rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. augusztus 9.

Katona Tamás egyetemi tanár, a Bajnai-kormány volt pénzügyi államtitkára


Bolgár György: - Varga Mihály egykori pénzügyminiszter, most a miniszterelnökség államtitkára, adott egy figyelemreméltó interjút a HírTV-nek a hétvégén. Ebben, többek között trágyadombnak minősítette, amit az előző kormány pénzügyekkel kapcsolatban hátrahagyott az Orbán-kormánynak. Ön nem látta vagy hallotta ezt véletlenül?

Katona Tamás: - Bevallom, hogy nem véletlenül, de nem hallottam. Egy operaelőadást hallgattam helyette. Egyébként úgy gondolom, hogy az államtitkár urat minősíti, amit mondott.

- A trágyadombot ő azért ki is fejtette, és néhány adatot is mondott, és arra szeretném Önt kérni, hogy nézzük végig, mi ezekben az igazság. Ő azt mondta, hogy körülbelül háromszáz milliárd forint tekintetében félrevezették a Nemzetközi Valutaalapot. Vagyis szerinte ennyivel nagyobb lett volna a hiány az idei költségvetésben, és ezt az IMF sem tudta, hiszen Önök félrevezették őket.

- Ha jól értem, az IMF-et minősíti az államtitkár úr. A Fidesz-kormány valamelyik vezetője, talán valamelyik másik államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumból, már mondott ilyesmit, hogy félrevezettük az IMF-et. Azért az IMF szakértőit nem kell megvédeni, ők meg tudják védeni magukat. Azonban ez az egész természetesen egy szamárság, mert a Valutaalap minden információval rendelkezett. Egyébként az átadás-átvételi jegyzőkönyvben mi leírtuk, hogy melyek azok a kritikus pontok - úgy is lehet mondani, hogy veszélyek -, amelyekre érdemes külön figyelmet fordítani. Tehát mi szóltunk erről. Egyébként minden esetben vannak ilyen pontok, de az, hogy háromszáz milliárdos lyuk lett volna a költségvetésben, az egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Emellett még egyszer mondom, az IMF szakértőit nem olyan könnyű átejteni.

- És mit szól azokhoz a legutóbbi államháztartási adatokhoz, amelyeket néhány nappal ezelőtt tettek közzé, és amelyek szerint a júniusi nagy hiánymegugrás után júliusban bekövetkezett némi javulás, mindazonáltal még így is az egész évre tervezett hiánynak körülbelül száztizennégy százaléka jött össze az első hét hónapban. Ez mennyire sejtet veszélyes helyzetet?

- A júliusi szufficit - vagyis többlet – szokásos, ha az éven belüli eredményeket nézzük, és a júniusi deficit - vagyis a hiány - is szokásos, azonban ennek a mértéke meglepő. Megjegyzem, hogy azért nem egyszerű kommentárt fűzni ehhez, mert nem közöltek semmilyen részletet. Mi 2003-tól minden hónapban sajtótájékoztatót tartottunk, ahol részletesen beszámoltunk minden olyan kérdésről, ami fontos volt az államháztartás vitelét illetően, és minden újságírói kérdésre válaszoltunk. Amikor államtitkár voltam, általában éppen én tartottam ezeket a sajtótájékoztatókat. Ezeket Fidesz-kormány gyors ütemben megszüntette, és a részletes tájékoztatót is, ezért így most elég nehéz tájékozódni.

- Magyarán nem lehet látni, hogy az összeg miből jön össze, milyen fejlemények voltak, és mi lett rosszabb vagy esetleg jobb.

- Mindenesetre a hiány mértéke engem meglepett. Nem tudom, hogy mi történhetett, ez nem volt belekalkulálva a rendszerbe.

- Igen, mondjuk nem derült ki ebből a hétvégi tévéinterjúból sem, hogy mi történt, de a háromszáz milliárd forintra kifejezetten emlékszem. Olyasmit is említett Varga Mihály - ami engem különösen meglepett -, hogy a napokban Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a Külügyminisztériumban járt, ahol szembesültek azzal, hogy nincsenek befizetve az erre az évre esedékes nemzetközi tagdíjak, mármint a nemzetközi szervezetekbe fizetendő tagdíjak, sőt fel sincsenek tüntetve a költségvetésben. És ezzel kapcsolatban megemlítette a NATO-t, az ENSZ-et és az Európai Uniót. Én utánanéztem ennek, és - bár Ön nyilván jobban tudja, hogy mi hol van – én például elsőre azt láttam, hogy a Honvédelmi Minisztérium fejezetében ott van a költségvetésben a NATO-tagdíj, vagyis a hozzájárulás a NATO költségvetéshez. Gondolom normális dolog, hogy beteszik a különböző minisztériumokhoz a hozzájuk tartozó nemzetközi tagdíjakat, ezért ez nem feltétlenül a Külügyminisztériumnál jelenik meg. Ezt jól gondolom?

