Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről VII.
- Részletek
- Vendégek
- 2013. máj. 18. szombat, 04:23
- Lendvai Ildikó
Európa-nap a Parlamentben
2013. május 13.
Régi szokás, hogy a napirend előtti és utáni felszólalások egy része évfordulókról emlékezik meg. Persze a történelem csak színpadként és mikrofonállványként szolgál az aktuális politikai mondandók felhangosításához. A történelem nem beszélhet vissza, nem vezettethetik ki a parlamenti őrséggel, így aztán az ürügyén elmondott aktuális mondandó lehet tanárosan unalmas, de legalább ártalmatlan, vagy éppen gyilkosan vagdalkozó is. Emlékszünk még a Jobbik hírhedett „vérvádas” beszédére Solymosi Eszter halálának évfordulóján.
Miután a demokratikus ellenzék (ezúttal végre minden párt együtt) a május 9-i Európa-napon a Duna-parti cipőknél tartott közös demonstrációt, az azt követő hétfőn a kormánypártok kívántak „megemlékezni” az európai egységről. Sajátosan szétválogatva az ocsút a búzától, kerek-perec megmondták, mi kell nekünk Európából, és mit vigyenek innen oda, ahová akarják, nem kérünk belőle. Mit ád Isten, a mai „európaiságban” több ocsút találtak, mint búzát. Európa bűneit már ismerjük a miniszterelnök számos megnyilatkozásából: Európa elfordult a keresztény értékektől (egy, csak egy legény van talpon a vidéken: Magyarország), dekadens és szabados, a multik és a multikultúra oldalán áll, bár még nem mondta, de amilyen gonosz, bizonyára ellenzi a rezsicsökkentést is. Sanyargatná a nyugdíjasokat, a családokat (utóbbiakat az élettársak, melegek, vadházasok, mozaikcsaládok, szinglik Szodomájává zülleszti), az özvegyeket és árvákat. De nem hagyjuk. Nyomják Krahácsot, de Krahács megvédi magát.
Visszacsapunk Viviane Redingnek, Tavaresnek és a többi tagkönyv nélküli kommunista tovarisnak. Ha annyira akarnak vizsgálódni-kutakodni, menjenek a románokhoz. Vagy oda, ahová mi gondoljuk, az egész ballib bagázzsal együtt. „Európa takarodj, vidd az összes haverod!” – hallatszik ki, átköltve az egykor Gyurcsányról skandált rigmust, a fideszes és jobbikos képviselők kórusából. Tanulságul mindnyájunknak, akik olykor azt hisszük: ha jól viselkedünk, ha bocsánatot kérünk, ha illedelmesen szavazunk vagy nem szavazunk, kikerülhetünk a „hazaárulók” karanténjából. Nincs így – verte bele az orrunkat a hétfői európázás is. Hiába mondanánk mi is őszinte hittel: „ne bántsd a magyart”, a kurzus ideológiája csak akkor fogadna vissza kegyesen a nemzetbe, ha azt értenénk alatta: „ne bántsd a kormányt”.
Keserves és valódi dilemma, hogy lehet ártalmatlanná tenni a túszejtőket anélkül, hogy a túszoknak, a túszul ejtett országnak baja esnék. A parlamenti ülés azt mutatja: úgy semmiképpen sem fog menni, hogy csupa jó szándékkal elhatároljuk magunkat azoktól, akik a túszejtőket annak nevezik, amik.
De történtek ezen az ülésen más érdekességek is. Megtudtuk, hogy egyes szocialista képviselők a hazaáruláson és európai árulkodáson túl egyéb bűnökre is képesek. Gőgös Zoltán például nem más, mint „tehén-paparazzi”, Hiller István pedig az Istennek sem érti, mi is az a korreláció. Legalábbis nem képes felfedezni ezt a kapcsolatot az ígért „tudás földje” és a most már nemcsak az egyetemi, de a gimnáziumi férőhelyekre is vonatkozó csökkentés között.
De nem jobbak a Deákné vásznánál a Párbeszéd Magyarországért képviselői sem, hiszen méltatlan és gyerekes módon hülyéskednek. Nem idevalók a magyar parlamentbe, a Nemzet Főterére, na! Megszentségtelenítve a „módosító javaslat” komoly és hivatalos műfaját, indítványt nyújtottak be, hogyan lehetne a jövedelmezőség kedvéért tovább bővíteni a nemzeti trafikok árulistáját.
