Helyet a magyaroknak!
- Részletek
- 2010. augusztus 04. szerda, 04:05
- Gulyás András
Gulyás András
Egészen pontosan a magyar reményeknek, még pontosabban a magyarok reményeinek. Ezzel a követeléssel ajánlotta az emberek három vagy tudom is én hány harmadának figyelmébe az új Széchenyi tervet (a nagybetűk mellőzése nem véletlen) Orbán Viktor, aki már magában is lehet ugye a magyarok reménye.
Ezen határozott óhaj szerint eddig nem akadt (elég) hely a magyar remények számára. Ebből logikusan következik, hogy azt a helyet valakik elfoglalták. A fülkés forradalom viszont megteremtette a lehetőséget a hely, vagy mondjuk úgy, tér visszafoglalására. („Miénk /lesz/ itt a tér.”) Most már csak azt kell tudni, hogy honnan, illetve kikkel szemben kell a visszavételt foganatosítani. Szerintem itt most a nagy ember nem a szent korona által uralt területekre célzott, nem is általában a külföldre, hanem – Csóti szavával – a maradék országon belül gondolkodik. Ezek szerint itthon kell helyet szerezni a magyaroknak. Jó, de hát kik foglalják el a helyet a magyaroktól abban az országban, ahol magyar állampolgárok élnek?
A válasz nem olyan nehéz, mint amennyire elsőre tűnik. Hát az „idegenszívűek”, meg a „hazaárulók”, akik „genetikailag determinálhatóak”, akik „időnként rárontanak a saját nemzetükre”. (Csurka István, Bayer Zsolt, aki ugye Orbán kebelbarátja, cizellálná ezt a dolgot, én ezt most nem teszem.)
Így lesz tehát hely a magyar reményeknek, ha a fenti kategóriába tartozókat kizárjuk a térfoglalók köréből, és nem engedjük meg nekik, hogy előlünk, igaz magyarok elől elhalásszák a lehetőségeket. A két világháború között is fölmerült efféle igény a magyarok részéről, és sikerült is igen szép eredményeket fölmutatnunk, mígnem aztán jöttek az oroszok, meg a kommunisták.
Talán majd most a végére járunk a dolognak…