rss      tw      fb
Keres

Járások

Évtizedes probléma Magyarországon a közigazgatás újjászervezése. Ez persze két különböző – bár egymással összefüggő – dolgot jelent: egyrészt megfelelően működő intézményeket és hivatalokat, másrészt észszerűen kialakított közigazgatási egységeket. Az uniós és a hazai szakértők is egyetértenek mármost abban, hogy ez utóbbi a megfelelő nagyságrendű régiók kialakítását jelentené, mint Európa számos országában. Most ugyanis a régiók nem valóságosak, hanem pusztán statisztikai egységek, továbbá – mivel ilyen minőségben nagyrészt mindegy is, hogyan vannak kialakítva – észszerűtlenül sok van belőlük. A mai (trianoni) Magyarországon ténylegesen csak három régió létezése lenne indokolható: Felföld, Alföld, Dunántúl.

A korábbi kormányzat megpróbált elindulni a tényleges regionalizáció irányába, csakhogy ehhez kétharmados többség kellett volna az országgyűlésben, amihez az akkori ellenzék nem volt hajlandó segédkezet nyújtani. Most, kormányon, neki megvan a kétharmados többsége, s ezt arra használja, hogy deregionalizáljon: a megyék vezetésében központosít, legújabban pedig kitalálta, hogy visszaállítja a járásokat. Hogy ezek pontosan hogy fognak kinézni, hol lesznek a határaik stb., azt ugyan egyelőre még nem tudja. Indoklásként mindenesetre két dolog hangzott el: a járások közelebb vannak az emberekhez, mint az „átláthatatlan” rendszerű kistérségek, illetve hogy a járásoknak van történelmi hagyományuk.

Az első indok egészen abszurd: mitől lenne a járás közelebb az emberekhez, mint az egészen közeli kistérség? De a második indok sem stimmel, abban az értelemben, hogy ugyan a járásoknak tényleg van történelmi hagyományuk, akkor viszont a régióknak is: a rendi Magyarország bizony ismerte és működtette a dunáninneni, dunántúli, tiszáninneni és tiszántúli országos kerületeket. Éppen ezek ittmaradt részeiből lehetne létrehozni az említett régiókat, amelyen belül a mai megyéknél kisebb, a régebbi járásoknál nagyobb megyéket lehetne kialakítani – lásd ehhez Bibó István „kismegye” vagy „városjárás” koncepcióját.

De hát a mi kormányunk olyan sajátos forradalmat csinál, amelyben nem előrefelé megyünk, hanem hátrafelé. Úgyhogy lehet, hogy nálunk tényleg megvalósul majd – kicsit kicsavarva a Monty Python híres jelenetének magyar szövegváltozatát – a hülye járások minisztériuma.

(Lendvai L. Ferenc)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!