Csütörtökön lép hatályba a hivatásosok passzív választójogát korlátozó alkotmánymódosítás

MTI 2010. augusztus 18., szerda 14:24

Csütörtökön lép hatályba az az alkotmánymódosítás, amely korlátozza a hivatásos katonák, rendőrök és a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársainak passzív választójogát: az októberi önkormányzati választáson már nem indulhatnak azok, akiknek az elmúlt három évben szűnt meg a hivatásos jogviszonyuk.

Az Országgyűlés július 22-én módosította az alkotmányt, hogy a jövőben a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.

Az alkotmánymódosítás augusztus 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és a kihirdetését követő nyolcadik napon, azaz csütörtökön lép hatályba.

Az önkormányzati választáson a szavazati jog (aktív választójog) megillet minden nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárt, de a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga.

A nagykorúság feltétele vagy a betöltött 18. életév, vagy az, hogy az állampolgár elmúljon 16 éves és házasságkötés révén váljon nagykorúvá.

A passzív választójog azonban ennél korlátozottabb: bár önkormányzati képviselővé a magyar és uniós polgárok egyaránt válhatnak, polgármesterré és főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható, a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismertek pedig nem lehetnek választott tisztségviselők az önkormányzatokban. Az alkotmánymódosítás nyomán pedig nem lehetnek jelöltek a hivatásos katonák, rendőrök és nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársai, sem szolgálati jogviszonyuk alatt, sem annak megszűnése után még három évig.

A választójogot egyébként csak az úgynevezett természetes kizáró okok korlátozzák, ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alkotmány szerint nincs választójoga annak, aki jogerős bírósági ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

Az sem szavazhat - és jelöltként sem indulhat -, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.