rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. szeptember 8.

Bolgár György kérdései a 2010. szeptember 8-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy miket mondott tegnap Orbán Viktor. Éljen a valóság? De mit árult el róla a miniszterelnök?

Másik témánk, hogy az Európai Unió közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, tárgyalni kéne a Nemzetközi Valutaalappal, és be kellene tartani a költségvetési hiánycélt. Feszíthetjük-e még a húrt 226 forintos frank és 290 forintos euróárfolyamnál.

Beszéljük meg aztán, hogy Varga Mihály bemutatta hatvanhárom csontvázát. Köztük említette például a közlekedési vállalatok szükséges többlettámogatását, a moszkvai magyar kereskedelmi székház eladását, vagy a Vértesi Erőmű ügyét. Csakhogy ezekről már korábban is mindről tudni lehetett, vagyis nem voltak elrejtve csontváz formájában különböző szekrényekben. Annyira nem, hogy Varga szerint a kormány 29 pontja semlegesítette is az ezek miatt bekövetkező kiadásokat. Márpedig a 29 pont már júniusban megszületett. Szóval akkor már ismerték a csontvázakat korábban is? Hogy van ez?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy híradós szerkesztőket és riportereket rúgtak ki a közszolgálati tévéből, többeket pedig levettek a műsorról. Például Baló György sem szerepel ősztől. Kétharmados közszolgálat?

Mi a véleményük tovább arról, hogy Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar közszolgálati médiát nem fenyegeti semmi veszély. Az ilyen felvetéseket nem is tudja értelmezni. Segíthetünk?

És végül beszéljük meg, hogy ellopták az újonnan alapított terrorelhárítási központ tervrajzát egy vállalkozó kocsijából. Csak nem terrorveszély? Vagy inkább csak egyszerű közbiztonsági probléma.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Pósán László, a parlament oktatási bizottságának fideszes alelnöke


Bolgár György:
- Érdekes anyagot közölt tegnap a Figyelőnet című internetes portál. Ezt aztán többen át is vették, és ebben azt állítja, hogy hozzájutott egy olyan tanulmányhoz, amelyet oktatáspolitikusok, pedagógusok állítottak össze, az oktatási tárca vagy államtitkárság kérésére illetve megbízásából. Az anyag a közoktatási illetve a felsőoktatási törvények kidolgozásának előkészítéséről szól. Mindehhez háttérként a Figyelőnet azt írta, hogy ennek az anyagnak az összeállításában fideszes szakpolitikusok illetve szakemberek nemigen vettek részt. Kezdjük ezzel. Mennyire igaz ez?

Pósán László: - Kérdés, hogy kit tekintünk ilyennek, olyannak, amolyannak. Az tény és való, hogy politikai értelemben sokféle beállítottságú szakértőt felkért a tárca, tehát ha úgy tetszik, szocialista, Fidesz, KDNP, sokféle kötődésű szakértők is voltak. De hozzá kell tenni, hogy én nem voltam ott. Tehát megélt és életszerű tapasztalatom nincsen, csak a kormányszóvivőre tudok hagyatkozni.

- Mi az oka annak, hogy Ön például nem volt ott? Az, hogy egy olyan szakpolitikusnak, aki a parlamentben is tisztséget visel, nincs ott a helye egy ilyen előkészítő csoportban?

- Hát nézze, egy törvény kimunkálása azért elég hosszú és elég összetett folyamat is. És kifejezetten a szakmai kérdésekkel foglalkozó egy-egy terület szakértői jöttek össze, nem kifejezetten oktatáspolitikusok. Az egy későbbi műfaj lesz majd, amikor az oktatáspolitikusok parlamenti viták vagy éppen bizottsági viták során valami mellett vagy valami ellen érvelnek. Tehát az egy második vagy harmadik felvonás, ahogy tetszik.

- Meg sem kérdezték akár Önt, vagy tudomása szerint Pokorni Zoltánt vagy Sió Lászlót, szóval a legismertebb fideszes oktatáspolitikusokat, hogy képviselő urak, kiket javasolnátok ebbe a testületbe?

