Magyar modell, ahogy PuPu látja
- Részletek
- Az olvasók írásai
- 2013. július 09. kedd, 02:06
- Jobbágy Tibor
Jobbágy Tibor
Szokása szerint lendületes ecsetvonásokkal megfestett képet tesz elénk a szerző Magyar modell című írásában.
A kommentek sorában az első kiemeli a kardinális, valóban legfontosabb kérdést:
„Lehet-e békés úton…” eltakarítani mindazt, amit Orbán 2010 óta létrehozott. És mindjárt válaszol is: „Nem lehet!”
A válasz azonban nem ennyire kategorikus. Igaz, egyre csökken a valószínűsége egy békés megoldásnak, de azért ez az esély jövő tavaszig nem lesz nulla. Elvileg ugyan még azután, egy újabb négyéves ciklus után is bekövetkezhet a békés váltás, de ebben már nehéz bízni! Nyolc év orbáni pusztítást szerintem a társadalom már nem fog békésen elviselni. Az is kész csoda, hogy eddig elviselte. Már ahhoz is a történelem sötét időszakai által megedzett magyar lélekre, sok fásultságra, beletörődésre, egy karakteres „nemzeti depresszióra” volt szükség (hogy Orbán kedvenc jelzőjét is felhasználjam).
De, hogy lesz-e békés megoldás, arra csak a politika fazekába ezt-azt belerakó ellenzéki politikusok adhatnak választ. No, nem a szavaikkal, hanem a tetteikkel!
Ha sikerül valami olyat kotyvasztani abban a fazékban, ami ehető, amitől nem gyomorrontást lehet kapni, és egy valamennyire ízletes produktum születik, amit aztán az adófizető polgár kedvvel tud kanalazni, akkor van remény…
Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy mindenki mást dobál a fazékba. Van, aki a halászlé kellékeit, van, aki a gulyásét, megint más pedig libalevest szeretne készíteni.
De a legnemesebb összetevőkből sem fő fogyasztható étel, ha nincs ízharmónia, ha nem döntik el előre, mit is akarnak főzni.
És ami legalább ennyire fontos: ha nem kérdezik meg azokat, akiknek az ebéd készül, hogy mit ennének szívesen, akkor az egészet a fene fogja megenni!
Vagy a fene sem!
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