1. Temetni vagy dicsérni? avagy: Happy birthday, Európa!
Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalása: „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Május 9-én ünnepeltük az Európa-napot. Mindnyájan tudjuk, hogy Robert Schuman 1950. május 9-én adta azt a nyilatkozatot, amely végső soron az Európai Unió alapját képezi. Mögötte volt egy gondolat, ami nem más, mint az egységes Európa víziója. Ez is Schuman személyiségéből fakadt, hiszen ő mélyen hívő emberként a keresztény emberkép képviselője volt. Mégis miért van az, hogy Európa mai vezetőinek egy része és a brüsszeli bürokraták mintha eltávolodtak volna ettől a schumani gondolattól? Vegyünk egy példát, hogyan értelmezzük mi és ők Európa alapértékeit, mondjuk, a szabadságot. Mi azt gondoljuk, hogy szabadon választjuk az élet feltétlen tiszteletét, nem pedig olyan törekvéseket támogatunk, mint az eutanázia. Mi a szabad személyiség helyett nem a függőséget, például a drogliberalizációt választjuk; az egészséges társadalom alapkövének a családot tartjuk, és nem különböző alternatív együttéléseket. Tehát lényeges különbség van a két szemlélet között, és talán abból adódik a Magyarország elleni támadások jelentős része, hogy ez a fajta különbség jelenik meg egyes európai vezetők és a Magyarországon immár három éve gyakorolt út között. Kétségtelen, hogy egy dekadens világnézetből extrém magatartás következik, és az is tény, hogy azok, akik ezt megélik, a másság tiszteletét hirdetik, de mégis nehezen viselik el a tőlük különbözőket. Ez az igazi oka a Magyarországot ért támadásoknak is.”
Németh Zsolt, külügyminisztériumi államtitkár válasza: „… amikor értékekről, európai értékekről van szó, akkor valóban helyes visszafordulni a kereszténydemokrata alapítóatyák felfogásához. Robert Schumannak az a gondolata, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, mindannyiunk számára ismert gondolat… Ugyanakkor azt is valljuk, hogy rugalmas Európára van szükség…. De ami biztos: egy rugalmas Európában tiszteletben tartják az egyes tagállamok alkotmányos örökségét. A magunk részéről ragaszkodunk ahhoz, hogy a mi sajátos alkotmányos felfogásunkat és meggyőződésünket az Európai Unió keretei között tiszteletben tartsák… Készen állunk arra, hogy ha objektív az eljárás, ha átlátható az eljárás, akkor esélyt akarunk adni az Európai Uniónak, hogy demonstrálja az objektivitását, demonstrálja az átláthatóságát, hogy kiengedi Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. A hatáskörök tiszteletben tartása Viviane Reding asszonynak is feladata lenne akkor… vagy Tavares úrnak is tiszteletben kellene tartani az Európai Parlamentben. Úgy gondolom, ha ilyen Európai Unió lesz, amelyik tiszteletben tartja ezeket a hatásköröket, ezeket az alapelveket, akkor nyugodtan lehetünk Európa-pártiak.”
Rogán Antal (Fidesz) napirend előtti felszólalása: „Magyarország ellen immár kilencedik éve az Európai Unió úgynevezett túlzottdeficit-eljárást folytat, köszönhetően a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányoknak, akik 2004 és 2010 között hat éven keresztül nyakra-főre növelték az államadósságot, az adósság visszafizetésének a terhét pedig itt hagyták a mostani kormányokra. (Zaj az MSZP soraiban.)”
Kövér László elnök: „Tisztelt Képviselőtársaim! (Lukács Zoltánnak:) Oláh képviselő urat nyomatékosan megkérem, hogy legyen szíves csendben maradni. Nem önnél van a szó. (Lukács Zoltán: Én?) Igen, ön. Folyamatosan bekiabál. Legyen szíves abbahagyni! És kérem az MSZP frakcióját, hogy egyetlenegyszer egy ülésszak alatt próbáljon meg moderáltan viselkedni. (Lukács Zoltán: Nem ígérem meg. – Taps a kormánypártok soraiban.) Frakcióvezető úr, nem a meccsen vagyunk és nem a kocsmában!”