- Nézze, a választásokat megelőzően, amikor minden párt nyilvánosság elé lépett, hogy ki mit gondol a különböző dolgokról, akkor értelemszerűen a Fidesz is megfogalmazott oktatással, oktatáspolitikával kapcsolatos álláspontokat. Úgyhogy ezek azóta sem változtak. Lényegében a választási programunk egyben a kormányprogram is lett, úgyhogy itt túl sok új dolgot nem kellett kitalálni. Ezért ilyen szempontból nem áll fenn az a helyzet, ami korábban jó pár kormányzat esetében igen, hogy a választási programhoz képest egy kormányprogram mást tartalmazott és ezért meg kell kérdezni, meg újra elő kell venni. Tehát a mi esetünkben itt van egy kontinuitás, úgyhogy ilyen értelemben nem ismeretlen terepre kellett tévedni az oktatási irányításnak, hanem már ismert és többé-kevésbé körüljárt koncepciók mentén indult el a munka.

- Ön ismeri azt az anyagot, amely a Figyelőnet birtokába került, és amelyből a média ki is vette a legfőbbnek tartott megállapításokat?

- Én nem tudom, bevallom őszintén, hogy a Figyelőnetnek mi van a birtokában. Én azt tudom csak, hogy amit a médiában közzétettek, hogy úgymond mi minden lesz, az úgy, ahogy van butaság. Mert ilyenről nincs szó.

- Tényleg?

- Igen.

- Szóval nem lesznek gazdasági társaságok az egyetemeken.

- Hát persze.

- Nem engedik, hogy saját vagyonnal gazdálkodjanak.

- Nem, én azt mondom, hogy ami olvasható volt, alapvetően butaság.

- Tényleg? De ettől még lehet, hogy szerepel benne, mert azt nem látta, hogy van-e ilyen anyag.

- Nézze, én ezt nem tudom, még egyszer mondom, hogy mi van a Figyelőnet birtokában. Halvány lila gőzöm sincsen. Mert bárki bármikor előállíthat bármiféle anyagot, és azt mondhatja, hogy ez az autentikus. Én azt tudom biztosan, a Figyelőnet nyomán a médiában megjelent anyagokkal kapcsolatosan, azt tudjuk mondani, és a pártnak is az az álláspontja, hogy köszönőviszonyban sincsen azokkal a munkafázisokkal, formálódó gondolatokkal, amelyek a nyár folyamán mégiscsak elkezdődtek.

- Akkor ezekbe a munkafázisokba például bevonták Önt, vagy esetleg az Ön vagy az Önök fideszes oktatáspolitikus munkatársait? Erről például tud?

- Természetesen voltak, igen.

- És mondjuk, ami egyéb ilyen konkrétum kiszivárgott, hogy például akár öt órával többet kellene a közoktatásban hetenként a diákoknak az iskolában tölteniük, ebből a testnevelési órák…?

- Ugyanazt tudom mondani, amit az előbb, hogy ez, ahogy van, nem felel meg sem az elképzeléseinknek, sem a koncepcióinknak, tehát nem tudom, hogy honnan szalasztották ezeket az ötleteket.

- Értem. Szóval ha véletlenül van ilyen, akkor azt mondja, hogy ez a Fidesz oktatáspolitikájának és feltehetően akkor a KDNP-jének sem felel meg.

- Így van.

- Lehet, hogy ezt valakik leírták, összeállították, de ez nem egyezik az Önök elképzelésével.

- Így van.

- És a nyelvtanítás? Ugye erről már Hoffman Rózsa oktatási államtitkár is beszélt, hogy az angol nyelv kizárólagosságát meg kellene szüntetni, ami elég érdekes irányváltásnak tűnik. Volt erről például bármilyen vita, egyeztetés, beszélgetés egyáltalán Önök között?

- Ezt megint, bevallom őszintén, nem nagyon tudom értelmezni, mert az angol nyelvnek nincsen kizárólagossága. Az tény és való, hogy majdnem minden iskolában az angol a vezető nyelv. De kizárólagosság nincsen. Ilyen ötlet, már ne is haragudjon, utoljára emlékeim szerint Magyar Bálint idején fogalmazódott meg, hogy a közoktatásban az idegen nyelv az legyen egyenlő az angollal. Akkor is tiltakoztunk ellene, és én most is azt az álláspontot képviselem, hogy minden iskolában az idegen nyelv szempontjából, ha azt meg lehet oldani, meg lehet tenni, van rá igény, érdeklődés, akkor bizony a választék legyen nagyobb, ne csak az angol.

