rss      tw      fb
Keres

Independent: Navracsics szerint a Nyugat lenéz bennünket




A The Independent című brit lap Navracsics Tibor cikkét közölte Miért bélyegzi meg Európa a modern Magyarországot? címmel. A rasszista gyűlöletnek voltak fellobbanásai Franciaországban és Hollandiában, anélkül, hogy megkérdőjelezték volna alapvető demokráciájukat – mondja Magyarország miniszterelnök-helyettese.


A The Independent illusztrációja

Fiatal srác egy géppisztollyal az 56-os budapesti forradalomból; egy egyetemista a 68-as Prágai Tavaszból, egy Szolidaritás-aktivista a nyolcvanas évek Lengyelországából – ezek Kelet- és Közép-Európa Nyugat-Európában kedvelt képei. A szabadság távoli harcosait látják, akik némi romantikát visznek be a nyugat-európai állampolgárok életébe, ugyanakkor az erős vasfüggönynek köszönhetően semmilyen módon nem háborgatják a saját hétköznapi életük nyugodt kiszámíthatóságát.

Mégis, Nyugaton valahogy sokan megérezték, hogy a kelet-európai demokratikus átalakulások és a határzárak lebontása számukra is új korszakot nyit. A franciák és a britek számára Németország újraegyesülése egy túlságosan nagy európai szuperhatalom árnyékát vetítette előre. Sokak számára a jugoszláviai háborúk és a függetlenné vált Horvátország a közép-európai status quo összeomlását jelentette. Az új pártok, szereplők és kialakuló rendszerek sokasága fenyegetésnek tűnt a nyugati kancelláriák bizottsági termeiben. A nyilvánosság előtt ünnepelték a szocializmus végét, de zárt ajtók mögött cseppet sem voltak elragadtatva tőle.

Azóta elment egy generáció, de Nyugat-Európa még mindig képtelen elfogadni az európai újraegyesülés szellemét. Az Európai Unió hiába bővült kelet felé – az európai polgároknak járó azonos elbánás helyett gyanakvással, vádaskodással és bizalmatlansággal néznek ránk.

Jó néhány uniós tagállam lezárta a munkaerőpiacát a csatlakozó államok polgárai előtt. Aztán a szabadság bajnokának romantikus képét lassan felváltotta a lengyel vízvezetékszerelő vagy a magyar pincér képe, aki „csak azért jött, hogy ellopja a munkahelyeket a helyiek elől”.

A Nyugatot nem egyszerűen a fukarság akadályozza az egyesült Európa elfogadásában. Az utolsó negyedszázadban már nem demokratikusnak nyilvánították Bulgáriát, a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát, sőt még minket, magyarokat is, mert ezeknek az országoknak a választói olyan politikusokat segítettek hatalomra, akiknek a nézeteit nem kedvelte a Nyugat.

Ugyanebben az időszakban több ízben is kirobbant a fajgyűlölet és az etnikai erőszak Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában – de senki sem aggódott az ottani demokráciáért. Az antiszemita jellegű incidensek száma észrevehetően nőtt Svédországban – mégsem tekinti senki antiszemitának a svéd nemzetet.  Szélsőjobboldali pártok nőttek fel Belgiumban és Hollandiában, Franciaországban és Nagy-Britanniában – és mégsem gyűjt senki aláírásokat ezen országok demokráciájának megvédése érdekében.

Nekünk, akárcsak regionális partnereinknek, naponta bizonyítanunk kell elkötelezettségünket a demokrácia mellett, noha nekünk valóban meg kellett küzdeni és harcolni kellett a demokráciáért. Bizalmatlanul figyelik a jellegzetes kelet-európai megoldásokat, mintha nem törődnének azzal, hogyan születtek ezek. Nem akarják megérteni, hogy egy német, egy portugál, de még egy görög átlagos fizetése is a sokszorosa a 700 eurós magyarországi átlagnak.

Nem akarják megérteni, hogy sok esetben a nemzeteket, akárcsak ezeknek az országoknak a szervezeti struktúráit, újjá kell építeni, mert anyagilag kiürítették őket, a társadalmakat demoralizálták és értékeikben elbizonytalanították a szocializmus évtizedeit követően. És mindezt egy gazdasági válság közepette kellett megtenni, adósságokkal és tartalékok nélkül.

Nem akarják megérteni – nem az értelmi képességek hiánya miatt, hanem az akarat híányzik. Nem akarják megérteni, mert úgy tűnik, azt gondolják, hogy ennek semmi köze hozzájuk, nem az ő dolguk. Mert a szabadság távoli, romantikus bajnokai emberi alakot öltöttek, hússá-vérré lettek, és nem úgy érzékelik őket, mint a magukét, mint európai társaikat.

Ma Európa nem azért gyenge, mert a közép- és kelet-európai országok gyengék és szegények. Sokkal inkább a Nyugatnak köszönhető, hogy még mindig nem tud kiegyezni Európai egyesülésével. Minket évtizedeken át erősített maga a tény, hogy mi is európaiak vagyunk, de Európa gyenge marad mindaddig, amíg a nyugatiak nem hajlandók ezt tudomásul venni.


(Dr. Navracsics Tibor Magyarország miniszterelnök-helyettese, közigazgatási és igazságügyi minisztere.)


(hj)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!