rss      tw      fb
Keres

Magyar diplomaták éles támadása a finn sajtó ellen Helsinkiben




Richly Gábor követségi tanácsos szerint azért taníthatók antiszemita szerzők a magyar iskolákban, mert „így lehet az osztályokban a viták során eljutni addig, hogy az antiszemitizmus hiba”. Urkuti György helyettes nagykövet szerint állampolgárok tömegei véleményezhették az alaptörvényt, a kritikákat figyelembe is vették. A közönség nagy részét alkotó, Helsinkiben élő magyarok körében nagy tapsot aratott az a közönségvélemény, hogy a magyarországi ellenzék a „bűnös kommunista rezsim” örököse, így híján van minden erkölcsnek.

A svenska.yle.fi beszámolója szerint a Finn-Magyar Baráti Társaság által a magyarországi politikai viszonyokról Helsinkiben rendezett vita hevesre sikerült: a magyar követségről érkező meghívottak össztüzet zúdítottak a finn médiára. Urkuti György helyettes nagykövet kijelentette, a finnországi média egyoldalú képet közvetít a magyarországi helyzetről, megelégedik az ellenzék véleményének közvetítésével, pedig a helyzet egyáltalán nem fekete-fehér, ahogy a finnországi újságírók állítják.

Richly Gábor követségi tanácsos a Helsinki Sanomat (HS) című újságot kritizálta, hozzátéve, hogy más média is hasonlóképp pártos. Szerinte a HS a kulturális élet olyan személyiségeivel készített hosszú interjúkat, akik kritikusak a kormánnyal, sőt nem átallott olyasvalakivel interjút készíteni, aki Magyarországot náci jellegűnek nevezte, ezzel szemben nem jutott szóhoz egyetlen olyan művész sem, aki rokonszenvezik a kormánnyal.

A HS főszerkesztője, Mikael Pentikäinen, aki részt vett a vitában, azt mondta, nyugtalanítja a magyarországi helyzet: „A szólásszabadság fogy, a fiatalok elhagyják az országot. A történelem ítéletet mond azokról az újságírókról, akik nem tudósítanak a rossz viszonyokról.” Egyébként meg az újságja egyetlen magyar interjúalanynak sem adta a szót a szájába.

A finn PEN szintén nyugtalan a magyarországi helyzet miatt, szóvivője, Jarkko Tontti megállapítása szerint folyamatosan kapnak aggasztó beszámolókat.

„Magyarország bizonyosan nem Kína vagy Irán, a kulturális élet személyiségei nincsenek fizikai üldöztetésnek vagy közvetlen cenzúrának kitéve. Ám rezsimkritikus művészek nem kapnak ösztöndíjat, bíráló intézményvezetőket cserélnek le”, mondta Tontti. A PEN szóvivője az egyik, a rezsimmel szemben kritikus színházi vezető esetét hozta példának, akit egy, a szélsőjobbos párttal, a Jobbikkal nyíltan szimpatizáló személyre cseréltek. „A művészek félnek Magyarországon. Tudják, hogy az, akinek hibás a véleménye, elveszítheti a megélhetését.”*


Urkuti György, „I. beosztott” 

Urkuti hevesen védelmezte a kormányát. Szerinte állampolgárok tömegei véleményezhették az alaptörvényt, a kritikákat figyelembe is vették, még az EU-tól érkezőket is, némely hibát pedig megszüntettek. Urkuti úgy vélte, a lényeg az, hogy a kormány konzervatív, a sajtó pedig baloldali beállítottságú és pártos.

Richly cáfolta azt az állítást, hogy Kertészt nem szabad már tanítani a magyar iskolákban: ez természetesen nem igaz, csak annyi történt, hogy Kertész tanítása már nem kötelező. Richly szerint kimondottan antiszemita szerző is tanítható az iskolákban, „így lehet az osztályokban a viták során eljutni addig, hogy az antiszemitizmus hiba”.


Richly Gábor követségi tanácsos, a Helsinki Kulturális és Tudományos Központ igazgatója MTI 

A tudósítás végül arról tájékoztat, hogy a vitának otthont adó terem tele volt, a hallgatóság zömét Finnországban lakó magyarok adták. Döntő részük a kormányt támogatta, egy idősebb férfi például azt állította, hogy a magyarországi ellenzék a „bűnös kommunista rezsim” örököse, így híján van minden erkölcsnek. Hozzászólása nagy tapsot aratott.


A ford. megj.: Egyetlen megjegyzés az eredeti cikk stílusához: Magyarország diplomatáinak hevességét a szöveg „riktade en bredsida” kifejezése is erősíti. A szószerkezet eredetileg a tengeri hadviselés világáé: a flotta úgy helyezkedik el, hogy az összes hajó az oldalával fordul az ellenség felé, azaz a maximális tűzerő alkalmazására képes.

(Nagy Gábor)


* A szerk. megj.: Sem a Helsinki Sanomat főszerkesztője, sem a finn PEN szóvivője nem vonult ki a teremből, noha láthatóan kisebbségben maradt. (Lásd: Gerlingen-ügy: a magyar konzul elhagyta a termet, a német polgármestert ez megerősítette a döntésében, illetve A Standard és a Magyar Nemzet egy bécsi konferenciáról – itt a nagykövet vonult ki.)

(mzs).


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!