rss      tw      fb
Keres

OGY - Orbán Viktor napirend előtti felszólalása - ÖSSZEFOGLALÓ

MTI 2010. szeptember 13., hétfő 20:27

Idénre 3,8, jövőre pedig 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányról beszélt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. A miniszterelnök a cselekvés parlamentjének nevezte az Országgyűlést és hangsúlyozta: Magyarország visszaszerezte a reményt, "de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni", most jön a java, az ország felemelése és talpra állítása. Az MSZP szerint rossz a kormány által száz napja választott irány, az LMP úgy véli, a kabinet szegényellenes politikát folytat szegénységellenes helyett, a Jobbik megszüntetné a "Magyarországon élősködést".

Orbán Viktor Kormányzati teendők címmel elmondott beszédében úgy fogalmazott, az idén 3,8 százalékkal "nyújtózkodhatunk" tovább, mint a takarónk ér. A kormányfő jövőre sem "javasolt" 3 százalékosnál nagyobb nyújtózkodást.

"A spekulációra, eladósodásra és megszorításokra épülő gazdasági rendszer helyett értékteremtésre, munkahelyek létesítésére és pénzügyi felelősségre épülő gazdasági rendszert építünk" - fogalmazott, hozzátéve, nem folytatható az elődök gazdaságpolitikája, amely az ország eladósodásához vezetett.

Úgy vélekedett, "az emberi fajra jellemző bizakodáson és derűlátáson túl semmi ésszerű okunk" nincs azt hinni, a világgazdaság kilábalt a válságból. Ellenkezőleg - folytatta -, akkor járunk el a józan ész szabályainak megfelelően, ha a visszaesés lehetőségét sem zárjuk ki. Ennek tudatában kell a nemzeti valuták, köztük a forint árfolyam-ingadozására is számítani - mondta.

A kormány nyári munkájának velejét az adta, hogy a rengeteg elfogadott törvényt - szám szerint ötvenötöt - útjára segítse, végrehajtsa. Nem csak a meghozott törvények száma, de azok súlya, jelentősége is fontos.

"Évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpraállítását".

Az utolsó, július 22-i parlamenti ülés óta eltelt 53 nap eredményeit sorolva példaként említette: átvállalta a kormány a televíziók üzemben tartási díját, patikalapítási stop lépett életbe, elismerték az adórendszeren kívüli kereset intézményét, megszűnt a jelzálogalapú hitelezés az ingatlanokra.

Az új politikai rendszer építésének elemei közé sorolta a kisebb parlamentet, a kisebb önkormányzatokat, az állami vezetők fizetésének mérséklését, az "abszurd" végkielégítések rendszerének felszámolását, és azt, hogy lehetetlenné tették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását.

Az új szociális rendszerrel kapcsolatban Orbán Viktor közölte, kilakoltatás nem lesz Magyarországon a moratórium lejárta után sem. Megjegyezte, a fogyatékkal élőknek visszaadják azt, amit az előző kormányok elvettek tőlük.

A közbiztonsággal összefüggésben kiemelte, a bűnösök és a bűnözők mentegetése szociális helyzet vagy származás alapján elfogadhatatlan. Mindenkit megillet a védelem joga, az ennek garantálásához szükséges eszközök kizárólag az állam kezében lehetnek, ezért megerősítik a rendőrséget, céljuk pedig az, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen - mondta.

"Az elmúlt 53 napban, mióta nem láttuk egymást, Magyarország nagyot lépett előre. (...) Sikeresen leraktuk az alapokat, ezzel Magyarország visszaszerezte a reményt, de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni. Most jön a java, most jön az igazán nagy vállalkozás. Az új alapokra támaszkodva fel kell emelnünk, és talpra kell állítanunk Magyarországot" - összegezte Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ehhez összefogásra van szükség.

Mesterházy Attila politikai kalandorkodásnak nevezte Orbán Viktor elmúlt száznapos tevékenységét.

A szocialista frakcióvezető úgy vélekedett: a kormányfő által épített új rendszerre az országnak nincs szüksége, ez rossz irány, amin változtatni kell. Azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nem meri az önkormányzati választás előtt beterjeszteni a jövő évi költségvetés sarokszámait. Felszólította a kormányfőt: beszéljen arról, hogy mitől fog beindulni a gazdasági növekedés, hogyan lesz egymillió munkahely.

Ez nem egy zenés szórakozóhely, ahol feladja a rendelést, mások meg teljesítik, ez egy félreértés - válaszolt Orbán Viktor a MSZP-elnöknek, arra reagálva, hogy Mesterházy Attila arról beszélt, a kormányfőnek mit kellene tennie. Az örökölt helyzetről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett: az előző kormánypártok viselkedése kínos szituációra emlékezteti, hiszen "ég a ház, de ezt a házat önök gyújtották fel".

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő beszédére reagálva leszögezte: álláspontjuk szerint a jóléti rendszerből nem lehet többletforrásokat kivonni. Meglátása szerint járulékcsökkentéssel és ökológiai adóreformmal lehet talpra állítani az országot. A frakcióvezető úgy látja, hogy a kormány társadalompolitikája "szegényellenes és nem szegénységellenes". Kitért arra, hogy nem csak a régi rend hívei kifogásolják, hogy a kormány azt feltételezi, a kétharmados többség korlátlan hatalomgyakorlással jár.

Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetője mondandójára reagálva Orbán Viktor azt emelte ki: a kétharmados felhatalmazással forradalmi léptékű változásokra törekszik a kormánytöbbség.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon élősködik az "álláshalmozó politikai bűnözés", a multinacionális vállalatok erőfölénye a duális gazdaság képében, valamint a "cigánybűnözés". Ezeket meg kell szüntetni - mondta. Vona Gábor az államadósság újratárgyalását is sürgette a miniszterelnök beszédére válaszul.

Orbán Viktor nem támogatja azt a javaslatot, hogy Magyarország tagadja meg a korábban felvett hitelek visszafizetését. A miniszterelnök leszögezte: a kormány ilyen lépést nem fog kezdeményezi, ilyen irányú beadványt nem fog támogatni. Úgy vélekedett: az ország eladósítása a szocialisták bűne.