Orbán és Martonyi helyzetértékelése
- Részletek
- Szemle
- 2010. szeptember 01. szerda, 02:56
- Galamus-csoport
A Külügyminisztérium a hét elején értekezletet tart a magyar külképviseletek vezetőinek. Orbán Viktor és Martonyi János fontosabb közlendői hétfőn és kedden:
I. ORBÁN VIKTOR*
Belpolitikai helyzet: centrumpozícióban az értékalapú, kereszténydemokrata kormány
– 2010 különleges év a magyaroknak, mert Európában is ritkának számító nemzeti egységet hoztak létre, az emberek egy „történelmi mozdulattal" visszaszerezték az önrendelkezés képességét. "Olyan dolgok történtek (...), olyan tetteket vittünk véghez Magyarországon, amelyekre az egész világ felfigyelt."
– Tavasszal véget ért az a korszak, amelyben a politika magánérdekeket helyezett a közérdek elé, s amelynek során Magyarországot nehezen lehetett komolyan venni, mert az előző kormány vezetői beismerték, hogy hazudtak, s meghamisították a költségvetési adatokat.
– Magyarországon a kétharmados, „európai mércével is hatalmas” és egységes kormánytöbbség mellett egy radikális – volt kommunista, magát húsz éve szociáldemokratává alakítani kívánó – párt és „egy nagyon radikális” jobboldali párt képezi az ellenzéket. Ezek a radikalizmusok balról és jobbról nem borítják fel a rendszert, mert magától értetődően centrumpozícióba helyezik az értékalapú, kereszténydemokrata kormányt.
– Más politikai elméletekhez, elvekhez kötődő személyek jelentős megbízatásai nem gesztusok, hanem a választók felé fennálló kötelezettségről van szó. „Ezt a politikát én végig érvényesíteni is fogom.”
– A diplomaták számára a politikai változás jelentősége elsősorban az, hogy Magyarország visszanyerte hangját, amelyet az elmúlt években elvesztett. "Egy olyan radikális erőviszony-változás történt Magyarországon, amely az önök számára megteremti (...) az újrakezdés lehetőségét".
Az új világrend és a magyar képességek, illetve törekvések
– A 21. században egy olyan változás történik a világrendben, amelyben bizonyos képességek – amelyekkel Magyarország is rendelkezik – felértékelődnek. Megváltozik a szabad piacgazdaság karaktere: az állam szerepe növekedni fog. Olyan korszak előtt állunk, amelyben egy adott közösség kulturális és erkölcsi hagyományainak fontos, gazdasági teljesítmény-meghatározó szerepe lehet. A külpolitika, illetve a magyar világgazdasági stratégia erőforrásai ezért a magyarok észjárása, az ország földrajzi fekvése, valamint az állam hatékonysága, illetve az egység (hogy ugyanis a parlamenti választáson a magyarok minden korábbinál egységesebbek voltak, s ez pozitív energiaforrás, mert ebből ered a stabilitás). Földrajzi fekvésének köszönhetően Magyarország jelentős tranzitgazdaságot felépíteni képes ország lehet, az állam hatékonysága pedig a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője.
– A válság valójában egy új világrend létrejöttének – Magyarország és Európa számára kedvezőtlen – gazdasági kísérőjelensége. A mostani kormány, amikor a világgazdasági válságról beszél, akkor nem válságkezelésről beszél, mert nem válságot, hanem világrendváltozást lát. Ezért a kabinet célja nem a válságkezelés, felfogása szerint ugyanis a krízis végén a világ nem olyan lesz, mint amilyen előtte volt. A kormány törekvése ehelyett a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése, valamint a költségvetési fegyelem, a finanszírozási képesség fenntartása.
– A világrend átalakulásáról: „nekünk, a keresztény gyökerű nyugati civilizáció gyermekeinek arra kell felkészülnünk, hogy a civilizációnk hozzájárulása a világ teljes gazdasági teljesítményéhez zsugorodni fog a következő időszakban". Magyarország feladata ezért az, hogy a Nyugat termelésének minél nagyobb részét adja, azaz növelje hozzájárulását.
– Az új világrendben a gazdaságilag mindinkább háttérbe szoruló nyugati világnak „kiegyezést” kell kötnie Oroszországgal. A „hagyományos nyugat” megtalálja a történelmi kiegyezés megfelelő formáját az ortodoxia alapján álló Oroszországgal. De minden olyan megoldás elfogadhatatlan, amely Közép-Európát alárendelné ennek a kiegyezésnek. Ezért is „véresen komoly dolog” a térség államai közötti katonai, energetikai és fejlesztéspolitikai együttműködés erősítése, ezért van szükség új közlekedési folyosókra és közös pénzintézetekre is Közép-Európában.