Rogán Antal (Fidesz): „Magyarországgal szemben az Európai Unió mégis további követeléseket támaszt. Mi ennek az oka? Nyilvánvalóan nem az, hogy Magyarország nem teljesít. Az az oka ennek, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem engedünk a rezsicsökkentésből. Nem növeljük a magánszemélyek, valamint a kis- és középvállalkozások adóterheit sem, ahogy azt, mondjuk, az Európai Unió kikényszerítette Portugáliában vagy Görögországban. Nem jöhet szóba a nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjak megadóztatása… Brüsszel nyomása azért is nehezedik ránk, mert nem vagyunk hajlandók a családtámogatások csökkentésére sem… és természetesen elutasítjuk a gyerekek után járó adókedvezmények bármilyen felülvizsgálatát is. Magyarországtól azért próbálnak követelni, mert Magyarország nem az uniós megszorítások útját járja, hanem az adósság visszafizetése céljából a bankokra és a nagyvállalatokra vetett ki adót. Nyilvánvaló, hogy Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak. Akkor nyilvánvaló, hogy itt nem gazdasági érdekekről, hanem politikai érdekekről van szó. (Gúr Nándor: Hiteltelenek vagyunk.) Akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország ellen nem demokráciaeljárás, nem túlzottdeficit-eljárás, Magyarország ellen rezsieljárás zajlik.”
Volner János (Jobbik) napirend előtti felszólalása: „A kormány nemrég jelentős összegű, összesen 266 milliárd forint összértékű megszorító intézkedéseket jelentett be… a kormány engedett az Európai Unió azon diktátumainak, amit részint büntető jelleggel róttak ki Magyarországra. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésben melyik politikai erő milyen magatartást tanúsított. A szocialista képviselők az európai színtéren mindent megtettek azért, hogy Magyarországot nehéz helyzetbe hozzák. Mindent megtettek annak érdekében, hogy Magyarországot az Európai Unió elítélje, hogy megbüntesse azért, hogy a kormánya sikertelen legyen… Mesterházy Attila pártelnök Magyarországon arról beszél, hogy nem engedik, nem szeretnék, ha megbüntetnék Magyarországot, a kinn dolgozó európai parlamenti képviselőik meg mindent elkövetnek ennek érdekében.”
Elnök: „Pálffy István képviselő úr, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszter úrnak: ’Mi az uniós kettős mérce?’ címmel.”
Pálffy István (KDNP) kérdése: „Tisztelt Miniszter Úr! Működik-e a jogállam ott, ahol a kormány és a központi igazgatás nem tudja betartani a tanügyi törvényt? Jogállam van-e ott, ahol hosszú évek óta ellehetetlenítik egy közösség igényét; ahol a marosvásárhelyi orvosi egyetem szenátusa folyamatosan megakadályozza, hogy magyar nyelven folyjon az orvosképzés? …miért nem foglalkoznak ezzel az Európai Unió intézményei. Miért nem indít az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást ilyen ügyekben? Miért nem ki küldi ki az EP balliberális többségű szabadságjogi bizottsága a jelentéstevőjét Marosvásárhelyre vagy Bukarestbe? Miért hallgat Tavares úr? Miért nem tűzi napirendjére a román kérdést Strasbourgban az európai polgárok képviselete? És miért közellenség Magyarország és miért nem Bukarest a nyugati sajtó szemében? Csak nem azért, mert az IMF és az Unió követelményeinek megfelelően ott csökkentették a nyugdíjakat, a közalkalmazotti béreket, a közalkalmazotti létszámot, privatizálhatják a kikötőket, és nem nyúltak hozzá a multinacionális szent tehenekhez? …de a probléma nyilván talán ott van, hogy alapvetően nem értik Nyugat-Európából nézve Kelet-Európát, illetve hogy idegenkedve néznek mindenre, ami nagyjából innen kezdeményezés, erőfeszítés kikerül az európai térbe.”
Navracsics Tibor (Fidesz) közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza: „Talán azért hatékonyabbak úgymond a románok a belső ügyeik belső kezelésében, mert hogy például amikor a román demokrácia belső problémái lettek volna a téma az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, és Victor Ponta román miniszterelnök odautazott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésére, akkor előtte aláírattatott egy nyilatkozatot a román képviselőkkel, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének román képviselőivel, legyen szó akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselőkről, mindegyikőjük aláírta. Ez a nyilatkozat arról szólt, hogy lehet, hogy Romániában vannak problémák a demokráciával, de ez alapvetően Románia belügye, és ők arra kérik az európai intézményeket, hogy hagyják meg a románoknak a saját belügyeik megvitatását… Van némi különbség a nemzeti karakter között, úgy tűnik, Románia és Magyarország esetében. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban. – Józsa István: Ez gyenge volt!)”
