rss      tw      fb
Keres

Alkotmánymódosítás - Fidesz: politikai vádirat a Tavares-jelentés

MTI 2013. május 8., szerda 14:33

Végtelenül elfogult, korrekt szakmai vitára alkalmatlan, jogi köntösbe bújtatott politikai vádiratnak tartja a Fidesz a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezetet, amelyet Rui Tavares portugál zöldpárti politikus terjesztett kedden az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága elé.

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Magyarországgal szembeni nemzetközi támadások politikai célzatúak, és akkor erősödtek fel, amikor a kormány bejelentette a rezsicsökkentést. Ennek alapján úgy fogalmazott, Magyarország ellen valójában nem demokrácia- vagy túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás zajlik, arra akarják kényszeríteni az országot, vonja vissza a rezsicsökkentést, és a bankok, valamint a nagyvállalatok adóztatása helyett nyugdíjakat, családtámogatásokat csökkentsen a kabinet, és emelje meg a személyi jövedelemadó mértékét.

Ezt kényszerítették ki Görögországban, Portugáliában, Írországban, Cipruson, Spanyolországban, Olaszországban és Romániában - sorolta, hozzátéve: csak az az ország kap türelmet Brüsszeltől, amely a megszorítások útját járja, Magyarország azonban nem akar erre az útra lépni, már csak azért sem, mert az az Európai Unió más tagállamaiban sem sikeres. A politikus összegzése szerint Brüsszel a bankok és a nagyvállalatok érdekeit érvényesíti.

Rogán Antal egyúttal több kérdést is feltett a szerdán Brüsszelben tartózkodó Mesterházy Attila MSZP-elnöknek, így például azt, hogy a szocialisták mit és kit képviseltek Brüsszelben, kiálltak-e a rezsicsökkentés mellett, kérték-e, hogy szüntessék meg a rezsicsökkentés miatt indított eljárásokat, valamint az MSZP-s kormányzás miatt indított túlzottdeficit-eljárást.

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa a tájékoztatón azt mondta, a portugál jelentéstevő tervezete a Magyarországgal szembeni kettős mérce eddigi legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hemzseg a tárgyi tévedésektől, ellentétes a közösségi joggal, és módosító indítványokkal sem javítható.

Szavai szerint jól látható, hogy a jelentéstervezettel az EP szocialistái, zöldpárti és liberális képviselői a szélsőbaloldallal együttműködve megkezdték EP-választási kampányukat, a Fidesz így felkészült arra, hogy a választásokig hátralévő egy évben a nemzetközi baloldal mindent megtesz "itthoni elvtársaik" megsegítéséért. Megjegyezte, e politikai erőknek együtt többségük van az EP-ben, ezért bármilyen, Magyarországra nézve alaptalan állításokat tartalmazó határozatot is el tudnak fogadni.

A portugál politikus által ismertetett dokumentum meg sem említi, hogy ebben a törvényhozási ciklusban az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatos legnagyobb változás az volt, hogy bevezették az alkotmányjogi panaszt, amelynek következtében az Ab nemcsak a törvényhozói és végrehajtói, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrizheti - fejtette ki álláspontját Gulyás Gergely, hozzáfűzve: a jelentéstervezet aggódik az Ab-ítéletek hatályon kívül helyezése miatt, miközben meg sem említi, hogy a testület húszéves gyakorlata szerint soha nem vizsgálhatott alkotmánymódosítást.

Az előterjesztés nincs tekintettel arra sem - folytatta -, hogy a médiatörvényt mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európa Tanács vizsgálta, a magyar parlament pedig e kritikáknak megfelelően módosította a jogszabályt.

"A jelentéstevőnek láthatóan fogalma sincs arról, hogy Magyarországnak milyen alkotmányos szabályai és hagyományai vannak a rendszerváltozás óta, ezért kritizálja a kétharmados többséggel elfogadandó törvények magas számát", elfeledkezve arról, hogy az új alaptörvény nem növelte, hanem 28-ról 26-ra csökkentette a kétharmados szabályozású területek számát - mondta a fideszes politikus.

A jelentéstervezet valótlanságai közé sorolta továbbá, hogy a magyar alkotmányozás csak egy hónap lett volna, az ugyanis több mint tíz hónapig tartott.

A dokumentum nem tesz említést arról sem, hogy több uniós tagállamban egyáltalán nem létezik Ab, ahogyan arról sem, hogy az egyházi státusz megadásáról több tagországban is a törvényhozás dönt - hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.

Azzal kapcsolatban, hogy Szabó Máté alapjogi biztos a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseivel kapcsolatban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál azok felülvizsgálatát, Gulyás Gergely úgy reagált: ha az Ab fenntartja a Sólyom László-féle gyakorlatot, akkor csak elutasíthatja az indítványt.