Galamus.hu - Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről XI.

Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről XI.

Nyomtatás

Részletek: 2013. július 07. vasárnap, 04:02; Lendvai Ildikó

Földháború a Parlamentben

2013. június 21–26.

A földháború utolsó zajos csatája közismert. Mindenki láthatta televíziókban és interneten, ritka kivételként még a köztelevízió sem tudta megkerülni azt a jelenetet, ahogy a Jobbik hadai sikerrel elfoglalták az elnöki emelvényt, épp csak a zászlójukat nem tűzték ki rá. Ezzel együtt tanulságos ennek a csatának a részletes jegyzőkönyvi dokumentálása (ezért többek között ezt is közreadom az alábbiakban). Az a fajta szöveg, amelyen az ember kínjában röhög. A magyar parlament persze már ezt megelőzően is egy gyengécske cirkusz színvonalára süllyedt, amelynek fő népszórakoztató attrakciója, hogy a bohócként mutogatott ellenzéket boldog rikoltozások közepette fenéken billentik, hogy öt percenként orra essen. Ehhez képest már nem sokat ront az összképen, hogy a kedvenc sújtásos jelmezébe öltözött Jobbik az emelvényen alkot szavalókórust, énekelget és önfeledt zenebohócként rázza a csengőt. Így legalább azt is megtanultuk, hogy Kövér László játékkatonái legfeljebb a demokratikus ellenzéki pártok képviselői ellen lesznek bevethetők, a Jobbikot még véletlenül sem érheti „baráti tűz”. Nem mintha – akár ellenük is – hiányolnám a parlamenti őrség kardcsörtetését.

Az igazság azonban az, hogy a Jobbik csatát nyert, de háborút vesztett. Nagyobb baj, hogy így járt mindenki – az ellenzék egésze és a magyar agrártársadalom nagyobb része –, aki az új földtörvény ellen szót emelt. A törvényt megszavazták, a Köztársasági Elnök aláírta. (Igaz, valami rossz érzés csak mocoroghatott benne, mert azt követően három törvényt is visszaküldött a Parlamentnek, bár közülük kettőt csak a szokásos kodifikációs bakik, és nem az igazán vérlázító tartalom miatt.)

A helyzetet bonyolítja, hogy a földtörvény esetében is úgy volt: mindenki tiltakozott, de ha ketten mondják ugyanazt, az mégsem ugyanaz. Pláne, ha többen is mondják. A legnagyobb palávert kiverő Jobbik leginkább azt utálta, hogy az EU-tól kapott tízéves moratórium lejártával már nem lehetett tovább totálisan tiltani más uniós országok polgárai számára a földvásárlást. S ha a törvény ezt hároméves itt lakáshoz kötötte is, ez csak szépségtapasz azoknak, akik ebben szeplőt látnak: mi sem könnyebb, mint megkerülni álbejelentkezéssel, egy falusi ház megvásárlásával, strómanok alkalmazásával vagy egyszerűen a vásárlás helyett bérléssel. Amikor tehát a Jobbik hazaárulózik, nem tesz mást, mint a „nem leszünk az unió gyarmata” jelszó jegyében a Fidesz népétől éppen hogy nem idegen érvelést alkalmazza. Vona Gábor a pulpitusfoglalást követő héten napirend előtti felszólalásában meg is fogalmazta a végső konzekvenciát: lépjünk ki az unióból! S noha a lényeget tekintve természetesen nincs igaza, de abban van valami, hogy a Fidesz ezúttal a szó szoros értelmében „parasztvakítást” követett el, amikor híveit hosszú éveken át azzal áltatta: ő bizony sohasem enged senki idegent a vérrel szerzett magyar földre. Ráadásul ezt a retorikát a törvény vitája közben is semmitől sem zavartatva alkalmazta (ugyan már, az emberek nem olvasnak törvényszöveget!), egyedül Font Sándor vesztette el a fejét annyira a záróvitában, hogy – mint itt olvasható – világosan elmagyarázza: nincs mód más uniós állampolgárok földvásárlásának megakadályozására, a kilépéstől meg uniós támogatások híján azon nyomban tönkremenne az egész magyar mezőgazdaság.

Az MSZP-nek ehelyett az volt a baja, hogy miközben a törvény a családi gazdaságok bűvöletében alacsonyabbra teszi a birtokmaximumot, és ezzel főleg a szövetkezeteket és a takarmányigény miatt nagyobb területre szoruló állattartó gazdaságokat, majd ennek következtében az élelmiszerellátást teszi tönkre, azért az elkótyavetyélésre ítélt földterületek új földesuraival szemben nem ilyen szigorú. Ott nem tiltja, hogy akár minden családtag majd külön-külön megszerezze a maximált földterületet. Ki ne ismerne rá a trafik-mechanizmusra: előbb az állam belenyúl a tulajdonviszonyokba, korlátozza és összezavarja őket, aztán az új hűbéres dinasztiáknak már szinte korlátlan szerzési lehetőséget biztosít.