- Részben igen, de lehet ott is. Azonban ez a megszólalás csak a pénzügyminiszter tájékozatlanságát mutatja. Hiszen, ha megkérdezi a Nemzetgazdasági Minisztériumot vagy akár a Magyar Államkincstárat, akkor természetesen őt informálják erről. Mondjuk a közvéleményt már nem, mint ahogy régebben mi tettük. Egyébként nincs olyan előírás, hogy június 30-ig vagy július 25-ig, vagy éppen augusztus 7-éig be kell fizetni a tagdíjakat. A szokásjog szerint alakul, hogy ki mikor fizeti be. Sőt, a nemzetközi szokásjognak tulajdonképpen az is mondhatni szerves része, hogy van olyan ország, amelyik csak az utolsó hónapban fizet vagy esetleg átcsúszik a következő év elejére, pláne egy válságos időszakban. Tehát itt elmaradásról nincs szó.

- Azonban, ha nincs is benne a költségvetésben, akkor ez több mint elmaradás.

- Hogyne lenne benne! A költségvetés erre természetesen fedezetet nyújt. Ezek nem akkora tételek, hogy ez gondot okozna egy nyolcezer milliárd forintos költségvetésben.

- Magyarán Ön azt mondja, hogy az arra kijelölt helyeken ott van a költségvetésben a nemzetközi szervezetek tagdíja. Más kérdés, hogy ezt mikor fizetik be, de a költségvetés ezzel számol.

- Persze, természetesen!

- Tehát ilyen hibát nem követhettek el.

- Szó nincs róla.

- Akkor még egy kijelentését nézzük meg Varga Mihálynak, ami szerintem a legizgalmasabb, bár bizonyos értelemben a legkevésbé konkrét. Egy kérdésre válaszolva azt mondta, nem tilthatja meg nekünk az Európai Unió azt, hogy önállóan döntsünk a magánnyugdíjpénztárak kérdésében. És bár nem ment tovább a kérdésben, de azért ebben a megnyilatkozásban benne volt ez az esetleges államosítás, amelynek a gondolatával korábban már eljátszottak, majd a jelek szerint letettek róla. Tehát nem ment tovább és nem mondta, hogy igenis szeretnénk államosítani őket, csak annyit mondott, hogy legalább annyit szeretnénk, hogy ne kelljen a költségvetésbe beleszámolni azt az összeget, amelyet a munkavállalók a magánnyugdíjpénztárakba befizetnek a saját nyugdíjuk járulékaként. Viszont az ennek megfelelő összeget a költségvetés kipótolja a nyugdíjalapban, és ez évente körülbelül háromszázötven-négyszáz milliárd forintnak felel meg. Szóval az a kérdés, hogy miért kell beleszámolni a költségvetési hiányba ezt az összeget, és nem jogos-e az a kívánság az Orbán-kormány részéről, hogy tekintsék ezt egy befektetésnek a jövőbe, és miért rontja ez a mostani költségvetési egyenleget?

- Ez egy érdekes dolog. Egyébként hozzáteszem, hogy itt más az alapprobléma. Most már két és fél hónapja működik a Fidesz-kormány, és ahogy a régi viccben mondják, amikor megy a hajó, akkor nemcsak a kürtre kell kapcsolni a gőzt, hanem időnként a lapátokra is. Most két hónapja azt látjuk, hogy az összes gőzt a turbinákra kötik. Azonban a lényeg az, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszernek pontosan az a legfontosabb eleme, hogy mindenki maga gondoskodjon a saját öregségi ellátásáról, vagyis mindenkit arra ösztönöznek, hogy járulékot fizessen, amelyből később az ő járadéka, vagyis a nyugdíja lesz.

- Legalábbis részben, mert körülbelül az egyharmada lesz az övék.

- Igen, körülbelül az egyharmada. Ez azt jelenti, hogy akik 1998 óta magánnyugdíjpénztári tagok, azok tulajdonképpen a nyugdíjuk egy részét a magánnyugdíjpénztáraktól remélhetik. Tehát az a fiatal, aki magas keresetű, az nyilvánvalóan magasabb nyugdíjat fog kapni, vagyis ez arra ösztönzi, hogy több járulékot fizessen.

- És ez mindenkit arra ösztönöz, hogy bejelentett munkahelye legyen, és ne titkolja el a munkahelyét, mert akkor tudni lehet, hogy a keresete az ő számlájára megy a nyugdíjpénztárban.

- Így van, de ez nemcsak a módosabbak számára fontos, hanem mindenki számára. Hiszen a másik, a hagyományos nyugdíjrendszer - amit úgy szoktunk nevezni, hogy felosztó-kirovó - abból áll, hogy amit az éves nyugdíjjárulékból beszed egy adott naptári évben a közigazgatás a kormányzat, abból fizeti az éves nyugdíjakat. Láthatjuk a mostani romániai helyzetet - amitől mi szerencsére messze vagyunk -, ahol kénytelenek voltak csökkenteni a nyugdíjakat. Pontosan a jövő érdekében vezettük be 1997-ben ezt a magánnyugdíjpénztári rendszert.

- Ezt az új nyugdíj-szisztémát.