- Az elmúlt hetekben az oktatási államtitkár nyilván a tanévkezdéssel összefüggésben is több figyelemreméltó nyilatkozatot tett és sok vitát is kiváltott. És ez a bérezéstől kezdve az oktatási koncepciók esetleges változásáig sok mindent érintett. A Fidesz mintha csendben lett volna, vagy csendben volna. Ez azért van, mert nem akarnak nyilvános vitába keveredni a tárca KDNP-s irányításával, vagy azért, mert már előzetesen egyeztettek és minden fontos kérdésben egyeztetnek is és egyet is értenek vele?

- Attól függ, hogy milyen típusú kérdésekre gondol Ön. Mert ez így kellően általános volt.

- Vegyük akár a béremelések ügyét, ahol Önök hosszú ideig ellenzékből azt kifogásolták, hogy a szocialisták elvonnak nagy összegeket, több tízmilliárd forintot az oktatástól.

- Ez így is történt. Igen.

- Majd Önök kipótolják, de a jelek szerint erre nem nagyon van módjuk, és mintha hétről hétre inkább halasztanák. Akár a béremelést, akár az oktatás nagyobb összegű financiális támogatását. Helyette viszont bejelentenek egy olyan koncepcióváltást, hogy például a pedagógusbéreket alapvetően a központból az állam finanszírozná, és nem hagynák ezt az önkormányzatokra. Ha mindent a központból intéznek, az államtól fedeznek, akkor ez az önkormányzati beleszólás lehetőségeit csökkenti. A helyi ismereteket, a helyi tapasztalatokat szorítja háttérbe, majd a központból mindent elintézünk.

- De bocsánat, ez annak a függvénye, hogy az egyéb jogszabályokat változtatjuk-e vagy nem. Csak hogy világosan beszéljek. Azért, mert mondjuk a felsőoktatás szereplőjének a bére egy az egyben az állami költségvetésből van, vagy mondhatni azt, hogy kilencvenöt százalékban onnan van, ebből miért nem következik az, hogy az állam mondja meg, hogy mi legyen az egyetemeken. Mert más a jogszabályi kerete. Ugyanez igaz, ha a közoktatásban csak arról szól a dolog, hogy a béreket az állami költségvetés fedezi, de az iskolavezetés kinevezése és így tovább, olyan keretek között zajlik, ahogyan az eddig is volt, akkor az égvilágon semmiféle hangsúlybeli eltolódás nem következik be, hogy kinek milyen beleszólása van vagy éppen nincsen. Ha azt a részét megváltoztatják a törvénynek vagy bárki hozzányúl, hogy hogy lehet iskolaigazgató, kinek milyen szerepe van ebben, az meg független attól, hogy ki adja a bérnek a nagyobbik hányadát. Ez két külön dolog.

- De mondjuk azért valamit számít, hogy ha a kormány vagy az állam adja a bért, akkor úgy érezheti, hogy bele is szólhat abba, hogy ki legyen az igazgató.

- Hát ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, én nem tudok arra példát, hogy megmondta volna bármelyik kormány, hogy ki legyen a rektor bármelyik felsőoktatási intézménynek. Jóllehet a pénzt az állam adja. A jogszabályok adják meg annak a keretét, hogy mikor, hol, mit lehet tenni és mi történhet. Csak hogy világos legyen, a költségvetésből származik gyakorlatilag a kórházi ellátás finanszírozása is. És ebből az következik, hogy az OEP beleszólna mondjuk abba, hogy nem tudom melyik kórháznak Gipsz Jakab legyen az igazgatója vagy éppen Kiss Pista Jóska. Hát ilyen nincsen.

- Hát OEP az inkább technikai közvetítő, azon csak átfolyik a pénz, ellenben a politika azért tudjuk, hogy beleszól akár a kórházigazgatók kinevezésébe is. De ez egy másik terület.

- De ez azért rossz, mert úgy van a jelenlegi szabályozás, hogy például megyei kórháznál vagy éppen városi fenntartású kórháznál mind a megye, mind a város egy olyan közeg, amelyen keresztül az OEP-pénz úgymond átfolyik. De ennél az a feltételrendszer, jogszabályokkal megspékelve, hogy bele tudjon szólni. De ha az OEP-pénz mondjuk közvetlenül a kórházhoz menne, akkor ez a logika már ki is kapcsolható a rendszerből. Tehát ellenpéldákat is lehetne mondani.

