rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 11.

Déri Miklós fotós


Bolgár György:
- Azért keresünk téged, mert a Magyar Nemzetben már napok óta címoldalon szerepelsz. Volt egy szerződésed a Gyurcsány-kormánnyal a miniszterelnök fotózására, és nem elég, hogy ilyen kivételes helyzetben voltál, ráadásul még el is tüntetted, vagy el is tűntek ezek a fotók, átadtad megsemmisítésre a DVD-ket, amiket most az új kormány illetékesei találtak meg valahol a pincében. Szóval szégyellnivaló gyalázatos szerződések lehettek ezek? Vagy mik voltak? Mit fotóztál és miért?

Déri Miklós: - Elmondanám, hogy kezdődött a dolog. Engem reggel újságírók kérdezgettek, hogy a Magyar Nemzetben ez jelent meg, hogy a legnagyobb titokban akarták eltüntetni a Gyurcsány-dokumentációt. Ott kezdődik a probléma, hogy ha a Miniszterelnöki Hivatal vagy a kommunikációs osztály felhívott volna engem, és megkérdeztek volna, hogy kerültek ezek a DVD-k a titkos ügyirat-megsemmisítő osztályra, akkor egy mondatban magyarázatot tudtam volna adni, és nem kellett volna egy ilyen hajcihőt végigcsinálni, és különböző szakértőkkel vizsgáltatniuk az anyagokat.

- Éppen ez volt talán a lényeg, hogy kelljen hajcihőt csinálni.

- Én is gyanakszom, ugyanis itt arról van szó, hogy 2009-ben észrevettük, hogy az előző évek dokumentációja, a CD-k és a DVD-k kezdtek elöregedni, számos fájlt nem lehetett megnyitni, és egyre több adat tűnt el róluk. Akkor úgy döntöttünk, hogy áttérünk egy biztonságosabb adattárolásra, a winchesteres tárolásra, és ezeket a régi DVD-ket folyamatosan elkezdtük winchesterre tölteni. Van egy olyan iratosztály, ahol megsemmisítik a feleslegessé vált iratokat, DVD-ket, kazettákat stb. Amikor feltöltöttük a DVD-ket, kaptunk tőlük egy zsákot, beledobáltuk azokat a DVD-ket, amikre már nem volt szükség, és ezek mellé ráadásul került egy pár személyes DVD is, amiket kidobáltam. Ezeket nem a szemétbe dobja ott az ember, hanem egy ilyen biztonságosabb megsemmisítésre küldi. Ott volt valaki a titkos ügyirat osztályon, aki - ez több mint egy éve volt - valószínűleg érezte, hogy ebből még valamikor valamit lehet csinálni, és ráírt egy cetlit, hogy ezt nem megsemmisíteni. És állítólag valami páncélszekrénybe eltette.

- Lehet, hogy csak nagyon óvatos volt, hogy milyen jó, ha két példányban van meg. Nem?

- Nagyon jó. Nekünk három winchesteren volt meg. Ha felhívtak volna a kommunikációs osztályról, akkor egyből tudtam volna magyarázatot adni.

- De nemcsak az a probléma, hogy itt 178 lemeznyi, DVD-nyi fényképet akartak volna megsemmisíteni, hanem állítólag nem találják a munkásságodat sem. Bár a mai Magyar Nemzetben közölték Gyurcsányt a fodrásznál. Ez valahogy előkerült, nem tudom honnan.

- Igen. Azon, hogy nem találják, nem lehet nagyon csodálkozni, hiszen annak idején, amikor az Ezüsthajót megbízták, uszkve 460 millió forintért, hogy dokumentálja Orbán Viktort, azt az anyagot sem találták. Úgyhogy ha a saját anyagukat sem találják, hát nem csodálom, hogy a szocialista kormány anyagát sem találják. Persze ezt félig viccesen mondom. Én többször felhívtam őket, ígéretet kaptam, hogy visszahívnak, nem hívtak, küldtem egy e-mailt és az e-mailre is lassan válaszoltak. A válaszomban megígértem, hogy amennyiben nem találják ezeket az anyagokat, természetesen nekem minden biztonsági mentés megvan és amennyiben küldenek egy hivatalos kérőlevelet a BT részére, akkor én természetesen ingyen és bérmentve újra a rendelkezésükre bocsátom. Az a kérésem volt, persze naiv kérés, hogy nyilván nem szeretném, hogy ezt is titkosítsák hetven évre, mint annak idején az Ezüsthajó által készült dokumentumokat.

- Mert azok hetven évre titkosítva voltak?

- Először titkosították, aztán újságírói nyomásra feloldották ezt a titkosítást, és egy napon keresztül meg lehetett nézni a filmeket, ha jól emlékszem.

- De ez már csak a Medgyessy-kormány alatt volt ugye? Amikor meg lehetett őket nézni.

- Nem emlékszem pontosan. Ilyen filmek voltak, hogy békéscsabai kolbásztöltő versenyen Orbán Viktor, vagy állami vezető karácsonyi vacsorája.

- Mi a dolga egy fotósnak, amikor megbízást kap a miniszterelnökségtől, hogy fotózza Gyurcsány Ferencet. Hívják, amikor valamilyen esemény van, vagy amikor neked eszedbe jut, hogy a miniszterelnök után eredj, akkor fotózol, amit te jónak látsz? Hogy megy ez?