2. A korreláció és a démonok
Hiller István (MSZP) azonnali kérdése: „A miniszterelnök úr néhány nappal ezelőtt részt vett az Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésén, azt mondta: „tegyük Magyarországot a tudás földjévé”. Azt gondolom, ezzel a mondattal – kormánytöbbségen innen és ellenzéken túl – csak egyet lehet érteni. Na már most, a problémám az, államtitkár úr, hogy ezzel szinte egyidejűleg megjelent az Oktatási Hivatal honlapján a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv… Valami egészen más jövőt alapoznak meg. Például Győr-Sopron megyéről – 492. oldal – azt írja: javasolt, hogy a jelenlegi gimnáziumi tanulólétszám az enyhén növekvő számú középiskolai korosztály létszámadatai ellenére se növekedjen. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – 315. oldal… A gimnáziumi férőhelyek csökkentése indokolt. Budapest. A budapesti Than Károly Gimnázium: 678 fő, Budai Középiskola: 919 fő, átgondolást kíván a profiljuk. Miért kívánják csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát, államtitkár úr?”
Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válasza: „…hallottam miniszterelnök úr szavait, és meglepődve tapasztaltam, hogy Ön a kettő között valamilyen korrelációt vél felfedezni. Miniszterelnök úr másról beszélt, a tudásról. Ön pedig arról beszél, hogy a fiatalságunk – aki az általános iskolai tanulmányait befejezi – középiskolai tanulmányokat hol folytasson. Mindnyájunknak, még a szülőknek is érdeke az, hogy becsüljük meg a kétkezi munkát is, és akinek inkább ahhoz van tehetsége, hogy a manualitása nagyobb, ott boldoguljon, hiszen az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy mindenki arra kapja meg az esélyt, amihez a legnagyobb tehetsége van.
Amit Ön felhozott, így kiragadott számokat, nem hiszem, hogy bárkit bármiben akadályozna, hogy a tehetségét valamilyen módon valóra váltsa… És mindenki előtt ott áll a felsőoktatás, aki motivált, és teljesíteni tud, az előtt nyitva áll. Tehát bevallom őszintén, kicsit meglepett a kérdése, és megnyugtatom a szülőket, mindenkit, hogy a kettő között nincs korreláció. (Taps a kormánypárti padsorokban.)”
Hiller István (MSZP): „Valóban nem lehet találni korrelációt, történetesen a miniszterelnök úr szavai és az Önök által megvalósított valóság között – mert semmilyen korreláció nincsen. Aközött van korreláció, professzor úr, hogy egyre csökken az egyetemisták létszáma: 2011-ben 141 ezer, 2012-ben 110 ezer, 2013-ban 95 ezer. Ez több mint 30 százalékos csökkenés. Itt meg elmondják, hogy még kevesebb gimnazistát akarnak, még kevesebb olyan fiatalt, akik érettségiznek. Ezek között a számok között van korreláció. Önök kevesebb egyetemistát akarnak, és azt úgy akarják elérni, hogy kevesebb érettségizett, kevesebb szakközépiskolában és kevesebb gimnáziumban végzett magyar fiatal legyen.”
Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: „Az pedig érdekes módon negyedszer jön elő kéthónapos tevékenységem alatt, hogy 140 ezerről 100 ezerre, aztán 95 ezerre csökkent az egyetemre jelentkezők száma. Az egyetemre, főiskolára érett tanulók között már nincs tartalék, hiszen az elmúlt években be tudtak iratkozni főiskolára, egyetemre. De nem tudok olyan démonokkal küzdeni, amelyek nem bennem vannak, és nem a számokban vannak.”