Ángyánnak és az LMP-nek, akik – szakemberek szerint vitathatóan – csak a kis- és középbirtokokban hisznek, éppen ez fájt. Hogy az összes ígéret a családi gazdaságok felvirágoztatásáról blöffnek bizonyult: a törvény igazi kedvezményezettjei a váratlan földajándékhoz jutó „maffiacsaládok” lesznek. Az meg már végképp a Horthy-korszakot idézi, hogy a birtokmaximum nem vonatkozik az egyházakra, az államra, és az önkormányzatokra. Most ne is menjünk bele abba, hogy a történelmi nosztalgián túl mi indokolja az egyházak kivételezését, figyeljünk fel inkább arra, hogy az állam két csatornán is juttathat az övéinek. Egyrészt most a törvény erejével, amikor a kedvükért belenyúl a tulajdonviszonyokba, másrészt majd később, az ismert módon az államtól bérelhető földek segítségével.

De a Parlament ezekben a napokban egyébként is „földhöz ragadt”. A nagy mellett zajlott egy kisebb földszerző háború is. Állami segítséggel a főváros elfoglalta a Margitszigetet. Ezúttal Áder János tette a dolgát: az európai egyezményekre hivatkozva, amelyek szerint önkormányzati tulajdont nem lehet az érintettek megkérdezése nélkül csak úgy elrabolni, visszaküldte a törvényt a Parlamentnek. Méghozzá nemcsak a szokásos óvatoskodó módon, egy-egy jelentéktelen részletproblémára hivatkozva, hanem úgy, ahogy volt, egészében. De a Parlament is „tette a dolgát”, ahogy a kormánytöbbség tenni szokta. Az „érintettek megkérdezését” népszavazás vagy legalább testületi döntések helyett a minisztérium letudta azzal, hogy két egész munkanapot hagyott a fővárosi és az angyalföldi polgármesternek a véleményezésre. Természetesen bejött a papírforma: a főváros egyetért (naná, majd nem!), a kerület nem. Az előterjesztő kipipálta a feladatot, az Országgyűlés meg a látszat kedvéért a hatálybalépés időpontját 15 nappal eltolta, egyébként újra csak megszavazta, hogy a „vörös” kerület elégedjen meg nevében az angyalok földjével, a Margitszigeten viszont talpalatnyi földje sem maradhat.

MTI/Soós Lajos

Június 21.: A földtörvény záróvitája és szavazása

1. „Új földesurak”, maffia, hazaárulás

Elnök: „Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat záróvitája.

Szabó Rebeka (független): „A kormány tulajdonképpen elárulja a gazdálkodókat ezzel a földtörvénnyel (Felzúdulás a Fidesz padsoraiban: Hogy árulná el?), hiszen nem javít azokon a pontokon, amelyek a nagybirtok terjeszkedését meg tudnák akadályozni. Nincs családi összeszámítás, és a helyi gazdálkodók nem szólhatnak bele abba, hogy a földbérlettel mi történik a települések között. Ezért kérem önöket, hogy ne szavazzák meg ezt a zárószavazás előtti módosítót és a törvényt se. Folytatódik az állami földeken keresztül a fideszes klientúra építésére elkezdődött folyamat, aminek az az eredménye, hogy új földesurak lesznek, és a helyi gazdálkodók csak jobbágyként, akár alkalmazottként szolgálhatnak majd az ő földjükön.”

