Orbán: a kudarcos EU a családvita miatt nem kér a magyar sikertörténetből
- Részletek
- Szemle
- 2013. máj. 08. szerda, 04:17
- (mzs)
Orbán Viktor apokaliptikus látomása az önmagukat elfogyasztó európai társadalmakról, kivéve Magyarországot, amely négyezer éves hagyományt véd, az erős, családellenes, szekuláris európai lobbiról és arról, hogy a család nélkül Európának vége, Magyarországnak persze nem. Orbán a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezetének keddi kerekasztal-beszélgetésén szónokolt a Győri Nemzeti Színházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt.
1994-ben, amikor visszajöttek a kommunisták
Orbán először a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-sorozatát dicséri, amely a 200. beszélgetésnél tart. Kitartó munka kellett ehhez, mondja Orbán, „ráadásul egy olyan korszakban kezdte ezt a munkát [a szervező], amikor a feladat – 1996–97-ről beszélünk – az volt, hogy össze kell rendezni a keresztény-nemzeti tábort, mert hiszen szétdőlt 1994-ben, amikor visszajöttek a kommunisták, és ott álltunk a senki földjén.”
Amikor vissza akarták zavarni az egyházakat a templomok falai közé
„Különösen hálásnak kell lennünk Pápai Lajos excellenciás püspök úrnak, aki azokban az egyáltalán nem egyszerű időkben, a Horn-időszakban, amikor vissza akarták zavarni az egyházakat a templomok falai közé, mondván, hogy ne üssék bele az orrukat a közügyekbe, egy bátor mozdulattal a püspök atya” a kezdeményezés mellé állt.
Én már 1998-ban eldöntöttem, hogy nem fogok kamikaze kormányt alakítani
Antall Józseffel ellentétben ő úgy gondolta, „nem vezetném a saját híveimet egy olyan csatába, aminek a végén a vereség vagy a megsemmisülés áll”. „Szóval mi nem keresztény kamikazék vagyunk, hanem sikerre ítélt magyar honpolgárok.”
Vasárnap este egy nagy nemzetközi vacsorán
Huszonöt pontban felsorolja a kormánya eredményeit. Majd megtartja az előadását, mert „vasárnap este egy nagy nemzetközi vacsorán módom adódott arra, hogy Szent István királyunk intelméből idézzek, ’semmi sem emel fel, csak az alázat’, tehát egy ilyen pökhendi 25 pontos felsorolással nem lehet kiváltani egy előadást”. „Ez egy töredékes beszéd”, május 29-ére, a kormány megalakulásának hároméves évfordulójára kell végleges formába hoznia.
A különbség a keresztény és a nem keresztény politikus közt: ők Isten előtt adnak számot
„A különbség jól látható. Míg egy nem keresztény politikusnak csak négyévenként kell számot adnia, addig a kereszténynek minden egyes napon. Mi, keresztények, amikor a felelősség szót felemlítjük […] azt a pillanatot látjuk magunk előtt, amikor Isten előtt számot kell adnunk a cselekedeteinkről.”
Ők a cselekvő kereszténység, a keresztény ihletettségű cselekvés útját választották
Ők ezt az utat választották, amikor el kellett dönteni, hogy arra várnak, mások oldják meg a problémákat, vagy maguk fognak neki. Majd ismét a saját eredményeiket sorolja, mint a hit – a remélt dolgokban való bizalom – megvalósulását, például: „lehetséges csökkenteni az árakat”, „lehetséges sikeresen megvívni a harcainkat Brüsszelben”. Ma „98 431-gyel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor”. A megelőző napokon közmunkán „201 721 ember vett részt, és közülük 50 430 ember roma volt a becslések szerint”. „A remélt dolgokban való bizalom beteljesülése itt van előttünk.”
A családok pénzügyi helyzetének javítása, a családi kassza feljavítása a cél
Rezsicsökkentés és a devizahitelesek kimentése az adósságcsapdából: „azt szerettük volna elérni, hogy a magyar családok házi kasszájában több pénz maradjon, amit élelemre, ruházkodásra, utazásra vagy pihenésre költhetnek”. „Ez volt a célunk a minimálbér 98 ezer forintra való emelésével is, és még a mi kormányunk alatt be fog következni, hogy a minimálbér elhaladja a havi százezer forintot.”
Az önbecsülés a magyar nemzetnek különösen fontos
„Nem mindegy, hogyan vágja ki magát az ember a bajból: önerőből vagy sem. Az önbecsülés első számú feltétele az, hogy saját magunk legyünk úrrá a saját bajainkon.” Ezért nem kértünk segítséget senkitől, sem más országtól, sem az IMF-től. „Az önbecsülés nemcsak az egyes embernek, a nemzeteknek is fontos, a magyar nemzetnek különösen fontos.”
Az önbecsülésre épülő politika eredménye: az erős és sikeres Magyarország gerince az erős és sikeres középosztály
„Úgy akarunk erős és sikeres Magyarországot felépíteni, hogy annak gerince egy erős és sikeres középosztály legyen.” Ez az oka, hogy a kormány intézkedéseinek jelentős hányada ennek a rétegnek a megerősítését szolgálta.