- Igen. Összegezve tehát Ön szerint nem igazak, nem helytállóak a Figyelőnetnek azok az értesülései, hogy a KDNP-s oktatási kormányzat valamifajta ellenzékinek tekinti a Fidesz szakpolitikusait is? Önök között tehát nincs sem ellentét, sem konfliktus, sem vita arról, hogy milyen irányban kellene az oktatáspolitikát formálni?

- Nézze, ellentét és ellenségeskedés biztosan nincsen. Nagyon jól működő jól kipróbált pártszövetség. Szakmai viták azok mindig vannak még a Fideszen belül is, gondolom a KDNP-n belül is. Meg egymás között is. Mert a Fideszen belül sem mindig gondolunk mindenben egyet, hanem sokszor komoly viták során kristályosodik ki valami mellett egy-egy konszenzusos álláspont. De soha nem lehet azt mondani, hogy akkor mindig mindenki egyöntetűen egyfélét gondol. Hát most is vannak viták, hogyne lennének. Természetes.

- De a Fidesz itt nem a KDNP ellenzéke. Ezt határozottan állítja.

- Nem, persze hogy nem. Abban vagyunk érdekeltek, hogy egyesítsük erőinket és tudásunk legjavát. Több szem többet lát, ahogy szokták mondani, próbál különböző szempontokat behozni mindig egy-egy problémakör megvitatásába, olyanokat, amire lehet, hogy a másik vagy a harmadik fél nem is gondol. És akkor ezek kifejezetten előrébb viszik inkább az ügyek menetét. Meg kell vitatni, ez természetes.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Mesterházy Attila, az MSZP elnöke


Bolgár György: - Az Orbán-beszédről szeretném majd Önt kérdezni, de előtte még egy frissebb dologról is. Tudniillik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy órája jelentette be, hogy a magyar kormány tartani fogja magát ahhoz, amit még a Bajnai-kormány vállalt és célul tűzött ki, hogy jövőre három százalék alá szorítja az államháztartási hiányt. Az elmúlt hónapokban végig arról beszéltek, hogy ez miért nem lehetséges, miért nem kell, miért volna rossz. Aztán most úgy látszik, hogy éljen a valóság, ahogy Orbán Viktor mondta. Ön mit szól ehhez? Végre hajlandó a kormány szembenézni a valósággal és ez jó-e?

Mesterházy Attila: - Én is talán így fogalmaznám meg, hogy üdvözöljük őket a magyar valóságban. A kormány kommunikációjával, különösen Matolcsy úréval, hogy össze-visszabeszéltek, nagymértékben rontották a forint árfolyamát, és a svájci frank történelmi rekordokat döntött napról napra. Ez több mint 1,7 millió magyar családot hozott nagyon nehéz helyzetbe. Ez tarthatatlan, és ezért követelte most már szinte minden nap az elmúlt napokban a szocialista párt a kormánytól, hogy minél gyorsabban tegyen le az asztalra egy világos költségvetési tervet és hogy kiszámítható gazdaságpolitikát folytassanak, mert a piac bizalmát csak ezzel lehet visszanyerni. Ahogy ezt a Bajnai-kormány egyébként helyesen meg is tette, vállalva persze ennek a politikai következményeit és kockázatait, és jobb helyzetbe tudta hozni az országot az elmúlt egy évben. Csak egy adatot szeretnék mondani. Április 11-én ebben az évben 266 forinton állt az euró-forint árfolyam, most annak örülünk, ha nem lépi át a 290 forintos árfolyamhatárt. Látható módon az a program, amit a Bajnai-kormány végrehajtott, stabilizálta a forintot, egy erősebb forintárfolyamot tett lehetővé, így ez rögtön kisebb költséget jelentett a devizahiteleseknek és nagyon sok más vállalkozónak, akiknek az euróárfolyam fontos mérőműszer. Egyébként ezek az árakban is megjelenhetnek. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy össze-vissza beszél a kormány. Ma reggel még Varga Mihály csontvázakról beszélt a költségvetés kapcsán, amiről tartott is gyorsan egy sajtótájékoztatót. Néhány órával később Matolcsy úr pedig arról beszél, hogy tartható az idei évi hiánycél, sőt jövőre is tartható, amit még a Bajnai-kormány elhatározott. A kettő közül valamelyik nem lehet igaz. Az igazság egészen biztosan az, hogy a Bajnai-kormány jól alapozta meg a szocialista frakció támogatásával az idei évi költségvetést és helyes tervet készített a következő évre is.

- Ahhoz képest, hogy a választások előtti időszak óta majdnem tíz százalékkal leértékelődött a forint az euróhoz képest – ami nagyon brutális, mert hogy a svájci frankhoz képest is, az már nem a magyar kormány hibája, mert a frank megerősödött mindenhol a világon, valóban majdnem tíz százalékkal leértékelődött –, ez egyértelműen betudható annak, hogy egyre nagyobb lett a bizonytalanság az Orbán-kormány gazdaságpolitikája körül. Ehhez képest a szocialisták ebből nem látszottak profitálni semmit. Sem a közvélemény-kutatásokban nem látszik ez, sem a mostani önkormányzati választási kampányban. Lehet, hogy még túl közel van a választási vereség, ezért az emberek nem figyelnek Önökre? Vagy Önök nem koncentráltak eléggé erre a problémára? Lehet, hogy nem tudták egyértelművé és érzékelhetővé tenni a közvélemény számára, hogy kérem szépen, mi igyekeztünk rendbe hozni a válság idején az ország gazdaságát, és ezt sikerült három hónap alatt lerombolni.

- Mivel olyan ügyről van szó, ami minden család pénztárcáját érinti egyik hónapról a másikra, ezért ahhoz nem kell szerintem komoly kommunikáció, hogy adott esetben egy család a költségvetésében ezt megérezze, és ne úgy ítélje meg, hogy ez rosszabb helyzet, mint ami pár hónappal ezelőtt volt. Tehát valószínűleg nem a figyelemfelhívással van gond, hiszen sajnálatos módon maguktól is érzik az emberek ennek a felelőtlen gazdaságpolitikának a hatását. Azonban az tény és való, hogy a választások után minden egyes kormányzó pártnak, még ha nem is hoznak semmilyen intézkedést, ami az embereket érintené, vannak úgynevezett mézes hetei. Így volt ez 2002-ben a Medgyessy kormánnyal is. Ez azt jelenti, hogy legalább hat-hét hónapig magasan marad a kormányba vetett bizalom, hiszen mindenki akar adni egy esélyt a kormányzatnak. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy sajnálatos módon már látszódik valamilyenfajta eredménye annak, amit itt az elmúlt száz napban elszenvedett az ország. És nemcsak a devizahitelesek érzik ezt, hiszen számos olyan demokratikus ellensúlyt, féket iktattak ki, ami a magyar demokráciát megrengette. És ugyan kicsi, és nem áttörésszerű, de igenis érezhető egy bizonyos lemorzsolódás a Fidesz támogatottságában, és szintén érezhető egy kis erősödés az MSZP táborában. Ez természetesen még nem jelent alapvető változást és nem biztos, hogy tendencia. Tehát azért dolgozunk, hogy az önkormányzati választások kampánya után ez a réteg egyértelmű társadalmi erővé formálódjon a szocialista párt mögött. Én azt mondom, hogy tettük a dolgunkat, és én magam is többször tartottam ebben az ügyben sajtótájékoztatót. A tegnapi Orbán-beszédre való reagálásban pont azt emeltem ki, hogy semmit nem mondott a miniszterelnök arról, mit kíván tenni a hitelesek védelmének érdekében, és mit kíván tenni a forint stabilitásának érdekében. És számos olyan kérdésre is felhívtuk a figyelmet, ami az emberek hétköznapi életét érinti. De ezek közül egészen biztosan ez a legégetőbb probléma.

- A vicc az, hogy itt az elmúlt percekben közösen arra jutottunk, hogy úgy látszik, a valóságot kénytelen elfogadni az Orbán-kormány és a jövő évi hiánycélt három százalék alá vinni, és erre kötelezettséget vállalni. Azonban most kaptam egy friss MTI-hírt arról, hogy Matolcsy György ezen a kormányszóvivő tájékoztatón azt is mondta, hogy a Valutaalappal nem kíván új kölcsönszerződést kötni Magyarország. Vagyis folytatódik ez a kettős játék, holott már minden szakértő, minden külföldi elemző megmondta, és az Európai Unió is azt tanácsolta, hogy tessék tárgyalni a Valutaalappal, mert jobb üzenetet küld a világnak, ha ott van mögöttünk a Valutaalap támogatása, amit szükség esetén igénybe vehetünk, mintha egyedül akarunk bátran szembeszegülni a fenyegető hullámokkal. Szóval úgy látszik, hogy ez a szabadságharc legalább félig-meddig még tovább folytatódik.