Külpolitika – a Valutaalap helytelenül értelmez
– „Az eddiginél sokkal bátrabb, támadóbb jellegű, kezdeményezőbb - azt hiszem az önök nyelvén ez a jó kifejezés - külpolitikára van szükség". Olyan együttműködések megteremtésén kell dolgozniuk, amelyek hasznosak az ország számára, de egyúttal nem kényszerítenek bele semmilyen együttműködésbe, amely nem érdekünk. Például: Magyarországnak érdeke volt a Valutaalappal kötött megállapodás, ellenkező esetben a magyar gazdaság összeomlott volna. De az IMF-fel létrejött megállapodást Magyarország kölcsönszerződésnek tekinti, amit a Valutaalap gazdaságpolitikai megállapodásként értelmez. Ez utóbbi azonban nem érdekünk, mert korlátozza a magyar törvényhozók lehetőségét. Gazdaságpolitikai együttműködést az Európai Unióval kell kötnünk.
– A külpolitikában a szuverenitás gondolata mindig meghatározó elem volt, azonban a külpolitikai önrendelkezésnek „elértük a maximumát”. Ezért a külpolitikának nem a külső önrendelkezés növelése a célja, hanem új együttműködési hálózatok kialakítása.
– A gyorsaságot, a reagálóképességet, illetve az intelligenciát a diplomatáktól is elvárja.
– A misszióvezetők ne becsüljék se túl, se alá az ország nemzetközi súlyát.
A jogállam helyreállítása megtörtént – a kirekesztést megsemmisítjük
– Amikor Nemzeti Ügyek Kormányáról beszél a kormányprogram, akkor egyik nemzeti ügyként a demokratikus értékek helyreállítását nevezi meg. Az ezek iránti elkötelezettség elsősorban a demokratikus értékek érvényesülését biztosító intézmények megbecsülésén és megerősítésén keresztül történik.
– Az elmúlt három hónap után elmondható, hogy „Magyarországon a megrendült jogállamiságot sikerült helyreállítani”. Például a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán. Ez utóbbihoz: a jogrend érvényesítése „kizárólag a mindenkori, demokratikusan megválasztott kormánytöbbség támogatását élvező végrehajtó hatalomé”, semmilyen szerveződés sem bonthatja meg az állam demokratikus erőszakmonopóliumát.
– A kabinet a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel szemben, és nem tűr meg olyan politikát, amelynek középpontjában nem az emberi méltóság tiszteletben tartása áll.
A politikai szélsőségesség, a kirekesztés és az antiszemitizmus megengedhetetlen, a kormány minden ilyen jelenséget "azonnal kritika alá vesz, megtámad, visszaszorít és megsemmisít".
Média
– A médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend.
Egyéb
– A diplomaták kérdéseire válaszolva: a külföldön tanuló és dolgozó magyar fiatalok számára Magyarországnak vonzó helynek kell lennie, ahová van értelme hazajönni. Az ország ma nem ilyen, ezért mennek el a fiatalok, és csak akkor fognak visszatérni, ha azt érzik, hogy a szükséges változások megtörténtek.
– A magyar nyelv ma inkább akadálya „az elvesztett magyarok” megszólításának, s meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ magyarságának újraszervezése magyarul és angolul párhuzamosan történhet meg.
– A kulturális diplomácia szerepéről: a nagyköveteknek minden, az adott országra kiterjedő diplomáciai tevékenység irányítóinak, gazdáinak kell lenniük, „ágazati sovinizmusnak” a nemzeti érdek képviseletekor nincs helye.
*Forrás: MTI, orbánviktor.hu
II. MARTONYI JÁNOS*
Közép-Európa a válságban „jól vizsgázott”
„Közép-Európa jól vizsgázott”: bár fennállt a veszélye, hogy Közép-Európa szenvedi meg leginkább a gazdasági válságot, a térség sikerrel vészelte át az elmúlt éveket, az unió új tagállamainak együttműködése pedig nem gyengült, hanem éppen ellenkezőleg, erősödött a közelmúltban. A térségben található az egyetlen nagyobb gazdaság, Lengyelország, amely a válság idején végig képes volt növekedni, valamint Észtország a nehézségek ellenére is teljesítette a maastrichti kritériumokat. Magyarországnak azonban a Nemzetközi Valutaalap és az EU segítségére volt szüksége problémái leküzdéséhez. Ugyanakkor még így is sokkal jobban teljesített az ország, mint egyes dél-európai államok, holott ezek a válság előtt sokkal kedvezőbb helyzetben voltak, mint Magyarország. De a nehézségeknek még nincs vége, és nem lehet tudni, a válságnak pontosan milyen következményei lesznek.
Közép-európai együttműködések – a V4 olyan sikeres, hogy már „kockázatnak tekintik”
– A világsajtóban megjelenő hírekkel ellentétben a közép-európai országok között nemcsak konfliktusok vannak, hanem szoros együttműködés is. Ez az együttműködés a jövőben erőteljesebb, "tágabb és több irányú" lesz. A visegrádi országok (V4) együttműködésének jelentősége egyre nő, és olyannyira sikeres, hogy egyesek már az unión belüli „blokkosodástól” tartanak, és ezért kockázatnak tekintik a V4-et. A visegrádi országok nem intézményesülő, folyamatosan változó, rugalmas hálózatot alkotnak. A feleket összekötik a közös érdekeik, és ez ellensúlyozza a lehetséges konfliktusokat.
