, esetleg kétharmadot biztosítani neki? A jelenlegi médiaállapotokat figyelembe véve, a közmédia immár csak a fidesz szócsöve, az önkormányzatok által üzemeltetett helyi médiák pedig szintén nem a korrekt informálásban érdekeltek. S ahogy a saját helyi médiánkat nézem, az ország és a Bajnai-kormány nemzetközi megítéléséről szóló híradások is enyhén szólva "megszűrve" jutnak el a közönséghez.
Vagyis: az embereknek nem adatik meg a lehetőség, hogy korrekt információk birtokában élhessenek szavazati jogukkal... hm... nem ismerős a szöveg valahonnan? Nekem 2006-ból rémlik valami ilyesmi, Szijjártó Péter, fidesz-szócsővivő előadásában... S mit is vontak le ebből annak idején? Hogy az ily módon alakult kormány illegitim, le kell mondania, satöbbi...
S mit mondanak most? Hogy hát nem tudják, milyen állapotban van gazdaságilag-pénzügyileg az ország. Hogy ezt majd csak a választások után fogják megtudni... Mindenesetre az minimum érdekesnek számít, hogy bár semmit sem tudnak a valós helyzetről, azt biztosan tudják, hogy az erről szóló adatok meg vannak hamisítva. Kicsit átlátszó szöveg, de hát az "eccerű" szavazópolgár úgysem foglalkozik ilyen bonyolult összefüggésekkel... Ők elhiszik, hogy Gyurcsányék mindenkit megvettek kilóra, az IMF-től kezdve az Unióig, ezért fújják azt, hogy példásan kezelték a válságot, és növekedési pályára állították az országot. A görögöket is megvették, hogy azt nyilatkozzák, a magyar példát akarják követni. Ha egyáltalán eljutnak hozzájuk ezek a hírek.
Nekik elég, ha Orbán kiáll, és azt mondja, változásra van szükség...
Meg hogy "itt az idő"...
Mire is?
Például elgondolkodni.
Már aki még képes rá.