Magyarország jobban teljesít, de még nem elég jól, de mégis példátlanul jól
„Mert a magyar nyelv, az egy olyan alkotás, hogy a középfok legyengíti az alapfokot.” Elég jól majd akkor teljesít, amikor „mindenki képes arra, hogy a családját biztonságosan eltarthassa a munkájából”. De Magyarország példátlan teljesítményt nyújtott, ma a piacról sikerül ellátnia magát pénzzel, noha „2008-ban összeomlott”, és „beleesett egy segélyprogramba”. De három év alatt a saját lábára állt. Míg egyre több uniós tagállam megy be segélyprogramokba, Magyarország ezeket, egyetlenként az EU 72 tagállamából, épp maga mögött hagyta, „kijött a segélyprogramból”.
A leglényegesebb mutatókat tekintve jobb teljesítményekre voltunk képesek, mint Európa legtöbb országa
„Jól alakul a külkereskedelmi mérlegünk, az exportunk szárnyal, az államadósságunk csökken.” Csak öt ilyen uniós ország volt. „A költségvetési hiányunk tekintetében tavaly rekordot értünk el”, –1,9 százalék volt, „az ezt nagyságrendekkel meghaladó uniós előrejelzések ellenére”.
„Az unió megbízhatósága előrejelzések tekintetében a televíziós jósdákkal egyenértékű”
„Ennek ellenére még mindig vita folyik arról, hogy most megszüntetik-e velünk szemben a kötelezettségszegési eljárást, vagy nem.” A baloldal legfőbb kritikája az volt, hogy ez a gazdaságpolitika sok mindenre jó, de gazdasági növekedésre nem. „Nézzék meg, ebben az évben lesz gazdasági növekedés minden nemzetközi és hazai előrejelzés szerint.” „Szerintem el fogja érni az 1 százalékos szintet.”
A magyar gazdaság fog a leggyorsabban növekedni
„Talán még a választás előtt, ezt most még nem tudjuk biztosan, előállhat az a helyzet, hogy az egész közép-európai régióban a magyar gazdaság fog a leggyorsabban növekedni a baloldal bosszúságára.”
Ami a keresztény közösségnek fontos: 2251-gyel több gyerek született tavaly, mint tavalyelőtt – demográfiai programot indít a kormány, ha lesz rá pénze
„Van itt persze még egy dolog, ami mellett egy keresztény közösség nem lehet el szó nélkül, ez pedig az, hogy a tavalyi évben 90 300 gyermek jött világra, s ez 2251-gyel több, mint egy évvel korábban.” Nem tudjuk, mi az oka, „hacsak nem az, amit mondtam az évértékelő beszédben, hogy a babáknak kedvük támadt megszületni”. „Magyarország nem olyan ország, ahol nem akarnak gyereket a fiatalok – ennyiben különbözünk Nyugat-Európától –, hanem akarnak”, csak sok a nehézség. Ebben tud segíteni a kormány. Ezért, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi, demográfiai programot indít a kormány az év második felében, hogy elősegítse „a fiatal szülőknek azt a döntését, hogy az egyébként kívánt eggyel több gyermeket Magyarországon bátran vállalhassák”.
Miért fúj ránk Európa? Miért erőltetik ránk a feketebárány szerepét?
„Mi magyarázza azt az érthetetlen dolgot, hogy miközben itt van egy válságtól meggyötört, kudarcot kudarcra halmozó Európai Unió, itt egy Magyarország, amely minden olyan területen, ahol az uniónak javaslata, követelménye van, jól teljesít, akkor miért nem kérnek ebből a sikertörténetből?” „Rajta tartanak bennünket egy feketelistán […] egyfajta feketebárány-szerepet akarnak ránk erőltetni.” „Nos, tisztelt keresztény értelmiségiek, azzal a bizarr helyzettel kell szembenéznünk, hogy Európa, bár pénzügyi-gazdasági mutatóinkat nem tudja nem elismerni, mégis fúj ránk, és arra kell készülnünk, hogy a következő időszakban is szálkának számítunk majd az európai elit, nem az európai emberek, az európai elit jelentős részének szemében.”
Az ok: a családról folyó vita, a mi hagyományos és természetes családértelmezésünk
„Az a helyzet, hogy ennek a vitának a középpontjában a család áll. Amikor az új alaptörvényünkben is rögzítettük a házasság és a család védelmét, akkor talán nem várt, de mindenképpen megdöbbentő támadásokat kaptunk Nyugatról. Azt vágták a fejünkhöz, hogy a család fogalmának hagyományos és természetes értelmezése sérti a más együttélési formát választó emberek szabadságát, és ezért ellentétes a ’modern’ európai fejlődéssel.”