Gőgös Zoltán (MSZP): „Elérkeztünk egy olyan törvény zárószavazásához, amely ellen mindenki tiltakozik. Demonstrációk lesznek, civilek tiltakoznak, kisgazdaságok tiltakoznak, állattartó gazdaságok tiltakoznak, tehát magyarul: az agrárium szinte teljes szereplői köre úgy látja, hogy ez a javaslat nem jó. Az eredeti törvényjavaslatban az volt benne, hogy a különböző társaságok tulajdonosai, szövetkezetek, kft.-k tulajdonosai kifüggesztés nélkül adhatják a saját társaságuknak bérbe a földet. Most ezt úgy változtatták, miniszter úr, nem tudom, hogy észrevette-e vagy látta-e, hogy csak azok csinálhatják ezt, akiknek legalább 25 százalékos tulajdonuk van. Na most ezzel a szövetkezeti szektort megölték, miniszter úr! Ugyanis a szövetkezetek, de a szövetkezetekből átalakult részvénytársaságok 99 százalékánál 5 százalékban van maximálva a megszerezhető vagyon mértéke. Öt százalékban, miniszter úr! Tehát nyugodtan bérbe adhatja Simicska Lajos a földjét úgy a cégnek, hogy nem kell versenyeztetnie, de a szövetkezetben dolgozó traktoros nem. Onnantól kezdve munkája se lesz, miniszter úr. Ez is abba az irányba megy, hogy itt egy zárt kör érdekeit akarják mindenáron szolgálni. A másik, olyan törvényt fogunk elfogadni, amely ad egy térmértéket, ami eddig is volt a földtörvényben. Tévedés ne essék, eddig is volt korlát a földtörvényben. Az viszont eléggé súlyos szakmai probléma, hogy nem veszik figyelembe, hogy vannak olyan körzetek, mondjuk, a mi vidékünk, Pápa térsége, ahol 15–18–20 aranykoronás földön kell, mondjuk, ugyanannak az állatállománynak a takarmányát megtermelni, és vannak olyan területek Magyarországon, ahol 40 aranykoronás földön lehet ugyanazt a takarmányt megtermelni. Tehát miközben biztos, hogy elég 1800 hektár egy ezres tehenészeti telepnek Békés megyében, mondjuk, de próbálja ezt valaki megcsinálni 13 aranykoronás földön. Akiben azért egy picit megszólalt a lelkiismeret, az legalább azt az esélyt adja már meg, hogy halasszuk el ennek a törvénynek a vitáját, tehát ne szavazzák meg. Ebből óriási káosz lesz, és óriási problémák vidéken, miniszter úr. Nem lesz fejőstehén Magyarországon tíz éven belül, ezt szerintem Önök is tudják, hiszen azt mondták, majd megveszik a telepeket. Csak egy rossz hírem van, az mind üres lesz.”

Varga Géza (Jobbik): „Mindennél beszédesebb az, hogy ma az országban szerte az utakon ezekben a pillanatokban is civilek és gazdálkodók, vidéki emberek tiltakoznak és tüntetnek ez ellen a földtörvény ellen. Ez a földtörvény a kevesek földtörvénye, viszont vidéken nem kevesek élnek, hanem többek. Szinte mindig újabb és újabb titkos javaslatokat kapunk. Mind-mind tolják felfelé a térmértékeket. Egyszerűen arrafelé viszik az országot, hogy tényleg egy gyarmati árutermelővé váljunk.”

Magyar Zoltán (Jobbik): „Miniszter Úr! Ön egyetlenegy dologban mondott igazat válaszában, mégpedig abban, hogy 1100 éves vitára tesznek pontot a mai földtörvény zárószavazásával, mégpedig arra a vitára, hogy kié legyen a föld, kié legyen a rajta megtermelt munka gyümölcse. Csak az a probléma, hogy nem úgy tesznek pontot erre a vitára, ahogy Önök ezt kommunikálják. Nem úgy, ahogy ezt ígérték, hogy a kis, közepes családi gazdálkodókat, a fiatal gazdákat hozzák majd helyzetbe, és hogy megvédik a külföldiektől a magyar földet. Ezzel szemben ez a javaslat az önök oligarcháinak és a maffiacsaládoknak kedvez, akik Önökkel megíratták ezt a javaslatot. Kommunikációs szempontból ez a javaslat a közvélemény cinikus, teljes mértékű félrevezetése. Tartalmi szempontból pedig hazaárulás, miniszter úr.”

2. Font Sándor elszólja magát

Font Sándor (Fidesz): A csíptetőm valahova eltűnt itt az elmúlt napokban, ezért kézben tartom a mikrofont. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan szavazzák meg ezt a zárószavazáshoz benyújtott módosító indítványt, és ezzel egyben a törvényt majd a végszavazással… Az ellenzék egyetlenegy érdemi kifogást nem tudott az általános vitánál és a részletes vitánál sem bemutatni. (Gőgös Zoltán: Én mondtam tízet!) Érdemi, tartalmi hozzászólás talán csak Gőgös Zoltántól hangzott el. Természetesen a legdurvább politikai állásfoglalást a Jobbik tette a maga részéről, amely nem értette meg változatlanul, félrevezetve a közvéleményt, azt hangoztatva, hogy van lehetőség lezárni az európai uniós állampolgárok előtt a magyar földhasználati lehetőséget. Szeretném jelezni, hogy nincsen lehetőség. A tízéves moratórium, amely arról szólt, hogy megtilthattuk eddig törvényi szinten, hogy uniós állampolgár sem vásárolhat Magyarországon, ez a tízéves moratórium lejárt. A kérdés persze oda vezethető vissza, hogy a Jobbik azt állítja, lépjünk ki az EU-ból, és akkor minden rendben van. Ezt ők majd megtehetik, ha ilyen indítvánnyal fellépnek, a parlamenti többség és úgy gondolom, a magyar társadalom többsége egyelőre nem ebben gondolkodik. Közel 500 milliárd forint az az évente érkező földalapú támogatás, amely az európai uniós szerződések alapján földalapú agrártámogatás Ha netán kilépnénk, ez a támogatás el fog veszni.”