– Magyarország Közép-Európa-politikájában azonban a V4 csak az egyik irány, hasonlóan fontos partner Románia is: a két ország kapcsolatai egyre javulnak. Szintén jelentős térség a Nyugat-Balkán, és Horvátország uniós csatlakozása nagyon fontos Magyarországnak.
– A Közép-Európa-politikát alapvetően meghatározza a „nemzetpolitikai dimenzió” is, ezt mindig figyelembe kell venni.
A Nyugat súlya csökken
– Hasonlóan fontos a transzatlanti kapcsolatrendszer is. Bár a Nyugat súlya csökken, az „egymásra utaltság” tudatában erősíteni kell az együttműködést a világnak ezzel a részével is. Ez nemcsak a NATO-t, a biztonságpolitikai kérdéseket jelenti, egy minden területre kiterjedő kapcsolati hálót kell kiépíteni.
– Az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni. De különbséget kell tenni azok között a kérdések között, amelyeket uniós keretekben lehet a leghatékonyabban kezelni (például a kereskedelem), és amelyeket kétoldalúan (például az energiapolitika: amíg nincsen közös uniós álláspont ez ügyben, addig bilaterális úton kell Magyarországnak megoldást találnia erre a problémára).
Magyarország „az elveszített presztízs országa”
A külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy „az elveszített presztízs országa”. Ebben nemcsak a súlyos gazdasági helyzetnek, hanem a belső vitáknak, konfliktusoknak is szerepük volt.
A nagyköveti teljesítménymérés alapja: a „Magyarországot becsmérlő hírekre” miként reagálnak
Lényeges, nagyon gyors cselekvést igénylő feladat az országkép, az arculat javítása. A jövőben a nagykövetek teljesítményét a többi között az alapján mérik, hogy a helyi sajtókban megjelenő, „Magyarországot becsmérlő hírekre” miként reagálnak. A reagálásban a kormányzat a helyi magyar értelmiségnek is szerepet szán. „Ha valóban javítani akarjuk az országképet a diplomáciai tevékenységen keresztül is, akkor mindig érthetően, megfelelő szinten kell megmagyarázni a dolgainkat”, például a kettős állampolgárságot, a médiaszabályozást. Az arculat javítása a külkapcsolati, külképviseleti munka kiemelt területe.
A nemzetfogalomról
„Számunkra a nemzet elsősorban kulturális kategóriát jelent”, nyelvi, lelki, identitásbeli, kulturális közösséget, amely „nem etnikai alapon áll”.
Nemzeti konszenzus kell!
– A külpolitika lényeges része az ország politikájának, és nagyon fontos, hogy az alapvető stratégiai kérdésekben nemzeti konszenzus legyen, még ha a kormányváltás a külpolitika megújulását jelenti is. Ugyanakkor a legutóbbi kormányváltás a szokásosnál nagyobb változást hozott, ennek az elmúlt nyolc év kudarca az oka. Emiatt a külpolitika általános megújulására van szükség. A célokat illetően egyetértés van az országban: a tekintély, a hitelesség, a befolyás visszaszerzése és az érdekérvényesítés az elsődleges feladat.
– Nehéz, átmeneti időszakot él a világ, tart a politikai és gazdasági átrendeződés, ami bizonytalanságot okoz, mert még nem látható, hogy ez a folyamat hova vezet, éppen ezért stabil értékalapra felépülő „világos stratégiai gondolkodásra” van szükség.
Az Unió helyzete – „multipoláris” világ
– A Lisszaboni Szerződés életbelépésével még nem feltétlenül zárulhat le az intézményi reformok sora, újabb változásokra lehet szükség, mivel „nagyon fontos, új dolgok történnek”.
– A geopolitikai változások konkrét kockázatokat jelentenek, például Irán, Észak-Korea és Afganisztán helyzete. A világ multipolárissá válik, ebből adódóan egyetlen állam sem tudja a saját akaratát teljesen rákényszeríteni a többi országra.
A magyar EU-elnökségről: nem Magyarország kormányozza az Uniót
A 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség magyar szempontok megjelenítésére is, bár az igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása jelenti. "Van lehetőség magyar agendára (...) vannak nagyon fontos hozzáadandó szempontjaink." Volt már példa arra, hogy egy tagállamnak sikerült érvényesítenie szempontjait elnöksége idején az uniós cselekvésben. Ám az elnökség nem az a különleges hat hónap, amikor Magyarország kormányozza az Európai Uniót, és az elnökséget felhasználva saját céljait valósítja meg. De Magyarország nagyon sokat fog nyerni, erősítheti tekintélyét, ha megfelelő módon el tudja látni az elnökségből fakadó feladatokat, még akkor is, ha az elnökség alatt egy-egy konkrét kérdésben nem sikerül az éppen esedékes magyar érdeket érvényesíteni.