- Igen, csak az a baj, hogy ennek a szabadságharcnak sajnos magyar áldozatai vannak, mégpedig azok a hitelesek, akiknek a törlesztőrészletét nem tudják fizetni. Emellett ennek a felelőtlen politizálásnak a következménye megjelenik az árakban is, hiszen a benzinár is magas, magas a kenyér ára is, és sok minden másnak is növekedhet az ára. Emellett hozzáteszem, volt már olyan cég, amelyik munkaerőt épített le, tehát embereket kellett kirúgnia azért, mert túl magas volt az euróárfolyam, ezért a költségei megnövekedtek, és a tulajdonos azt mondta, hogy tessék lefaragni ezeket a költségeket. Egyébként ez a kettős beszéd jellemzi az Orbán-kormány elmúlt száz napját, és talán a piac egy kicsit ezt is árazza be, ezt a kettős beszédet. Hiszen nemcsak ezzel kapcsolatban mondanak egyik mondatukban ezt, aztán utána egy teljesen más dolgot, hanem más esetekben is folyamatosan próbálják megtéveszteni a magyar embereket. Én ezért neveztem politikai drogdílernek Orbán Viktort. A saját szavait használtam, mert ő tényleg egy szintetikus boldogságot próbál árulni az embereknek, ami nem más, mint puszta átverés, és egyáltalán nem fejezi be a kormány a hazudozást, hanem minden egyes területen megpróbálja a cselekvésképtelenségét kommunikációval pótolni. Arról beszéltek a választások előtt, hogy lesz pedagógus-béremelés, hogy lesz az egészségügyi dolgozóknak béremelés, és a rendőrök és katonák is több pénzt kapnak majd. Most pedig arról beszélnek, hogy kapott a rendőrség tízmilliárdot, de ha pontosak vagyunk, ezt nem a rendőrség kapta, hanem Orbán Viktor személyes testőrparancsnoka, hogy létrehozzon egy terrorelhárító központot. Ebből Borsodban, Szabolcsban és más helyen, ahol komoly problémák vannak a közbiztonsággal, senki nem fog profitálni, semmivel nem fog növekedni a magyar közbiztonság-érzet. Ráadásul számos más kérdésben is hazudtak. Azt mondták, hogy van kétmillió forintos bérplafon az állami vezetőknél, és közben kiderül, hogy lehet, hogy ott van, de például a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjére vagy éppen az Eximbank vezetőjére ez nem vonatkozik. Magyarul van kiskapu, ezért a saját embereik az állami cégek élén nagyobb fizetést is kaphatnak. Tehát ezt a kettős beszédet kell befejezni, mert ezzel lehet tönkretenni az országot.

- Igazából az Orbán-kormány konkrétan nem ígért semmit a választási kampányban, csak sejtetett, érzékeltetett és mindig azt a benyomást keltette a választókban, hogy ha mi jövünk, akkor minden megváltozik. Azt sejtették, hogy majd helyreáll a bizalom a világban, olcsóbban jutunk finanszírozáshoz, hitelhez, lesz pénz egészségügyre, oktatásra, mert ezek a szocialisták vagy tehetetlenek, vagy gazemberek voltak, és ellopták, kivonták a pénzt, de ha mi jövünk, akkor minden lesz. Ezt azonban ki nem mondták vagy bele nem írták sem egy választási, sem egy kormányprogramba, csak ennek az érzetét keltették. Ehhez képest most már az érzet sincs meg, hanem csak azt éreztetik, hogy Magyarországon és a világon helyreállítottuk a demokráciát, a jogállamot, micsoda törvényeket hoztunk, megszűnt az utópiák kora, itt a valóság és ez milyen szép, ha nem is lett azonnal gyönyörű. Tehát Önöknek most rengeteg a muníciójuk, mégis mintha azt érezném, hogy az MSZP még mindig defenzívában van. Miért van ez?