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP): „Ha átolvasták ezt a törvényt, akkor láthatják a biztosítékot, tehát magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe.”

Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter: „A mai nappal új korszak kezdődik, a földtörvény elfogadásával eldől, hogy csak magyar földműves vehet földet. Soha egyetlenegy földről szóló magyar törvény sem mondta ki ennyire egyértelműen, hogy a magyar föld tulajdonosa csakis a helyben lakó, földműveléssel foglalkozó gazdaember lehet. A földet művelő vidéki társadalom többé nem lesz a földesurak vagy a téeszek vagy éppen a zöldbáró külföldiek jobbágya, hanem saját maga rendelkezhet a körülötte lévő termőföld sorsáról. (Gőgös Zoltán: Semmit nem tud csinálni!) Szabó Rebeka képviselő asszony botrányokról beszél. Kicsit visszafogottabban kellene talán a Bajnai-hívek vagy -hívőknek nyilatkozni ezekben a mezőgazdasági kérdésekben. Szerintem a botrányok – úgymond botrányok – jelentős részét Önök gerjesztették. Gőgös Zoltán képviselő úrnak a gazdák tiltakozására és a tiltakozásra vonatkozó fölvetését már megválaszoltam, de azért volt itt más tiltakozás is, tisztelt képviselő úr, az Ön kijelentése ellen tiltakoztak leginkább a gazdák. A beszólásával megtámadta a magyar gazdákat; ezt ezúton is kikérem a magyar gazdatársadalom nevében. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van! – Taps ugyanott.) Ne vonja kétségbe a gazdák becsületességét a képviselő úr! (Gőgös Zoltán: Soha nem is vontam, csak a tiéteket!) Varga Géza képviselő úr felvetésére. Önöknek ugyanúgy volt erre három évük, hogy kidolgozzák a saját koncepciójukat. Én azt megértem, hogy nem tudják letenni, hiszen az államosítást tartalmaz. Államosítást tartalmaz, és ezzel nem lehet kiállni a közvélemény elé. Volt már ebben része a magyar gazdatársadalomnak éppen eléggé. (Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: te beszélsz államosításról, MSZMP-tag!) Én kifejezetten örülök annak, hogy név szerinti szavazásra fog sor kerülni, mert a törvényt megismeri az egész ország, megismerik a gazdák is, és akkor ki fog derülni az, hogy kinek volt igaza.”

