Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 7.
- Részletek
- 2013. máj. 09. csütörtök, 04:20
- Megbeszéljük
Folyik a vita a európai parlamentben a Tavares-jelentésről
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke
Bolgár György: - Az imént a műsorba betelefonált Forgács Imre volt igazságügyi és rendészeti miniszter, aki arról beszélt, hogy elolvasta ezt a bizonyos Tavares-jelentést Magyarországról, és nagyon jónak, nagyon alaposnak tartotta. Ön viszont be tud számolni arról, hogy milyen vita folyik a parlamentben erről a harmincegy oldalas tervezetről. Mi hangzott el eddig, kik hogyan érveltek?
Hegedűs István: - Tulajdonképpen ez a vita, ami most is zajlik egyébként a brüsszeli épületben, ez már a sokadik menet, és Tavares vezetésével ez már az ötödik számú munkadokumentum, amit megvitatnak. Tulajdonképpen az a különbség, és ennyiből nem sok minden változott, hogy most már a magyar alaptörvény negyedik módosítását is alaposan tárgyalja ez a dokumentum. A vita egyébként eddig nem nagyon bontakozott ki, mert Tavares igen hosszan és részletesen számolt be nemcsak a negyedik módosításról, hanem az egész elmúlt kétéves tevékenységükről. Hiszen most jutottak el ahhoz a ponthoz, hogy hamarosan az európai parlamenti képviselők módosításokat, módosító indítványokat nyújthatnak be ehhez a jelentéshez. És úgy megy majd a jelentés a plenáris ülésre, ahol várhatóan még nagyobb vita lesz a magyar ügyről.
– Mit tudott hozzáfűzni ez a portugál zöldpárti képviselő ahhoz a dokumentumhoz, amit ő állított össze? Hiszen ezt nyilván elolvasták a jelenlévő képviselők is, nem?
Hegedűs István: - Igen, de most bontotta ki alaposabban nyilván ő és szakértői a negyedik módosítás következményeit, és például hosszan tárgyalja azt a problémát, amin egyébként ki is bontakozott egy kicsit vita, csak nagyon az elején vagyunk, és rövid lesz az időkeret is a képviselők számára. Tehát azt a problémát, hogy az Alkotmánybíróság mostantól kezdve most már az alaptörvényben rögzítetten nem vizsgálhatja tartalmilag egy-egy alkotmány módosításnak az alkotmányosságát. És ezt a problémát részletesen kifejti, idézi a 2012-es egyik alkotmánybírósági határozatot, amely ugye akkor született, amikor az átmeneti rendelkezéseket technikai okokból megsemmisítette az Alkotmánybíróság. De hozzáfűzött olyan magyarázatokat a magyar Alkotmánybíróság akkor, amelyek teljesen szembemennek azzal, hogy aztán a magyar parlament teljesen elvette az Alkotmánybíróság ilyen jellegű jogát. A vita arról kezdődött el, hogy vajon egy ilyen ügyben felszólíthatja-e mondjuk az európai parlament Magyarországot, hogy adja meg ezt a jogot az Alkotmánybíróságnak, amikor vannak olyan tagállamok, ahol szintén hiányzik ez a joga az Alkotmánybíróságoknak. És ugye ezzel szemben az az általános érv, amit Tavares is többször elmondott, hogy ez egy szisztematikus változás. Az elmúlt két évben a jogállammal szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének megbontása történt, és ezért nem egy-egy kérdést kell csupán kiragadva megvitatni, hanem az egészet kell folyamatában nézni.
– Az imént azt mondta, hogy Tavares és szakértői. Nyilván a magyar közönség nem nagyon van tisztában azzal, hogyan működik egy európai képviselő. Mind csupa politikus, nincs tájékozva semmiről se, ezek szerint azért annyira nem lehetnek tájékozatlanok, ha szakértők is dolgoznak nekik? Milyen szakértők ezek és mivel foglalkoznak?
