rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 8.

A Fidesz most azt a gázár-támogatást kompenzálja, amit korábban megszüntetett
Burány Sándor, MSZP-s országgyűlési képviselő


Bolgár György: - A korábbi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztérium egykori államtitkáraként kérdezem Önt, mert néhány napja vagy egy-két hete egy hallgató felvetette, hogy nagyon szép dolog ez a rezsicsökkentés, de hát megnézte, hogy mennyivel csökkent az ő gázszámlája, és ha összevetette azzal, hogy mennyit vesztett azzal, amikor a gázár-kompenzációt eltörölték, akkor azt kell mondania, hogy sokkal többet vesztett, mint amennyit nyert. És erről nekem az jutott eszembe, hogy jé, tényleg volt ilyen, hogy gázár-kompenzáció azok számára akik rászorultak. Hogy ez mikor szűnt meg, hogyan szűnt meg, hány ember számára szűnt meg és milyen nagyságrendű volt erre viszont én már nem emlékszem. Hátha Ön igen.

Burány Sándor: - Hát én emlékszem és a kedves levélírónak teljesen igaza van, hiszen annak idején a szocialista kormányok alatt úgynevezett sávos árképzés volt, aminek az volt a lényege, hogy minél alacsonyabb fogyasztó volt valaki, leegyszerűsítve minél kisebb lakásban élt, annál nagyobb mértékben kompenzáltuk neki az áremelkedését. Ezt 2010-ben megszüntette a Fidesz. És mielőtt, hogy mondjak egy példát, mielőtt a rezsicsökkentés egyáltalán szóba került volna, ennek következtében a legkisebb fogyasztóknál, ahol a havi számla 57 ezer forint alatt van egy hónapban gáz esetében, az ő esetükben több mint harminc százalékot emelkedett az Orbán-kormány alatt a gáz ára

– Havi 57 ezernél kisebb? Hát az nem is olyan kis fogyasztó.

– Hát nem is olyan kisfogyasztó természetesen. Tehát a sávok 57 ezernél voltak, 57 ezer és 71 forint között.

– Havi kiadás?

– Igen, igen. És van olyan, hogy 99 750 forint felett, mert még ilyen is volt természetesen. Hát aki mondjuk egy villában lakik, annak ennyi is lehet a havi fogyasztása.

– Igen, természetes, azt értem, csak hogy a havi 57 ezres fogyasztás alatt járt ez alapvetően?

– Fölötte is. Ez volt a leginkább támogatott, tehát fölötte egyre kisebb számok voltak természetesen, a nagyfogyasztókat nem támogattuk mi sem.

– 2010-ben megszüntették. És ezzel körülbelül mekkora támogatás esett ki a rászorultak számára?

– Hát ez éves szinten 80 milliárd forint volt a 2009-es évben emlékeim szerint. És azoknak, akik ebbe a kategóriába tartoztak, és megszűntek a kompenzációk, azoknak a gáz ára 33 százalékkal emelkedett két év leforgása alatt.

– Annak idején Önök például elkezdték verni az asztalt vagy verni a minisztérium bejáratának az ajtaját, hogy micsoda dolog ez, vagy csak megrohamozni a különböző tévé- és rádióstúdiókat, hogy micsoda disznóság? Vagy sok minden más történt, és erre nem jutott idő.

– Hát ezt is elmondtuk, csak volt egy általános hangzavar akkor. Ne felejtsük el, 2010-ben felforgatták teljesen az egész rendszert. Mindent átalakítottak, ezt is szép csendben, a megszüntetett támogatások között volt egyébként. És akkor jött ugye az egykulcsos személyi jövedelemadó, akkor kezdődött az, hogy elkezdték adóztatni a legalacsonyabb keresetűek pénzét is, és ebben az általános hangzavarban, ebben a rengeteg változásban, ahol több tucatnyi dolog változott meg hirtelen, a figyelem valóban nem irányult eléggé erre a tényre. Már csak azért sem, mert borzasztó nehéz volt egyébként akkor is megmagyarázni. A legtöbb ember, aki kapta ezt a kompenzációt, fogalma sem volt arról, hogy ezt tulajdonképpen kapja. Elég bonyolultak ezek a gázszámlák manapság, és akkor is azok voltak, tegyük hozzá korrekten. Egyszerűen ezt a támogatást az emberek döntő többsége úgy kapta meg, hogy nem is tudott róla, hogy van.