MTI/Soós Lajos

3. Botrány a pulpituson

Elnök (Latorczai János): „Most a zárószavazás következik. Erről a Jobbik képviselőcsoportja név szerinti szavazást kért. (A Jobbik frakciója – dr. Apáti István kivételével – elhagyja az üléstermet.) Megvárjuk, míg a Jobbik képviselőcsoportja elhagyja az üléstermet. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiban. – Közbeszólás: Hova mennek? A Jobbik-frakció a két pulpitusi bejáró felől, Vona Gábor az ülésteremből felmegy az elnöki emelvényre, és egy molinót emel fel az elnöki pulpitus mögött, amelyen a következő felirat áll: „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” - * Vona Gábor az elnöknek: Elnök Úr! Szeretném tájékoztatni, hogy a szavazás mára véget ért, és kérem…) Én tisztelettel megkérem a Jobbik-frakciónak az emelvényre feljött részeit, hogy hagyják el az üléstermet. (Vona Gábor: Nem fogunk elmenni, előre jelzem…) Kénytelen leszek… (Vona Gábor: …nem fogunk elmenni.) Frakcióvezető úr, tisztelettel tájékoztatom önt, hogy ez kimeríti (hosszan tartó taps a Jobbik szakértői páholyában) az országgyűlési törvény azon részét, hogy megzavarják a Ház ülésének zavartalanságát, ezért kénytelen vagyok a frakciót figyelmeztetésben részesíteni, és tisztelettel arra is felhívom a figyelmét, hogy nekem mint levezető elnöknek nincs más lehetőségem, mint hogy ebben az esetben a Házszabály előírásainak megfelelően cselekedjek. Arra is felhívom a szakértői páholyban helyet foglaló meghívott vendégeket, hogy Önök (egy terembiztos megpróbálja megakadályozni, hogy a Jobbik szakértői páholyában videofelvételt készítsenek. – Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kamerás, menj ki!) egyedül azzal a feltétellel jöhettek be a Házba, hogy (Vona Gábor: ...nem lesz semmi) alávetik magukat az Országgyűlés honlapján az elnök úr által megjelent rendnek, rendszabályoknak. (Vona Gábor: Tudomásul vettük a figyelmeztetést, nem fogunk elmenni) Bocsánat, frakcióvezető úr, egyelőre a vendégeikhez szólok. Amennyiben Önök ezt nem veszik tudomásul, kénytelen vagyok kiüríttetni a páholyt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Frakcióvezető urat pedig arról tájékoztatom, hogy ha nem hagyják el az emelvényt, akkor a házszabályi rendelkezés értelmében kénytelen vagyok azt a szomorú, sajnálatos tényt és rám rótt kötelességet teljesíteni, hogy Önöket az ülésről elküldjem. (Taps a kormánypártok soraiban. – Vona Gábor: Tudomásul vettük, de nem fogunk elmenni. – Közbeszólás az MSZP soraiból: Szünet!) Ezért tisztelettel ismételten arra kérem Önöket, a Házszabály értelmében ennek megfelelően kizárom Önöket az ülés hátralévő részéről. Erről a Ház vita nélkül határoz. Nem tudok mást tenni a Házszabály vonatkozó előírása és az országgyűlési törvény értelmében. Kérem a Házat, foglaljon állást a tekintetben, hogy a Jobbik emelvényen lévő képviselői az üléstermet kötelesek legyenek elhagyni. Ez egyetlenegy szavazást igényel. (Vona Gábor: Ez melyik törvény?) Ez az országgyűlési törvény 50. § (1) bekezdése. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés úgy döntött, hogy a Jobbik-képviselőcsoport emelvényen lévő tagjait a mai ülésünk szavazási részéről kizárja. Ne kényszerítsenek arra, hogy kénytelen legyek behívni az Országgyűlési Őrséget az Önök eltávolítása érdekében. (Derültség az MSZP soraiban. – Vadai Ágnes: Szavazzunk, elnök úr! Hadd álljanak ott! – Vona Gábor: Elnök úr, tudomásul vettük, de nem fogunk elmenni innen. Továbbra is ez az álláspontunk.) Most tíz perc szünetet rendelek el annak érdekében, hogy a frakcióvezetőket… (Nagy zaj. – Vona Gábor: Biztosítjuk elnök úrnak a távozás lehetőségét.) Tíz perc szünetet rendelek el, és arra kérem az egyes frakcióvezetőket, hogy biztosítsák a Ház rendjét. (Vona Gábor: Biztosítjuk elnök úrnak az elvonulás lehetőségét. A kormánypárti képviselőkhöz: Ne menjetek el! – Tiba István jegyző nyilatkozata: Mindvégig a pulpituson tartózkodva észleli, hogy az ülésvezető elnök kártyáját valaki a beolvasóból kiemelte. – Vona Gábor kérdése: Az elnök kártyáját keresed? Ha akarsz, távozhatsz, leengedünk. – Göndör István jegyző nyilatkozata: A mögötte levő képviselők egyike megszólal: Vegyétek el a jegyzőtől a név szerinti szavazólistát. – Göndör István ezt követően elhagyja a pulpitust.)”

(Szünet: 12.21 - 12.31)

MTI/Soós Lajos

4. Orbán „nem működik?”

Elnök: „(A szónoki emelvényen állva folytatja az ülés vezetését. – A Jobbik-frakció továbbra is az elnöki emelvényen tartózkodik.) Mivel a Jobbik képviselőcsoportja nem teszi lehetővé, hogy elfoglaljam helyem az elnöki poszton, ezért innen vagyok kénytelen az ülést vezetni. (Nagy taps a kormánypárti frakciókban.) (Folyamatos, nagy zaj.) Nagyon szépen kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket, és figyeljenek rám! Most azt kérem a Háztól, erősítse meg azt, hogy mivel a Jobbik képviselőcsoportja nem teszi lehetővé a név szerinti szavazást, és ők kezdeményezték ezt, a Ház ezt a szavazást gombnyomással teljesítse. (Nagy taps a kormánypárti frakciókban. – Közbeszólások ugyanott: Éljen! Éljen! – Puch László: Ügyrend! – A szószéken nincs monitor, az elnök nem látja az ügyrendi jelentkezést.) Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! (Az elnöki emelvényen álló Jobbik frakciója perceken át folyamatosan skandálja: „Hazaárulók! Hazaárulók!” – Lengyel Szilvia egy kisméretű, arany színű, földdel töltött talicskát tesz Orbán Viktor elé az asztalra. – Szél Bernadett és Osztolykán Ágnes molinót feszít ki az elnöki emelvénnyel szemben, a terem közepén: „Földrablás helyett földosztást!” felirattal.) (Lengyel Szilvia megafonon keresztül beszél. – Schiffer András tapsol. – Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hol a házőrség? – Derültség.) Képviselő Asszony! Önt is kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy a módszere megengedhetetlen a házszabályi előírások értelmében, ennek megfelelően fölszólítom Önt, hogy hagyja abba megafonos felszólását. (Folyamatos zaj. – Illés Zoltán: Ti vagytok a hazaárulók!) (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elnök úr, ez házszabályszerű? – Puch László: Házszabályellenes!) Azok, akik a Házszabályt lábbal tiporják, már ne tegyenek olyan megállapítást, hogy mi házszabályszerű és mi nem! Most arra kérem képviselőtársaimat, a javaslatot gombnyomással fogadják el. (Felzúdulás. – Közbeszólás: Házszabályellenes! – Az elnöki emelvényen álló Jobbik-frakció ismét folyamatosan skandálja: „Hazaárulók!”) (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényt elfogadta. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. – A Jobbik-frakció mögött helyet foglaló független képviselők felállva felemelnek egy molinót „Most árulják el a gazdákat – A Fidesz-maffia jobban teljesít” felirattal. – A Fidesz-frakció mögött helyet foglaló független képviselők felállva felemelik a „Földrablás helyett földosztást!” feliratú molinót. – Az elnöki emelvényen álló Jobbik-frakció továbbra is folyamatosan skandálja: „Hazaárulók!”, eközben visszafordítják „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinót.) Miniszterelnök úr kért szót.”

