Hogy mik lesznek! – 2010.03.01.
- Részletek
- 2010. február 18. csütörtök, 03:30
- Kelemen László
A csillagközi hidrogén lehetetlenné teszi a fénysebesség elérését
Einstein relativitáselméletéből tudjuk, hogy semmi sem lehet gyorsabb a fénynél. William Edelstein professzor (Johns Hopkins egyetem) szerint az intersztelláris hidrogénatomok puszta léte ömagában is leküzdhetetlen akadályt jelent a fénysebesség eléréséhez. 
A tudós magyarázatából kiderül, hogy a sebesség növelésekor úgynevezett kompressziós effektus lép fel, azaz az űrhajó előtt feltorlódó hidrogénatomok egyre nagyobb akadályt képeznek. A hidrogénatomokból csak egy-két darab található köbcentiméterenként a világűrben, de nagy sebességeknél egyre nagyobb erő kell hozzá, hogy egy űrjármű leküzdje a feltorlódó atomokat.
Ez azonban csak az egyik probléma; a másik az, hogy a nyomásnak kitett hidrogén energiát sugároz, és a fénysebesség 99,999998 százalékánál nagyjából 7 teraelekronvoltnyi terhelés érné a személyzetet. Ezt az energiamennyiség olyan ionizáló sugárzást jelent, amelynek ereje körülbelül 1500-szorosa a halálos dózisnak. Védekezni ugyan lehetne ellene, de Edelstein számításai szerint egy 10 centiméter vastag alumíniumpajzs a teljes sugármennyiség mindössze egyetlen százalékát szűrné ki.
Remény vakoknak
A belsőfül-implantátumoknak köszönhetően napjainkban egyre több olyan betegen lehet segíteni, aki a süketség bizonyos formáiban szenved. Úgy tűnik, hamarosan a retinakárosultak is számíthatnak valami hasonlóra, ugyanis az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma több olyan kutatást is támogat, amelynek célja mesterséges ideghártya beültetése a szembe. A kísérletek biztatóak, de egyelőre még nem sikerült kielégítő felbontást elérni. A Second Sight (második látás) nevű cég munkatársai szerint azonban már egy évtizedet sem kell várni arra, hogy a harmadikgenerációs retinaimplantátumokkal elérhető legyen legalább a mai VGA-monitorok képminősége.
Útra kész a Falcon 9
Cape Canaveral 40-es számú kilövőkomplexumában 2002 óta először ismét új rakéta kipróbálására készülnek. A Falcon 9 prototípusával néhány tesztet még el akarnak végezni, de a NASA szakembereinek reményei szerint még márciusban sor kerülhet az új rakéta első útjára. A próbaút tétje óriási – többek szerint történelmi. A 60 méter hosszú rakétát olyan nagy befogadóképességű teherűrhajók meghajtására tervezik, amelyekkel a jövőben – a lassan lecserélendő űrsiklók helyett – ellátják majd a nemzetközi űrállomást. Ennél is fontosabb, hogy a SpaceX cég rakétatípusának komoly szerepet szánnak a NASA új koncepciójának megvalósításában, azaz a kereskedelmi célú űrrepülés fellendítésében.
Korábbi írásunk: Holdfogyatkozás.
Brit parlamenti nem a homeopátiára
A londoni parlament erre a célra felállított vizsgálóbizottsága szerint a "homeopátiás gyógyítás semmivel sem jobb, mint a placebo, ezért az lenne a helyes, ha az egészségügyi rendszer nem nyújtana hozzá támogatást". A bizottság azt követően jutott erre a nem túl meglepő döntésre, hogy meghallgatták sok tudós és homeopata véleményét, illetve áttekintették számos vizsgálat és kísérlet eredményeit. A rendelkezésükre álló tengernyi dokumentum elolvasása során "nem találtak olyan bizonyítékot, amely igazolná, hogy a placebo-effektuson kívül bármilyen más hatása lenne az ilyen kezeléseknek ".
(Összeállította: Kelemen L.)