Gyurcsány Ferenc
- Részletek
- G-7
- 2010. szeptember 13. hétfő, 05:21
A szóvivő és az alkotmányosság
Muszáj visszatérnem egy vasárnapi hírre, mert tegnap szinte senki nem tekintette feladatának, hogy elmondja: a miniszterelnök szóvivője összevissza beszél, amikor azt állítja, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján az alkotmányról nem lehet népszavazást tartani. Hadd idézzem szó szerint a hírt:
„Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc szombaton népszavazást szorgalmazott az új alkotmányról, Szijjártó Péter azt mondta, jelenleg jogszabály van, amely alapján ezt nem lehet megtenni.”
Lássuk a tényeket:
1. A 25/1999. (VII. 7.) AB határozat szerint a választópolgárok által kezdeményezett ügydöntő népszavazásnak alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye. A határozat szerint véleménynyilvánításra irányuló népszavazást sem kezdeményezhetnek a választópolgárok az Alkotmány módosításáról, mivel nem tudhatják előre, összejön-e az a kétszázezer aláírás, amikor az Alkotmány szerint mindenképpen ügydöntő a népszavazás.
Választópolgárok tehát sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást nem kezdeményezhetnek az Alkotmány módosításáról (így az új alkotmány megalkotásáról sem). Ez tehát látszólag a szóvivő véleményét támasztja alá.
2. Igen ám, de a köztársasági elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyharmada kezdeményezhet népszavazást az Alkotmány módosítására vonatkozó kérdésről, ilyenkor azonban az Országgyűlés – a hivatkozott AB határozatból következően – csak véleménynyilvánító népszavazást rendelhet el. Az, hogy az Országgyűlés elrendeli-e a népszavazást, szabad mérlegelésétől függ.
Ilyenkor nem magáról az új alkotmány normaszövegéről szól a népszavazás, hanem egy, az új alkotmány megalkotásával összefüggő konkrét kérdésről, amely az AB szerint több alkérdést nem tartalmazhat. (Például ilyen kérdés bocsátható így népszavazásra: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az új alkotmány preambuluma hivatkozzon Istenre?”) Ez már cáfolja a szóvivő állítását.
3. De van egy ennél is erősebb jogintézményünk, a megerősítő népszavazás. Ez azt jelenti, hogy egy elfogadott törvényről annak kihirdetése előtt tartanak népszavazást. Ez a népszavazás mindig ügydöntő. A 25/1999. (VII. 7.) AB határozat szerint a megerősítő népszavazás alkotmánymódosításra is alkalmazható, ebből következően arra az új alkotmány esetében is van lehetőség.
A 64/2009. (VI. 18.) AB határozat szerint megerősítő népszavazást a választópolgárok nem kezdeményezhetnek, arra a köztársasági elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyharmada jogosult. A megerősítő népszavazás elrendeléséről – minden külön hitelesítési eljárás nélkül – az Országgyűlés egyszerű többséggel, szabad mérlegelés alapján dönt.
Az Alkotmány 26. § (6) bekezdése szerint a megerősítő népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor hirdetheti ki, ha azt a választópolgárok eredményes népszavazáson megerősítették, vagyis a népszavazáson részt vevők többsége támogatta, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede. Ez ugye azt jelenti, hogy bizony a Fideszen és a hozzá közel álló elnökön múlik, lesz-e népszavazás az új alkotmányról.
Ezen a ponton eldönthetjük, hogy a kormányfő személyes szóvivője hazudott, megtévesztette a választókat, bujtatni próbálja a szavazástól gyáván félő kormányt és a kormányfőt, vagy egyszerűen tudatlanok és felkészületlenek, csak azokat a paragrafusokat ismerik, amelyeket éppen meg akarnak változtatni. Az alkotmánybírósági döntések átírásával – egyelőre – nehéz dolguk lesz.