Orbán Viktor miniszterelnök: „(Hozzászólása a nagy zajban és a hangosítás hiánya miatt alig érthető.) … nem működik. (Az elnök nem reagál.)”

Elnök: „Soron következik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. (Az elnöki pulpituson álló jobbikos képviselők a transzparens alól kinyúlva, felváltva folyamatosan rázzák az elnök feje fölött a csengőt. – Folyamatos a skandálás: „Hazaárulók!”) Soron következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatainak határozathozatala és a zárószavazás. (A Jobbik-frakció képviselői folyamatosan skandálják: „Csak a nemzet!” – Az elnök feje fölött folyamatosan rázzák a csengőt.) (Folyamatos, nagy zaj az emelvényen.) Felhívom az ülésteremben jelen nem lévő Jobbik-frakció tagjait, hogy az európai viselkedési normáknak ez a viselkedés egyáltalán nem felel meg, és úgy gondolom, nem ártana majd magukba nézni! (A Jobbik-frakció képviselői, a csengő rázásával párhuzamosan, folyamatosan skandálják: „Csak a nemzet!” – Az MSZP-frakció tagjai kivonulnak az ülésteremből.) (A Jobbik-frakció skandálni kezdi: „Nem, nem, soha!” – Folyamatosan rázzák a csengőt.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 251 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. (A kormánypárti képviselők felállva tapsolnak. – Az elnöki emelvényen álló Jobbik-frakció ismét skandálni kezdi: „Hazaárulók!”) A napirend utáni felszólalások előtt kétperces technikai szünetet tartunk… (Megszűnik a hangosítás.) Tisztelt Országgyűlés! Az ülésen olyan rendzavarás történt, amely lehetetlenné teszi a munka folytatását, ezért az ülést berekesztem.

Az arra érdemesülteknek megköszönöm a munkáját, szép hétvégét kívánok valamennyiüknek! (Miközben az elnök elhagyja a szónoki emelvényt, és a kormánypárti képviselők távoznak a teremből, a Jobbik-frakció képviselői folyamatosan skandálják: „Takarodjatok! Takarodjatok!”, majd elkezdik énekelni a Himnuszt.)”

(Az ülés 13.00 órakor ért véget.)

