rss      tw      fb
Keres

Komárom

A Komárom nevű magyarországi városban ún. kettészakítási emlékművet kíván fölállítani egy jobboldali nacionalista szervezet, ráadásul annak megörökítésével (ami eddig soha és sehol nem volt szokásban), hogy kik támogatták és – főleg – kik ellenezték a kezdeményezést. Az emlékmű alapfölirata a következő lenne: „Csak a múltat ismerve épülhet a jövő!”

Hát akkor ismerjük meg a múltat! Komárom (melléknevén: Rév-Komárom) vára és városa eredetileg csakis a Duna bal partján feküdt, és csak a Budapest–Győr–Bécs fővonalon fekvő vasútállomása volt a jobb parton, az akkori Újszőnyben. (A Budapest–Pozsony–Bécs vasúti fővonal nem érintette Komáromot.) Lakosainak száma 1891-ben 13 076 fő volt. Újszőny nagyközséget, melynek ugyanakkor 1800 lakosa volt, a vasútállomás miatt és az 1891/92-ben fölépült híd következtében 1896-ban Komáromhoz csatolták.

Huszonkét év múlva azonban Komáromot (az eredetit) Szlovákiának, illetőleg az akkor megalakuló Csehszlovákiának ítélték – a jobbparti vasútállomást szerencsére nem. Pedig a vasútállomások és vasútvonalak általában a trianoni döntéshozók kedvencei voltak, de itt a Komárom északi túloldalán fekvő mellékvonali állomás kibővíthető volt pályaudvarrá, s onnan kiindulva létrehozhattak egy Komárno–Nové Zamky–Bratislava fővonalat. Komáromot tehát voltaképpen nem kettéosztották, hanem szétválasztották az eredetileg is különálló részeire.

Így a korábban Komáromhoz csatolt Újszőny itt maradt. Ám nem kapta vissza eredeti nevét. Néhány évig a Komáromújváros nevet viselte, hiszen egyfelől nyilvánvaló volt, hogy nem azonos Komárommal, másfelől a névről mégsem akartak lemondani. Az utóbbi tényező bizonyult erősebbnek: a település neve végül Komárom lett. Mára aztán ez az elnevezés annyira bevetté és megszokottá vált a valóságos helyzetet nem ismerők számára, hogy az eredeti (balparti) Komáromot elkezdték „Révkomárom” néven emlegetni, mintha csak az eredeti jobbparti Újszőny lenne az igazi Komárom.

Ha már a neveknél tartunk, mellékesen megjegyzem, hogy persze Pozsony sem a „magyar”, hanem a régi magyar neve Bratislavának. A Pozsony név szlovák megfelelője ugyanis Presporek. Aminthogy Párkány sem az egyébként eléggé idétlen Stúrovo (magyarul kb. Stúrfalva), hanem a szlovák Parkan magyar megfelelője.

A trianoni békeszerződés igazságtalanságairól amúgy magam is hosszasan tudnék lamentálni.