– Látja mennyivel, látja mennyivel ügyesebb a Fidesz mint Önök? Elkezdtek hirdetni egy rezsicsökkentést, és még az is tudja, aki egyébként észre se veszi, hogy valamennyivel csökkent a rezsije. De hogy ő kapott, azt már tudja.

– Azt már tudja, bár megmondom őszintén, hogy én azt tapasztalom, hogy ez az első egy hónapban volt így. Amikor még az embereket a számlákat nem kapták kézhez. Most azért már nagyon sok embernél ott vannak kézben a számlák. Nem mindenkinek van meg a 2010-es számlája. Aki azzal össze tudja hasonlítani, az pontosan érti, hogy én miről beszélek. De aki nem hasonlítja össze csak a tavalyival, ott is szomorúan kell hogy konstatálja, hogy például azért, mert keményebb tél volt, nemhogy csökkent volna a rezsiszámla, hanem nőtt. Igaz, hogy a nagyobb fogyasztás miatt. Tehát magyarán ez a tízszázalékos csökkentés annak is csak egy részét adta vissza az embereknek, amit korábban beszedtek tőlük, 2010 óta, áremelés formájában, és akkor most csak a rezsiárakról beszélek. Nem teszem hozzá azt az általános információt, ami a tavalyi évben rászabadult a magyar lakosságra és aminek következtében a fizetések, nyugdíjak vásárlóértéke a 2009-es szintre zuhant vissza.

– Na de ha ez így van, akkor miért nem veszik elő mondjuk a 2010-es meg a 2013-as adatokat? Tegyük hozzá akkor a 2011-eseket, amikor már ez a gázár-kompenzáció nem működött, hogy mennyivel emelkedett a magyar társadalom jelentős részének a költsége azzal, hogy ezt megszüntette a Fidesz-kormány, és ennek csak hányad részét adja vissza ezzel a rezsicsökkentéssel. Önöknek kell egy részletes, de nagyon egyszerű összehasonlítást tenni. Kérem szépen így nézett ki a 2010-es mondjuk átlagszámla, így nézett ki a 2011-es, ebből most valamennyit visszaadtak 2013-ban. Nem lehetne három, négy egyszerű számmal bemutatni, hogy ez a rezsicsökkentés a rezsiemelésnek a hányadrészét próbálja most valahogy megmenteni?

– Én egyáltalán nem vagyok ellene. El kell azt mondanom, hogy ezt nem itt mondom el egyedül ebben a rádióműsorban, tehát ezt több sajtótájékoztatón én magam is, de nemcsak én, mások, Józsa István képviselőtársaim ugyanúgy elmondták, többször elmondtunk. Az ominózus vitanapon is felolvastuk ezeket a számokat, érveltünk ezzel. A televíziós, rádiós vitaműsorokban volt belőle néhány, ahol tudtunk fideszes képviselőkkel vagy kormánytagokkal vitatkozni. Ott ezeket mind elmondtuk. Az már a sajátos hazai médiaviszonyoknak köszönhető, hogy minden egyes igaz állításra hat-nyolc hazugság jön válaszképpen, és azt a médiafölényt nem lehet egy sajtótájékoztatón ellensúlyozni, ami az Orbán-kormány részéről fennáll.

– Valószínűleg valamilyen ütősebb módszert kell kitalálni, ez már nyilván nem az Ön asztala, ez már politikai marketing kérdése.

– Hát kommunikációs szakemberei nyilván.

– Igen. De azért azt valószínűleg ki lehet mutatni, hogy ha ezek a számok úgy igazak, ahogy Ön most felsorolta, hogy 2010-hez képest a helyzet ennyire romlott a gázfogyasztók körében 2011-re, és 2013 elejétől ebből csak ennyit adott vissza a Fidesz-kormány. Az Önök érveléséből ugyanis többnyire az jött át, hogy csak részben kompenzálja most a Fidesz ezzel a rezsicsökkentéssel azt a sok terhet, amit az évek során rárakott az átlag magyar családokra. És ebben a pillanatban elveszik a közvetlen összehasonlítás lehetősége a gázfogyasztás és a gázfogyasztás között. A gázár kompenzáció mint megszűnt támogatás ebben az egész összehasonlításban elveszett, és ezért lehetett még számomra is újdonság és meglepetés, hát még a többiek számára.