3. A műkörmös és a „tehén-paparazzi”
Ódor Ferenc (Fidesz) azonnali kérdése: „Az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy országgyűlési képviselők, megfeledkezve képviselői esküjükről, törvénytelenség elkövetésére buzdítottak vagy saját maguk sértették meg a jogszabályokat. Néhány hónapja egyetemistákat buzdított egy MSZP-s képviselő arra, hogy erőszakkal foglalják el az állami hivatalokat. De itt a legújabb történet: egy szocialista képviselő, megsértve a magántulajdont, behatolt egy gazdálkodó területére, ott fényképeket készített, majd amikor a gazda felfigyelt a tevékenységére, menekülőre fogta a dolgot. (Közbeszólások.) Tovább árnyalja a képet, hogy azt a gazdát próbálták lejáratni, akit többször leműkörmösöztek, éppen elégszer állítottak már pellengérre. Talán ezért nem állt szóba a háziakkal a szocialista honatya, mert mindazon sárdobálás után, amit eddig ellenük elkövetett, nem mert volna a szemükbe nézni. Sunyi módon, leskelődve próbált valami gyanúsnak a nyomára jutni, és arra kényszeríteni a gazdát, hogy ne a munkájával foglalkozzon, hanem a feltételezett tolvaj nyomába eredjen.
Mindezek alapján kérdezem, mit tesz a kormány és az agrártárca annak érdekében, hogy a becsületes, tisztességes gazdálkodókat megvédje a zaklatástól.”
Budai Gyula (Fidesz), vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza: „Igen, valóban elfogadhatatlan az a magatartás, amelyről képviselő úr beszélt, hogy egy országgyűlési képviselő lopva, más birtokára behatolva ott felvételeket készít. (Gőgös Zoltán: Személyes érintettség!) Engedjék meg, hogy úgy jellemezzem, hogy ez a Rákosi-korszakra jellemző eljárásokat idéz. (Derültség az MSZP soraiban.) Az a magatartás, amit Gőgös Zoltán ebben az esetben megvalósított, ellentétes az esküjével. Gőgös Zoltán nem más, mint egy tehén-paparazzi (Derültség a kormánypárti padsorokban.), aki felvételeket akar készíteni a rendes gazdálkodó emberek birtokáról.”
Ódor Ferenc (Fidesz): „Amennyiben itt a földosztások folytatódnak, biztosan újabb támadások fogják érni az Önök munkáját. De én azt remélem, ha itt volt is hiba, azt ki lehetett javítani. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban):”
Budai Gyula, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: „Ahogy Ön mondta, óriási nagy különbség van a két filozófia között. Amíg a szocialisták az elmúlt időszakban eladták a földeket, a baráti körnek juttatták oda, több ezer, több tízezer hektárt hirdettek meg. Mi az elmúlt egy évben közel 1600 gazdálkodónak juttattunk oda földet, családi gazdaságoknak, és a szocialisták ahelyett, hogy itt a parlamentben vagdalkoznának és rágalmaznának, jobban tennék, és Gőgös Zoltánnak újra ajánlom, menjünk együtt képviselő úr. (Gőgös Zoltán: Én már ajánlottam ezt, csak te nem jöttél.)”
45 perccel később kap szót „személyes érintettség” címén Gőgös Zoltán.
Gőgös Zoltán (MSZP): „Én úgy tudtam, hogy Magyarországon nem tilos fényképezni, főleg közterületen nem tilos… kerítésen kívülről fényképeztem. Ez épp pont a műkörmös hölgy telepe volt... Valóban vannak állatai, de higgyék el, hogy harminc-egynéhány éves szakmai múlttal a hátam mögött meg tudok különböztetni egy állattartó telepet egy növendék üsző nyári szállástól. (Derültség.) Azon csodálkozom, hogy Ódor képviselőtársam állatorvosként nem… Egy biztos: soha senkit nem zaklattam, nem is fogok. De egyet nem fogok eltűrni: hogy úgy, ahogy a trafikokat, mutyi alapján játsszák át a földeket Borsod megyében. Ezért hívtak oda a termelők. (Felzúdulás a Fidesz padsoraiból.) A termelők hívtak, azok a vesztes termelők, akik soha nem csináltak olyat… (Folyamatos zaj, közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Szégyelld magad!), hogy május elején tárcsázták le a tavalyi kukoricatarlót. Tudja, mit kellene adni, államtitkár úr? Egy nagyot a fejére, nemhogy állami földet az ilyen embernek! (Zaj. Az elnök csenget.) Ez a nagy probléma, államtitkár úr!”