- Nem, ez gyakorlatban úgy megy, hogy megkapom a hivatalos programokat, és azokat a nem nyilvános, de hivatalos programokat, ahol ott kell hogy legyek. Ha, mit tudom én, vasárnap délután Putyin miniszterelnököt a lakásában fogadja, az nem egy nyilvános, hivatalos program, de azért fotósnak ott kell lennie.

- Vagy ha úgy ítélik meg, hogy ez egy olyan esemény, amiről jó, ha marad egy fotódokumentum, akkor hívják a fotóst. Mégpedig azt, akivel szerződést kötöttek. Nem pedig engem a saját kis fényképezőgépemmel.

- Így van. És még egy fontos dolgot el szeretnék mondani. Ezek a fotók végig nyilvánosak voltak. Egyrészt aznap, vagy ha este készültek a fotók, akkor nyilván másnap, felkerültek a miniszterelnök.hu-ra. Ott mindent meg lehetett nézni. Sajnos a kormányváltással ezt az oldalt beszüntették.

- Ja, hogy ez a kormányváltásig még megnézhető is volt?

- Természetesen. Minden ingyen és bértmentve letölthető volt. Ha valakinek nem felelt meg az a méret, amiben fel voltak töltve, azoknak e-mailen vagy olyan módon, adathordozón, ahogy kérték, ingyen és bérmentve elküldtük. Tulajdonképpen nincsen olyan hírügynökség Magyarországon, amelyik ne használta volna ezeket a képeket, és a lapok nagy része is, ha nem tudtak arra az eseményre fotóst küldeni, vagy olyan esemény volt, ahol nem lehetett fotós, mert mit tudom én, zárt ülés volt vagy kormányülés stb., onnan én láttam el a sajtót fotóval. Úgyhogy ez bárki számára ingyenesen felhasználható volt, naponta feltöltötték a képeket. Ebből következik, hogy az összes kép megvan a miniszterelnök.hu korábbi lapján.

- Akkor nem csodálom, hogy amikor megtudtad azt, miről ír a jobboldali napilap, nyilvánvalóan egy kicsit rosszul lettél. Még most is érzem az indulatot a hangodban.

- Nem értettem. És annak a fényében végképp nem, ha összehasonlítjuk azzal, hogy hogyan működött a dokumentáció az Orbán-kormány alatt. Engem folyamatosan támadtak, hogy mennyit fizettek, hogy milliókat kerestem. Most a Magyar Nemzet összeszámolta, hogy körülbelül hét és fél év alatt bruttó hatvan millió forintot fizettek ki ezért. Ezzel szemben az Orbán-kormány idején négy év alatt fizettek ki 460 millió forintot dokumentációra. Amit aztán titkosítottak, majd nem lehetet látni.

- Úgyhogy a dolog egészen elképesztő, mert nagyon könnyű még ezt az összehasonlítást is megtenni. Biztos rajtad kívül lesz még újságíró meg lap, amelyik ezt megteszi. De persze az is lehet, hogy hangulatot így is lehet kelteni Gyurcsánnyal szemben.

- Próbálnak befeketíteni, nyilván erről van szó.

- Igen. Akkor még a dologhoz annyit, hogy azóta sem - három napja folyik már a sajtónyilvánosságban ez a hadjárat - keresett meg ez a kommunikációs központ téged?

- Egy levelet írtam nekik, amiben feltettem néhány kérdést. A kérdések nagy részére nem válaszoltak. A válaszlevélben én megígértem, hogy amennyiben hivatalos levélben kérik a dokumentumok vagy a fotók kiadását, akkor azt én természetesen a rendelkezésükre bocsátom. A részükről egyébként senki nem keresett meg azzal, hogy hiányolják, hogy miért nincsen ott. Egyébként amikor lejárt a szerződésünk, akkor másnap már az irodába be se mehettünk, az irodában ott van a winchester, ott van minden olyan anyag, ami oda tartozott. A Fidesz részéről egyetlenegy megkeresés sem érkezett. A jelenlegi fotósuk, Pelsőczy Csaba keresett meg pár nappal korábban, hogy szeretné megnézni, mi hogy archiválunk, és a lámpákat hogy használjuk, mert most belecsöppent ebbe a dologba, és nem nagyon tudja, hogyan fogjon hozzá. Akkor én azt kértem tőle, hogy a Fidesz-frakció írjon egy hivatalos levelet, mivel ez egy zárt intézmény, egy zárt terület, és neki semmiféle igazolványa nem volt, hogy ő honnan jött. És ha megvan ez a levél, akkor természetesen megmutatom neki, hogy mi hogy archiváltunk, hogy történt az egész. Sőt még azt is megtanítom neki, hogyan kell egy lámpát használni.

- Vagyis a Magyar Nemzet mai címbeli kérdése, hogy „Eltűntek a hivatalos fotók?”, álkérdés, ott vannak a winchesteren, ahova téged nem engednek be, meg ott voltak a miniszterelnök.hu honlapon is.

- Igen.

- Ahonnét nem te törölted le, hanem az új kormány hivatalba lépése után azok, akik törléssel foglalkoztak.

- Ezenkívül ügynökségeknél, lapoknál, még Önöknél is járt a miniszterelnök, akkor talán Önöknek is kellett hogy küldjek fényképet a klubrádiós látogatásáról. Szóval még ilyen helyekre is küldtük.

- Majd közadakozásból összeadjuk.

- Nemcsak a fotózás volt a feladatunk, hanem az archiváláson keresztül az ügynökségek, a sajtó ellátása is képekkel.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!