- Egyébként ezt a Fidesz már akkor is támadta, és 1998-ban meg is próbálta eltörölni, de nem tudta, mert másfél millió ember lépett be a magánnyugdíjpénztári rendszerbe a január elsején lévő hatálybalépés és a választás, illetve a kormányalakítás között. Tehát már nem merték visszacsinálni, de visszafogták valamennyire a járulék mértékét, és azóta is folyamatosan támadják ezt.

- Tehát a Fidesz kezdettől fogva bírálta a nyugdíjreformot, de aztán kormányra kerülve, bár korlátozta valamennyire, mégsem tudta vagy akarta megszüntetni. Most mégis miért próbálkoznak ezzel újra?

- Azt gondolom, hogy részben csak lebegtetik ezt a kérdést. Hiszen, ahogy az előbb is mondtam, egy ilyen mindent a kürtre technikával élnek, és azért lebegtetnek ilyen dolgokat, mert kuruckodnak. Azonban azt gondolom, hogy azért is kacérkodnak ezzel a gondolattal, mert nagyjából 2600 milliárd forint van a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Ha ez most hirtelen visszakerülne a központi költségvetésbe, akkor igencsak lehetne költekezni.

- Azonban azt is lehet erre mondani, hogy ha az állam hirtelen hatalmas pénzhez jut, akkor nem kell évente kiegészíteni a kieső nyugdíjjárulékot, ami egy legalább 350 milliárdos tétel, és így vagy másfél százalékkal javulna a mindenkori költségvetési hiány. Emellett még ott van ez a 2600 milliárd, amivel az államadósságot is lehet csökkenteni. Tehát akkor miért nem csinálják meg, ha ez ennyire magától értetődő, mi ennek a hátránya?

- Az a hátránya, hogy akkor nem tudjuk, hogy mi lesz húsz év múlva.

- De, mondhatja az átlagember és talán sok más ember is, addig azonban meg kell élni, és ha csak húsz év múlva van ennek hátránya, most viszont sok előnye van, akkor nem számít, mert addigra mi leszünk Kelet-Európa Svájca.

- Egyrészt ez nem biztos, másrészt azért nem hiszem, hogy a gyermekeink és az unokáink terhére kell nekünk jól élni. Sőt, a Fidesz nem biztos, hogy azt gondolja, éljünk jól, hanem lehet, hogy azt gondolja, a saját holdudvara éljen jól. Tehát szerintem ezzel a jövőt kockáztatnánk, az pedig, hogy 350 milliárdot fordítunk évente arra, hogy kiegészítsük a nyugdíjalapot, az pontosan a jövőt szolgálja. Hiszen az a cél, hogy ebből a bizonyos felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből áttérjünk az öngondoskodást jobban segítő, biztonságosabb nyugdíjrendszerre.

- Egyes közgazdászok ennél nyomatékosabban is figyelmeztetnek egy másik lehetséges következményre is, azon kívül, hogy egy normális kormány - főleg nyugdíjügyekben - a jövőre is gondol, vagyis nemcsak a jövő évre, hanem a következő évtizedekre. Márpedig a magánnyugdíjpénztári rendszer segíti a nyugdíjfizetéseket majd húsz év múlva. Tehát néhányan egy ennél sokkal közelebbi, esetleges káros következményre is felhívják a figyelmet, mégpedig arra, hogy ha államosítanák ezt a 2600 milliárdos vagyont, az olyan hatással lenne a külföldi tőkére, hogy mindenki megrettenne, és azonnal menekülőre fogná a dolgot, mert ezek szerint Magyarországon semmiben nem lehet bízni. Hiszen ezek szerint a kormány úgy gondolja, hogy mindenféle magántőkét, magánvagyont valamilyen ürüggyel vagy címszóval állami kézbe vehetne. Vagyis az üzenet nagyon rossz, és ennek a közvetlen gazdasági következménye lehet, hogy elindulna kifelé.

- Így van. Egyébként Magyarországon egyszer már megtörtént ez a bizonyos húsvéti államosítás, csak az 1948-ban volt. Nem hiszem, hogy célszerű lenne ezt most megismételni.

- Nem lehet finoman elhatárolni ezt az esetleges államosítást a többitől? Mondván, hogy bocsánat, ez egész más, a nyugdíj állami feladat, mi mindenképpen minden magyar állampolgár nyugdíjára gondolunk, és szerintünk ezt az állam tudja a legmegbízhatóbban kezelni, ezért a külföldi tőkének semmi aggódnivalója nincs, csak ezen a területen léptünk közbe. Tehát így el lehetne kerülni az esetleges bonyodalmakat?

- Ehhez azért még az alkotmányt is módosítani kellene, nem mintha az most problémát okozna. Ahogy elnézem, ez pillanatok alatt megy manapság. Azonban azért ezt nem lehet megcsinálni. Én azt gondolom, hogy azért idáig nem fognak elmenni, de kétségtelenül kacérkodnak ezzel. Éppen azért teszik ezt egyébként, mert a saját mozgásterüket akarják növelni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái