Hogy mik lesznek! – 2010.03.04.
- Részletek
- 2010. március 04. csütörtök, 07:09
- Kelemen László
Romló űrszemét-helyzet
Egyre több az űrbe juttatott eszköz, és az ezekből keletkező, földkörüli pályán keringő hulladék. Nemrégiben például csak nagy nehezen sikerült elkerülni egy kínai rakéta csaknem négytonnás kiégett harmadik fokozata – a 2007-es műholdlelövős kísérletben használt rakéta maradványa – és az ESA (Európai Űrhivatal) 8 tonnás Envisat Earth nevű űrjárműve közötti ütközést. Ha egymásba akadnak, az ütközés következtében keletkező romhalmaz valóságos katasztrófát okozott volna abban a magasságban, amelyben már egyébként is nagy a baj.
Az ábra minden egyes pontja (összesen 19 ezer) egy legalább 10 centiméteres monitorozott űrtörmeléknek felel meg – NASA/Orbital Debris Program Office
Az Envisat Earth esete egyébként nem egyedi; 2009-ben összesen öt további távirányított űreszközzel kellett úgy manőverezni, hogy ne ütközzenek össze valamilyen emberi eredetű űrtörmelékkel, és megelőzzék a Kessler-szindróma eszkalációját. Donald Kessler és Burton Cour-Palais még 1978-ban megjósolták a NASA-nál, hogy az egyre sokasodó űrhulladék egy circulus vitiosusban újratermeli önmagát, mert növeli az ütközések bekövetkezésének – és ezzel újabb romok keletkezésének – a valószínűségét.
Atomszáma: 112
Több szakforrás szerint a periódusos rendszer eddig ismert legnagyobb, 112-es rendszámú eleme végelegesen a Copernicium nevet és a javasolt "Cp" helyett a "Cn" vegyjelet kapta. A Copernicium magjában hússzal több proton van, mint a természetben előforduló legnagyobb rendszámú elemben, az uránban. Az új elem létrehozásáért komoly verseny folyt több laboratórium között; a nyertes a darmstadti nehézionkutató intézet Sigurd Hofman által vezetett csapata lett, amelynek már két ízben sikerült – igaz, csak pillanatokra – néhány Copernicium-atomot előállítania.
Hiedelmek, kulturális identitás és klímaváltozás
Valószínűleg nem hat az újdonság erejével az a megállapítás, hogy az emberek néha hajlamosabbak hitük, világnézetük vagy meggyőződésük szerint megítélni dolgokat, jelenségeket, mint tudományos tények és eredmények alapján. Don Braman kísérletében egy általuk alig ismert területről, a nanotechnológiáról kérdezték meg egy csoport véleményét. Először mindenkivel ismertették az alapvető tudnivalókat, majd a csoport tagjai vitatkozni kezdtek, végül meglehetősen gyorsan két pártra szakadtak aszerint, hogy ki és hogyan ítélte meg a nanotechnológia lehetséges előnyeit és hátrányait. Az individualisták inkább a terület áldásait nézték és elfogadóbbak voltak, mint a kommunitáriusok, akik a hátrányokat, sőt veszélyeket látták inkább.
Mindkét "párt" tagjai ugyanazon alapinformációk ismeretében foglaltak állást, de láthatóan nem számított, hogy ezek pozitív vagy negatív tények voltak. Braman szerint egyszerűen kizárták a látókörükből azokat az adatokat, amelyek ellentmondtak annak, amiben hinni akartak, és csak a véleményüket alátámasztó információkhoz ragaszkodtak.
Kritikus találkozások; tény és hit – colum.edu
Egy másik kísérleti csoporttal elolvastatták az ENSZ globális felmelegedésről szóló beszámolóit, majd közölték az alanyokkal, hogy a probléma megoldása az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szabályozása az iparban. Eddig a pontig az individualisták ragaszkodtak hozzá, hogy a globális felmelegedés nem komoly probléma, és nincs szükség az ipar megregulázására. Amikor a kísérletezők azt mondták, hogy rendben van, ám ebben az esetben alternatív megoldásként telepítsünk a környezetet kevésbé szennyező atomerőműveket, akkor az individualisták számára is hirtelen felértékelődött a klímaváltozás problémája.
Chilei földrengés: rövidebb napok
A február 27-ei chilei földrengés következtében 8 centiméterrel eltolódott korábbi helyzetéhez képest a Föld tengelye, és 1,26 ezredmásodperccel csökkent bolygónk forgási ideje – azaz ennyivel rövidebbek lettek a napok. Ezek a változások modellkísérletekkel is igazolhatók, de nagyságrendjük miatt alig érzékelhetők. Ám akadnak nyilvánvalóbbak is. Chile második legnagyobb városa, Concepción közelében a Santa Maria sziget például két méterrel magasabbra emelkedik ki az óceánból, mint eddig.
(Összeállította: Kelemen L.)