Mi lesz így a fogalmainkkal? Mi kibillenthetetlenek vagyunk, négyezer éves szabályt védünk
„Mi lesz így a fogalmainkkal, ha addig tágítjuk őket, míg mindegyikbe minden és mindennek az ellenkezője is bele nem fér? A mi álláspontunk sziklaszilárd, kibillenthetetlenek vagyunk ebben az ügyben, a mi megoldásunk és alkotmányos szabályunk nem irányul senki ellen, mi egy négyezer éves hagyományt védünk. Kétezer év az ótestamentumban és kétezer év, zsidók és keresztények elmúlt kétezer éve az újtestamentumban. Négyezer év óta mindig az volt a szabály, hogy a házasságban van férfi és van nő. És ők különneműek. Ez a négyezer éves hagyomány, ezen a talajon állunk, és ezt nem fogjuk feladni senkinek a kedvéért. Nem nekünk kell magyarázkodni, hanem őket kell megkérdezni, hogy ugyan már, miért volna helyes dolog föladni egy olyan négyezer éves hagyományt, amely idáig megtartott bennünket. Miért kéne ezzel kísérleteznünk?”
Európában régóta van egy nagyon erős szekuláris és családellenes lobbi
„Európában már régebben kialakult egy nagyon erős – nem is tudják elképzelni –, egy nagyon erős lobbi, amely igyekszik a kontinensünket a saját, szekuláris és családellenes látomásának hálójába keríteni”, nem is sikertelenül.
Mélyenszántó filozófia: saját magunkat sem mi választjuk, nemcsak a családtagjainkat nem
„A családellenesség egyik teoretikusa, tán apostolt is mondhatnék, azt hirdette, hogy a családon azért kell túllépni, mert az ember nem választhatja meg a családtagjait. Érdekes gondolat. Akik így érvelnek, és ők nincsenek kevesen, azok pont arról az egyetlen, ám fontos apróságról feledkeznek el, hogy saját magukat sem ők választották.”
Aki azt hiszi, hogy válogathat a hullámok között, az bele fog fulladni a vízbe; a jóistenére kell felülni
„Aki azt hiszi, hogy válogathat a hullámok között, az bele fog fulladni a vízbe. Fönnmaradni az fog, aki azt a hullámot lovagolja meg, amelyet neki rendelt a jóisten. Európa ezt ma nem érti, és ezért fuldoklik a válság hullámaiban.”
Európa elfogyasztja önmagát, értékteremtő munka híján
A 20. század utolsó harmadára először alakult ki Európában olyan rendszer, amely a „rokonsági kapcsolatok fontosságát, vagyis a családot alá tudta volna aknázni”. Ezért csökken a népesség, „ezért képtelen Európa a saját biológiai fenntartására. Az ilyen társadalmakból általában elfogy az alkotóenergia, jön a gazdasági válság. […] Az ilyen társadalmak végül önmagukat is elfogyasztják, a szó legszorosabb értelmében. Nem véletlen, hogy a pénzügyi krízis egy európai gazdasági válsággá változott át, mivel a jövőbeli erőforrások felélésére alapozott. Értékteremtő munka híján adósságból finanszírozták a jólétet.” „Mi ezzel ellentétes felfogást képviselünk, a munka alapú társadalmat.” És „nem lesz többé olyan a világunk, mint a válság előtt volt”.
Bármilyen lesz Európa a válság után, csak a családra épülhet
Mert ha nem, akkor „nem lesz”. „Európa a család elleni támadással a saját küldetésébe és a saját jövőjébe vetett hitet dobja ki az ablakon. Mi Magyarországon épp az ellenkezőjét tesszük”.
A kormány számít a keresztény értelmiségiekre, mert nélkülük nincs választási győzelem
„A kormány számít Önökre ebben a küzdelemben” mint keresztény értelmiségiekre. Mert még a jó kormányzati teljesítmény sem elég a következő választási győzelemhez. Mert 2002-ben sem az volt a baj, hogy nem kormányoztunk elég jól.” A választások megnyeréséhez „az kell, hogy a kormányzati teljesítményt le tudjuk fordítani politikai teljesítményre. Ha ezt nem végezzük el, nem nyerhetünk”.
Az ellenfeleinket szembesíteni kell azzal, mit műveltek a hazánkkal
„El kell menni az emberekhez, és mindenkinek el kell mondani.” Ehhez kell bátorság: „oda kell menni a fodrásznál, a péknél, a munkahelyeken, amikor a gyereket focizni visszük”. „Kell hozzá önbizalom.” „Kell szembesítés […] Az ellenfeleinket szembesíteni kell azzal, hogy mit műveltek a hazánkkal, amikor ők voltak kormányon.” „Akkor kellett volna okosnak lenni, akkor kellett volna ilyen hangon beszélni […]és nem most, amikor fedezékből gyalázzák a kormányt.” „Mindannyian tudjuk, hogy keresztények nélkül nincs jobboldali győzelem.”
(Harrach Péter, a KDNP parlamenti képviselőcsoportjának vezetője ehhez még hozzátette: a Magyarországot ért támadásoknak van politikai, gazdasági, de főleg eszmei okuk: „mások vagyunk, mint ők, és ez az, amit nem szeretnek bennünk. Európa társadalmait megfertőzte egy dekadens eszmeiség, a szélsőséges liberalizmus, elmozdultak a helyükről a dolgok”.)
(mzs – forrás: videó)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!