– Szerkesztő úrnak ebben nyilván igaza van, ugyanakkor az számunkra dilemma és az is egy létező kommunikációs probléma, hogy OK, rendben, bemutatjuk, hogy az Orbán-kormány mit csinál rosszul vagy miről hazudik éppen valamit. Tehát tessék előállni a javaslatokkal. És hát persze akkor választani kell, hogy én most elmondom a kritikai észrevételeimet vagy elmondom a saját javaslatainkat. Mert például ebben a témában valószínűleg ha kiállnék holnap egy sajtótájékoztatón, nem tudom, hogy felkér-e engem a frakció vagy nem, akkor már nyilván a kommunikációs hangsúly azon lenne, hogy miért akarnánk mi újra sávos rezsicsökkentést vagy a módosító indítványt az országgyűlésben, mert a mostani rezsicsökkentést is lehetne sokkal igazságosabbá tenni, ha ugyanezt a sávos módszert alkalmaznánk, mint amit annak idején a támogatásoknál a szocialista kormány alkalmazott. És akkor már előállna az a helyzet, hogy nem tíz százalékkal csökkenne a rezsikiadása a legrosszabb sorban lévőknek, hanem mondjuk harminc százalékkal, a legjobb módúaknál meg nulla százalékkal csökkenne a rezsi. Tehát sokkal igazságosabb rezsicsökkentést is végre lehet hajtani. Mi ezt szorgalmazzuk, elmondtuk a parlamentben is, beadtunk ilyen indítványokat is. Most nyilván egy ellenzéki pártnak nemcsak az a dolga hogy bírálja a kormány hülyeségeit, hanem az a dolga, hogy felmutassa azt az alternatívát, hogy miért, mit kellene másképpen csinálni. És hát mindig dönteni kell. Vagy az egyiket csinálja, vagy a másikat. Ha az ember mind a kettőt megpróbálja, akkor előbb-utóbb abban a három-négy mondatban, amit maximum idéznek utána az MTI tudósítás alapján bármelyik hírfolyamban, az embertől akkor már el fog veszni a lényeg.

– Ebben igaza van és nehéz is a dolguk, én ezt elismerem, csak az első pillanattól kezdve azt mondták volna, hogy ez a rezsiemelők rezsicsökkentése, hiszen két évvel korábban megszüntették ezt a gázár kompenzációt, és ezzel ennyi és ennyi millió embernek ennyi és ennyi rezsinövekedést okoztak, akkor könnyebb lett volna talán a saját érveiket és például ennek a mostani rezsicsökkentésnek az igazságosabb…

– Ön kommunikációs szakember nyilván nem fogok Önnel vitatkozni. Én voltam talán az első, a véletlen úgy hozta, hogy a rezsicsökkentés ügyében először én szólaltam meg egy sajtótájékoztatón. Akkor ezt én már elmondtam. És többször elmondtuk azóta is. Nyilván nem kapott ez akkora figyelmet, és talán részünkről nem kapott akkora hangsúlyt, hogy ezt a figyelmet kiváltotta volna, és most nyilvánvalóbb lenne az emberek számára.

– Hát, nem irigylem Önöket, mert minden nap ráadásul újabb és újabb botrányok vannak, nem könnyű a régiekre koncentrálni. De azért ha elő-előveszik, ez is a Fidesz módszere, semmiről nem leszakadni, semmit nem otthagyni. Egy hónapra, egy évre, tíz évre visszamenőleg ugyanazt a bélyeget rásütni valamire vagy valakire, és ezzel aztán előbb-utóbb sulykolni lehet a közönségnek, hogy szerintük mi az igazság. Önök se hagyják ott, ha már egyszer van igazságuk a gázár kompenzációban.

– Hát azt hiszem, most jött el ez az idő, mert ahogy annak idején mondtuk eleget, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó igazságtalan lesz, akikre vonatkozott, azok se hittek nekünk. Csak nézték, hogy miket mondunk. Megkapták az első borítékot, már az új adórendszer szerint a fizetési borítékot, akkor látták, hogy rosszabbul jártak. Tehát mindennek megvan a maga ideje. Most azt hiszem, az első kommunikációs offenzívát a Fidesz ebből a szempontból ügyesen csinálta: mindenki odavolt, hogy tíz százalékkal csökken a rezsi. Most már a számlák időszakát éljük, ez a lelkesedés, úgy látom, kezd alább hagyni. A fejekben most van itt talán annak az ideje, hogy ezt pontosan és jobban bemutassuk, mint az eddigiekben.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!