Június 26.: Utórezgések – Margitsziget

5. Amikor a Jobbik is unortodox

Vona Gábor (Jobbik) napirend előtti felszólalása: „A múlt héten pénteken botrány volt az Országgyűlés épületében. Az volt a botrány, hogy a kormánypártok szembementek a választási ígéreteikkel, szembementek a saját szavazóiknak tett ígéreteikkel, szembementek a nemzeti érdekkel, és egy olyan földtörvényt próbáltak itt elfogadtatni a Magyar Országgyűléssel, amely a nagybirtokrendszer kialakulását nem akadályozza meg, a külföldi tőke tulajdonszerzését pedig nem gátolja meg. Amit mi tettünk, az elnöki pulpitus elfoglalása, egy unortodox lépés volt. Semmi más, egy unortodox lépés volt. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) És lehet sápítozni, lehet kiabálni (az elnök csenget), lehet visszautasítani ezt, lehet felháborodni, de nem mi szegtük meg az ígéretünket a múlt héten pénteken, hanem Önök! Nem is tudom, mit vártak a Jobbiktól, hogy mit fog csinálni. Hogy majd végignézi ezt? Az elmúlt 23 évben, hadd mondjam el Önöknek, Önöknek is ezt kellett volna tenni, amikor itt sorra hozták azokat a törvényeket, amelyekkel ilyen helyzetbe juttatták ezt az országot, hogy már semmije nincs. Úgyhogy nem sápítozni kell, meg nem felháborodni, hanem szégyellni kéne magukat! (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiból: Ti szégyelljétek magatokat!) Akkor kellett volna az elnöki pulpitust Önöknek elfoglalni, amikor olyan törvényeket hoztak, amelyek révén a cukorgyáraink eltűntek. Szégyelljék magukat! Itt a földtörvény valójában csak a felszín kapargatása. Valójában Magyarország gyarmati helyzetben van, ezen kell változtatni. Ezért a tegnapi kerekasztal úgy döntött, hogy a kereteket feszegeti, a kereteket megpróbálja szétfeszíteni, és az európai uniós csatlakozási szerződésünk újratárgyalásáról népszavazást fog kezdeményezni. (Taps a Jobbik frakciójában.) Ez lehet a valós megoldás a magyar föld megvédésére. Itt most nemsokára úgy fog dönteni az Országgyűlés, hogy a Jobbik-frakció negyven tagjától megvonják egyhavi fizetését. És mennyire szimbolikus az, hogy mi lemondunk a pénzről, hogy megvédjük a magyar földet, és megvédjük a becsületünket, Önök pedig eladják a földet, és eladják a becsületüket pénzért. Ez a különbség kettőnk között. (Taps a Jobbik frakciójában.) Arra kérjük az Országgyűlést, hogy ezt a 17 millió forintos rendkívüli bevételét, amihez most hozzájut az Önök támogatásával majd, a Heim Pál Gyermekkórháznak ajánlják föl, ne pedig országgyűlési pogácsákat vásároljanak a saját maguk számára. (Nagy zaj.) A dolog most kezdődik. Én elmondtam már itt kétszer is, hogy ha ilyen földtörvény lesz, abból ribillió lesz. És ribillió is lesz. Nem a pénteki volt a ribillió, az egy unortodox lépés volt. A ribillió még csak most kezdődik. Erre jó ha fölkészülnek! Ha egy unortodox lépés egyhavi fizetésbe kerül, akkor mennyibe kerül a hazaárulás? Készüljenek arra, hogy a hazaárulás, ha a Jobbik kormányra jut, teljes vagyonelkobzással fog járni!”

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válasza: „Önnek sikerült önmagát is alulmúlnia, majd látjuk, hogy még hogy halad lejjebb-lejjebb. (Taps a kormánypártok soraiból.) A múlt héten itt nem botrány volt, Önök csináltak botrányt. (Balla György: Úgy van!) Felháborító módon csináltak botrányt egy olyan fontos témában, amely több tiszteletet és több felelősségérzetet is megérdemel. Önök egy hajcihővé alakították vagy kísérelték meg alakítani ezt az ülésnapot. Igazából az lenne a legjobb, ha a Jobbik, illetve Vona elnök úr bocsánatot kérne az Országgyűléstől, a magyar gazdáktól és a magyar közvéleménytől. Én elhiszem, hogy Önöknek három év alatt nem sikerült semmilyen érdemleges politikai tettet felmutatni, de ezt nem pótolja az, hogy itt az Országgyűlésben egy káoszbrigádként lépnek föl. Itt ötven fő feltűnést tud kelteni, a közterületen már aligha. És amikor Önök hazaárulóznak, a magyar gazdákat kiáltják ki hazaárulónak (Balla György: Szégyelljék magukat!), őbennük nem bíznak, de mi bízunk. A Fidesz-KDNP frakciója bízik bennük, a kormány bízik bennük, hogy meg tudják védeni őseik örökségét, meg tudják védeni a földet.”

Elnök: „Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Ángyán József képviselő úr június 21-én arról tájékoztatta az Országgyűlés elnökét, hogy kilépett a Fidesz képviselőcsoportjából. (Taps a Jobbik és a függetlenek soraiból.) A továbbiakban független képviselőként folytatja munkáját, bizottsági tagsága megszűnt.”