- Nem tudom, hogy Ön miért érzi ezt, én nem érzem így. Azt látom, hogy a héten pontosan ezeket a témákat vetettük fel. Megnyilatkoztunk gazdasági témában, oktatási témában, devizahitelesek témájában és nincs olyan fideszes közlemény vagy hír, amire az MSZP ne reagálna. Az egy másik kérdés, hogy ezeket miért nem közli néhány médium, és miért nem tartják fontosnak, hogy adott esetben a szocialista párt véleményét is bemutassák a közvéleménynek. Ezen érdemes elgondolkodni, mert az valóban a demokratikus működést is veszélyeztető folyamat, amit itt tapasztalunk. Tehát én azt látom, hogy van egy nagyon erős törekvés, hogy a médiát is keményen kézben akarja tartani a kormány, megfélemlítéssel, jogszabályokkal és megpróbálja kiszorítani azokat a véleményeket, amelyek nem egyeznek az övével. Éppen ezért szerveztem újra egyébként a párt kommunikációs részlegét, hátterét, mert egy nagyon offenzív kommunikációt szeretnénk folytatni. Olyat, amiben egyértelműen, határozottan és keményen kritizáljuk a kormány tevékenységét és tesszük mellé természetesen a saját javaslatainkat is.

- Pontosan erre gondoltam. Nem lehet, hogy ezt kellene hangsúlyosabbá tenni? Tehát azt mondják, hogy szerintünk ez rossz, szerintünk itt a Fidesz vagy hazudott, vagy tévedett, vagy félrevezette az embereket, hiszen azt mondják, amit ők hallani akarnak. De közben azt is hozzá kéne tenni - talán hangsúlyosabban az eddiginél -, hogy ezzel szemben az MSZP meg azt mondja, hogy például a költségvetési problémák kezelésénél ezt kellene tenni, például az oktatásban ez volna jövőre a legsürgősebb megteendő lépés vagy éppen az eddigit kéne folytatni. Így az emberek érzékelnék, hogy van alternatíva és létezik olyan párt, amely az alternatívát meg tudja mutatni.

- Pontosan ezt tesszük. Az első száz nap arról szólt, hogy a kormánynak elő kellett állnia úgymond a farbával, és javaslatokat kellett tennie. Mi ezekről mondtuk el a véleményünket, és ezekhez adtunk be módosító javaslatokat. Minden egyes parlamenti vitában ott voltunk, elmondtuk a véleményünket, javítottunk és javítani akartunk bizonyos javaslatokon. Hiszen a saját javaslatainkból semmit nem fogadtak el a parlamentben. De hát azért azt is tudomásul kell mindenkinek vennie, hogy a magyar parlamentben a szocialista pártnak vagy bármely más ellenzéki pártnak nincsen eszköze megakadályozni a Fidesz hatalomgyakorlását. Egyszerűen látni kell, hogy a kétharmados többség a parlamentben egyértelműen mindent lehetővé tesz a Fidesz-kormány számára, hozzáteszem azért, hogy ez felelősséggel is együtt jár. Tehát mindenben egyedül tudnak dönteni, éppen ezért kell a pártnak mindent nem csupán parlamenti eszközökkel bemutatni, hanem parlamenten kívüli eszközökkel is, mind kritikai, mind tartalmi javaslatokkal. Mert a parlament egyszerűen most már sajnos nem alkalmas tér erre, pusztán apropót szolgáltathat arra, hogy mi milyen kezdeményezéssel élnénk, és utána a ház falain kívül kell ezeket a javaslatokat bemutatni. Tegnap például pont gazdaságpolitikai kérdésekben tettünk javaslatot, pénteken pedig szociális foglalkoztatási ügyekben fogunk sajtótájékoztatót tartani arról, hogy milyen törvénykezdeményezésekkel élünk. Tehát az őszi törvényhozási időszakban a szocialista párt most már sokkal inkább saját kezdeményezéssel fog élni, éppen ezért sajnáltuk azt, hogy a Fidesz-kormány a parlamenti többség birtokában úgy döntött, hogy csak szeptember 13-án lesz parlamenti ülés. Mi örültünk volna annak – ezt a mai házbizottság ülésén is javasoltam –, ha az önkormányzati választásokig minden nap lenne hétfőnként parlamenti ülés, hiszen ketté lehet választani az önkormányzati kampányt és a parlamenti munkát. Ehhez a többi ellenzéki párt nem volt partner, és a kormánypárt sem.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!