Debreczeni írásának margójára
- Részletek
- Napi apró
- 2013. máj. 28. kedd, 05:54
- Róna Péter
A Debreczeni József által említett, szerinte Antall József tiszteletére adott „state dinner”-en én is jelen voltam, New Yorkból utaztam oda John Whiteheaddel, Bush korábbi külügyminiszter-helyettesével, és volt szerencsém Bush elnökkel, James Bakerrel, Robert Zoellickkal, Admiral Scowcrofttal is beszélni a vacsora előtt és után Magyarország helyzetéről és kilátásairól. Kétségtelen, hogy összességében Antallról kedvező véleményt formált a Fehér Ház, de Debreczeni túlzott következtetéseket von le az általa felhozottakból.
(1) A „state visit”, mint ahogy általában lenni szokott az amerikai diplomáciai gyakorlatban, nem személyre szóló esemény – bár a vendég megítélése kétségtelenül sokat számít –, hanem, ahogy azt Bush elnök a köszöntőjében ki is fejtette, a vasfüggönyt lebontó nemzet tiszteletére lett megrendezve. (Volt is később kalamajka, amikor a függöny egyik lebontója, csak „official visit”-ben, tehát egy alacsonyabb fokozatú fogadtatásban részesült, amelyen egyébként szintén jelen voltam.)
(2) Akkor a Fehér Ház már tisztában volt Antall súlyos betegségével, a várható kimenetével, ami valamelyest befolyásolta a nyilvánosság előtt elmondott, bőkezűen dicsérő szavakat. Ugyanakkor az amerikai diplomáciát aggasztotta az MDF gyűjtőpárt jellege, és kifejezetten aggályosnak találták, hogy Antall nem tud (vagy nem akar) szabadulni Csurka Istvántól. Ez szóba is került a látogatás alatt; Antall magyarázatát az amerikai külügy nem tartotta kielégítőnek.(Ezt mondta nekem James Baker.)
(3) A tárgyalás a Fehér Házban nem ment jól, bár Bush nem, de a külügy és a nemzetbiztonsági apparátus nagyon is bosszankodott. Antall ugyanis, eltérve a tárgyalás előre kidolgozott forgatókönyvétől, tanácsának adott hangot a néhány nappal korábban kialakult helyzetről, hogy tudniillik Saddam Hussein lerohanta Kuwait. Bush ebből nem csinált ügyet, de az amerikai diplomácia nem szereti az efféle fegyelmezetlenséget.
(4) Ekkor még az amerikai diplomácia komoly reményeket fűzött Magyarország általános rendszerváltó szerepéhez. Úgy gondolta, hogy Magyarország a térség modellje lehet. De túlzás ezt az értékelést oly szorosan Antall személyéhez kötni.
Összességében Antall, annak a szerepnek köszönhetően, amelyet Magyarország a vasfüggöny lebontásában vállalt, nagyon kedvező hátszéllel érkezett Washingtonba. Kohl kancellár irántunk érzett hálája közismert, ahol csak tudta, támogatta hazánkat, és a „state visit” fokozat – legalábbis Robert Zoellick szerint, és legalább is részben – az ő közbenjárásának tulajdonítható.
(Róna Péter)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