6. Szigeti veszedelem – földfoglalás Budapesten

Tóth József (MSZP): „A Margitszigetről szóló törvényjavaslat azért van újra előttünk, mert a köztársaság elnöke élt a jogkörével és megfontolásra visszaküldte, azaz megvétózta a törvényjavaslatot. Az elnöki vétóhoz leírt indoklás több alkalommal rögzíti, hogy „a törvénnyel nem értek egyet”. Azaz felfogásom szerint elnök úr nem a törvény egy elemével vagy szakaszával nem tud azonosulni, hanem a törvényjavaslatot tartja elfogadhatatlannak. Elnök úr hivatkozik az Európai Tanács helyi önkormányzatok európai chartájára, melynek értelmében nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösséggel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges népszavazás nélkül. Joggal vethető fel, hogy az érintett közösséggel való konzultációra megfelel-e a négy nap, közte a két munkanap. A törvényjavaslat tisztelt Ház elé történő ily gyors előterjesztése azt sugallja, hogy a demokratikus intézmények, akár érdekképviseleti szervek, közgyűlés vagy képviselőtestületek álláspontja a törvény beterjesztőit nem érdekli. A mai tárgyalással a többség semmibe veszi a kétharmados többséggel megválasztott köztársasági elnök véleményét, továbbmenve: magát a köztársasági elnököt és a köztársasági elnöki intézményt járatja le. A javaslat kikezdi a főváros jelenlegi közigazgatási szerkezetét, precedenst teremt. Ez inkább izmozás, mint szakszerű, átgondolt intézkedés. Javaslom, vonják vissza az előterjesztést.”

Hegedűs Lorántné (Jobbik): „Az előttünk fekvő törvényjavaslat csak annyiban változna az előterjesztő szándéka szerint, miszerint a hatálybaléptetési időpontot tolná ki körülbelül 15 nappal. A forradalmi kormányzat törvénykezése, úgy látszik, a forradalmi lendület hevében most már a saját soraiból jelölt köztársasági elnök véleményét sem hajlandó tisztességgel figyelembe venni. Előbb-utóbb, ha egy új önkormányzati választás keretében, mondjuk, a Fővárosi Önkormányzat pártösszetétele, ezért vezetése vagy a XIII. kerület vezetése változni fog, elképzelhető, hogy Önökkel szemben is fogják ezt alkalmazni. Vannak olyan esetek, amikor visszafelé is elsülhet egy puska. Tessenek már elmondani, hogy milyen konkrét fejlesztésekről van szó, ami miatt annyira fontos és sürgős, hogy most ilyen módon, egy új fogalmat alkotva, a főváros magához vonja, közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet!? Vajon arról van-e szó tényleg, hogy öt külön telekre akarják fölosztani a Margitsziget jelenleg egységes területét? Hogy ebből az öt telekből kettő a szállodákhoz fog tartozni? Vajon tényleg ez a fejlesztés iránya, hogy bizonyos szállodákat hozzanak Önök helyzetbe?”

Láng Zsolt (Fidesz): „Nagy tisztelettel hallgatom mindig Hegedűs Lorántné asszonyt, mert nagyon megalapozott és logikus véleményt szokott mondani. Csak most egy pillanatra itt elbizonytalanodtam, hogy biztos-e, hogy a múltkori vitán, a szavazáson itt volt-e, és hallgatta-e Szilágyi György képviselőtársának a törvénnyel kapcsolatos érvelését, aki hosszasan fejtegette, hogy tulajdonképpen Budapesten el kell mindent venni a főváros javára, és ez a törvény is kiváló, de csak első lépés.”

Szanyi Tibor (MSZP): „A Fidesz-polip egy kalóztámadást indított a Margitsziget ellen. Tiltakozunk! (Felzúdulás, derültség a kormánypártok soraiban. – Taps az MSZP soraiból.)”

Schiffer András (független): „A Margitsziget státusát illetően semmi olyan jellemzőt nem tudtak felsorolni a vitában, ami ne lenne egyébként alkalmazható a Városligetre, a budai Várra vagy éppen a Csepel-szigetre. Ha Önöknek az a problémájuk, hogy a Margitszigetet hatékonyabban lehet úgymond rendbe tenni akkor, ha teljes fővárosi rendelkezési jog alá tartozik, akkor tetszettek volna hozzányúlni a kétharmados többségükkel a kétszintű fővárosi önkormányzáshoz. A főváros fejleszthetetlen, a főváros kormányozhatatlan e miatt a kétszintű önkormányzás miatt. Ez a probléma rákfenéje, emiatt nem az egyes kerületekre kell törvényt alkotni attól függően, hogy éppen ki lehet-e szúrni egy szocialista önkormányzattal vagy sem.”

Láng Zsolt (Fidesz): „Önnek abszolút nincs igaza, egyébként nem is ért az önkormányzatisághoz, de legalább ezt nem tagadja. A kétszintű budapesti önkormányzati rendszer egyébként működőképes lenne, egyetlen dolog miatt tart itt Budapest, hogy az elmúlt időszakban 2010-ig szociálliberális vezetése volt a fővárosnak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Jaj, de gyenge vagy!)”

Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa

Írásai a Galamusban:

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!