Elnök: „Mind Budai Gyula államtitkár úrnak, mind Nemény András képviselő úrnak jelzem, nincs mód arra, hogy a személyes érintettségre újabb személyes érintettséggel válaszoljanak. (Derültség. – Budai Gyula mosolyogva az MSZP-s képviselők felé hátra fordulva: Ez a szerencséd, hogy nincs lehetőség!)”
4. Bólogató vak komondort, baltás kitűzőt és Semjén Zsolt lovasszobrot a trafikokba!
Dorosz Dávid és Szilágyi Péter zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a trafiktörvényhez. Hogy a nemzeti dohányboltokkal jutalmazott új tulajdonosok több dohányhoz jussanak, a törvény újabb és újabb előzékeny módosításai egyre nagyobb árrést és egyre szélesebb forgalmazható termékkört biztosítanak nekik. Ez ihlette meg a Párbeszéd Magyarországért képviselőit, hogy az eredeti paragrafusban a)-tól i)-ig felsorolt termékeket (a dohányon kívül szerencsejáték, alkohol, üdítő, ásványvíz, csomagolt vagy helyben fogyasztható kávé, újság, fagylalt és jégkrém, persze csak felnőtteknek, mert a gyerekek nem tehetik be a lábukat a bűn e dohányszagú barlangjába) tovább bővítsék. Javaslatuk szerint a forgalmazható termékek sora tovább gazdagodna az alábbi, igazán kapós nemzeti árucikkekkel:
„j) nőverő képviselő, békemenetes aktivista,
k) Kósa Lajos mellszobrának, Semjén Zsolt lovasszobrának kicsinyített mása, „Best of Bayer Zsolt”-válogatás, Schmitt Pál és Semjén Zsolt szakdolgozatai kötve, fűzve bőrkötésben,
l) a Felcsúti Stadion makettje, a tokaji Orbán-birtok terepasztalon, felcsúti anyaföld 10 dkg-os kiszerelésben, nylon zacskóban, nemzetiszín szalaggal átkötve,
m) kopogtatócédula,
n) az Alaptörvény díszkiadásának az alkotók által dedikált példánya,
o) lapát szociális temetéshez, autók hátsó ablakába helyezhető bólogató vak komondor, pótjegy a személyvonatokra és persze a gyorsokra is, nyugtató,
p) falvédő „Pénz számolva, asszony verve jó!” felirattal, kitűző „Szeretem a Fideszt!”, „Szeretünk Viktor!”, „Nem engedünk Brüsszelnek!”, „Vesszen az IMF!”, „Nem leszünk gyarmat!”, „Éljen az azeri-magyar barátság!”, „Hajrá Felcsút!”, „Akinek nincs semmije, az annyit is ér!” feliratokkal,
q) doktori és kisdoktori cím,
r) vállról indítható rakéta, gépfegyver,
s) birkaeledel, narancsos bukta, gerinc,
t) baltás kitűző, matrica, hűtőmágnes,
u) Palcsó Tamás és Ákos CD, a magyar pöttyös fenekű tündérmese DVD, Nemzeti belépőjegy, romkocsma belépőjegy,
v) Orbán Viktor emlékiratai olcsóbb és bőrkötésben, Orbán Viktor arcképével díszített Fidesz-logós öngyújtó, hamutartó, cigarettatartó és más apró emléktárgyak, Felcsút SE mez, kitűző, sál, dakota totemoszlop,
w) lézerblokkoló, Luis Vuitton táska féláron,
x) rezsicsökkentő ívek, európai zászló 1 doboz gyufával,
y) élelmiszer, zöldség, sör, bor, égetett szeszesitalok, cukrászipari termékek és édességek (különösen vaníliás karika), gázpalack, helyi közlekedés, újság, internet előfizetés, feltöltőkártya, ruházati cikkek, bizományi ingatlanügynökség, háztartási és illatszerek, óvszer.”
Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa
Írásai a Galamusban:
Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?
Parlamenti napló a választási törvény vitájáról. I–V. rész
Karácsony a parlamentben - 2012.december 17.
Baljós happy end – Az Alkotmánybíróság a családvédelmi törvényről
Isten és császár – Újabb stációk az egyházi törvény kálváriájában
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, I
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, II
Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről, III.
Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről IV.
Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről V.
Így beszéltek ti… avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről VI.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!