– Hát egyrészt van magának a bizottságnak, tehát az állampolgári jogok bizottságának egy szakértői stábja, másrészt az egyes képviselőknek is vannak asszisztensei és szakértői. Illetve hát az egyes parlamenti politikai csoportoknak is. Konkrétan, hogy ez a munka hogy született meg, azt nem tudom, de nyilván nagyon alapos munka van a háttérben, hiszen nemcsak, hogy Sólyom László Népszabadságbeli cikkét is idézik, amely az alkotmányosság haláláról szól, hanem amit már ma többen is idéztek előttem, hogy olyan magyar gondolatokat, kulturális eseményeket, történéseket, a magyar történelem különböző időpontjait is beleveszik a jelentésbe, ami mutatja, hogy tényleg egy tág kontextusban is értelmezik mindazt, ami történt. Majd belemennek az egyes problémákba részletesen, ismét előjött egyébként a médiahatóság problémája. Az a kérdés, hogy a médiatanácsban továbbra is kizárólag kormánypárti képviselők vesznek részt. Tehát mindazok az ügyek, amelyek nem oldódtak meg az elmúlt néhány évben, újra meg újra előjönnek. Nyilván egy komoly szakértői apparátus is dolgozik mögöttük. És nem szabad elfelejteni, hogy Tavares vezetésével egy tényfeltáró küldöttség járt Budapesten, és mindenkivel találkoztak személyesen is. És hát nyilván aztán képviselőtől függ, hogy mennyire komolyan veti bele magát ezekbe a problémákba. Úgy tűnik, hogy Tavares nagyon komolyan belevetette magát.
– Ezen a mai vitán kik vesznek részt?
– Ennek az állampolgárjogi bizottságnak a tagjai szólalnak meg, mégpedig abban a sorrendben, hogy miután Tavares elmondta, hogy állt össze a friss jelentése, azok az árnyék-jelentéstevők is, akik egyébként vele együtt dolgozva segítették a munkáját, akik más parlamenti politikai csoportokból jönnek, utána ők kaptak szót, és mondták el röviden a véleményüket. Ezért mondott a néppárti képviselő némileg másfajta értelmezést, mint maga Tavares, anélkül, hogy komolyan konfrontálódtak volna. Majd más tagjai is a bizottságnak megszólaltak, így kapott szót például Morvai Krisztina is természetesen.
– Aki nyilván még inkább más értelmezést adott mindennek.
– Igen. Természetesen.
– A néppárti képviselőnek a más értelmezése hogyan írható le?
– Arra céloztam már az előbb is, amit ő mondott tulajdonképpen, hogy az a kérdés, hogy egy-egy tagállam problémáit látva vajon tudunk-e olyan általános megoldást adni például az Alkotmánybíróság szerepével kapcsolatban, vagy a másik példája az volt, hogy mely egyházakat ismeri el egy adott ország egyházaknak, mert vajon az a háromszáz, magát egyháznak nevező szervezet, amely Magyarországon korábban létezett, vajon az tényleg mindegyik egyház volt-e vagy valami más nevezte egyháznak magát. Tehát ő ezt a problémát vetette fel, és erre mindenki nyugodtan válaszolt. a liberális képviselő Renate Weber következett utána, és valóban ő is arról beszélt, hogy ugye ha európai szemmel nézzük, hogy megsértették-e az európai alapértékeket – egyébként Tavares is főleg ezt a problémát feszegette –, tehát amikor kötelessége is az Európai Uniónak egy tagállam ügyeivel foglalkoznia, akkor vajon egy-egy részletkérdésre milyen választ adjunk, ez nem teljesen világos európai szinten. De hogy a nagy egésszel van baj, az teljesen egyértelmű, mondta Renate Weber válaszul erre a problémára.
– Meddig tart ez a vita ma?
– Hát nem sokáig most már.
– És mi lesz a folytatása?
– Ugye sürgeti a levezető elnök a hozzászólókat, mert jön a következő napirendi pont, tehát nagyüzem van tulajdonképpen, és előtte is voltak más témák. Azt hiszem, hogy két dolog történik most. Egyrészt az európai parlamenti képviselők módosító indítványokat nyújtanak be a jelentéshez, másrészt a magyar kormány is kap megint egy lehetőséget, hogy erre a munkadokumentumra válaszoljon. Úgy emlékszem, a tervek szerint júniusban várható az európai parlament plenáris ülésén egy nagyobb vita, akkorra készül el a Velencei Bizottság jelentése is, amelyet az Európa Tanács kért a Velencei Bizottságtól, a Velencei Bizottság az Európa Tanácsnak egy tanácsadó szervezete. Tehát párhuzamosan futnak a dolgok. Maga az Európa Tanács is várhatóan egy monitoring jelentést fog elkészíteni, ha minden igaz. Tehát hamarosan újra élesedik a helyzet.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!