rss      tw      fb
Keres

FAZ: Orbán belpolitikailag nem tart a brüsszeli nyomástól




A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország: Orbán tipegő lépései Brüsszel felé címmel közölte Stephan Löwenstein cikkét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök reagál az EU-Bizottság legutóbbi alkotmánymódosítást érintő intéseire. Így a hírek szerint visszavonják a választási reklámok tilalmát, legalábbis az európai választásokra.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök reagálása José Manuel Barroso, az EU-Bizottság elnökének egy héttel ezelőtti levelére figyelemre méltóan gyorsan következett be. Tény azonban, hogy a válasz kevéssé volt konkrét. Orbán közölte Barrosóval, hogy „a szükséges törvényhozási lépéseket” már megtette, hogy eleget tegyen a brüsszeli aggályoknak.

Barroso – az első vizsgálat eredményeként – három pontot nevezett meg, amelyekben felfogása szerint a negyedik magyar alkotmánymódosítás sérti az uniós jogot. Ez a rádióban és tévében sugárzott választási reklámok szabályozása, a bírósági eljárások áthelyezése, valamint az a szándék, hogy az uniós szerződések megszegése miatt az esetleges bírságokat közvetlenül áthárítsák a lakosságra. Barroso kötelezettségszegési eljárások indításával fenyegette meg Orbánt, amelyek esetleg súlyos pénzbírságokhoz vezethetnek.

Budapest minden jel szerint nem tervezi a kifogásolt szabályozások teljes megszüntetését, hanem csak ott akarja ezeket érvényteleníteni, ahol konkrétan uniós jogot érintenek, és ahol ezért a bizottság szerződésszegést állapíthat meg. Így például fel akarják oldani a választási reklámok korlátozását az európai választásokra. A jövőre esedékes nemzeti parlamenti választásokon – amelyek Orbán számára minden másnál fontosabbak – a tervek szerint továbbra is érvényben marad a korlátozás. A bírósági eljárások áthelyezésének lehetősége alól kivételt tesznek majd azokkal a büntető és polgári perekkel is, amelyek párhuzamot mutatnak az uniós joggal – mondta Rétvári Bence igazságügyi államtitkár.

Ami a választási reklámokat illeti, Rétvári azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fejlesztett ki egyedülálló megoldásokat. Hasonló vagy még szigorúbb szabályozások az Európai Unió tizenegy tagállamában vannak érvényben – mondta. Reméli, hogy az EU nem alkalmaz szigorúbb mércét Magyarországgal szemben.

A választási reklámok korlátozásának kinyilvánított célja a választási kampányok költségének csökkentése. Pártreklámokat rádióban és televízióban csak a közszolgálati médiában lehet elhelyezni Magyarországon. A közszolgálati adónak minden párt számára azonos mértékben, ingyenes adásidőt kell minden párt számára rendelkezésre bocsátani, hogy megakadályozzák a gazdag pártok előnyhöz jutását.*


Kormány médiajelenléttel

Az ellenzék bírálja, hogy úgymond a közszolgálati média a kormány erős ellenőrzése alatt áll, és hogy Orbán pártjának, a Fidesznek és vele szövetséges KDNP-nek jobb időpontokat biztosít. Tény azonban, hogy öt magyar közül négy magántelevíziót néz. Ez a platform hiányzik az ellenzéknek, miközben a kormány Orbán miniszterelnökkel probléma nélkül jelen van a médiában.

Az EU-Bizottság felfogása szerint a törvényes bíróhoz való jog elvét sérti az a szabályozás, amelynek értelmében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke eljárásokat áthelyezhet az egyik bíróságról az által kiválasztott másikhoz. Az igazságszolgáltatás igazgatásáért felelős OBH felhatalmazásai nem csupán Brüsszelben keltettek figyelmet, hanem az Európa Tanácsnál is. Noha főtitkára, Thorbjörn Jagland januárban éppen az OBH mértéktelen hatalombőségének korlátozására utalva igazolta, hogy Magyarország az igazságszolgáltatásban jelentős javításokat hajtott végre.

Ebben azonban nyilvánvalóan abból indult ki, hogy az eljárások áthelyezésére vonatkozó jogot is csak átmenetileg adták, egy valóban létező probléma megoldására. Bizonyos bíróságok, különösen Budapesten krónikusan túlterheltek; az új struktúrák kifejlesztéséhez idő kell. A Velencei Bizottságnál, az Európa Tanács jogi kérdésekben illetékes bizottságánál most alighanem szerepet fog játszani, hogy ezt az átmeneti felhatalmazást beemelték az alkotmányba.

Úgy tűnik, Orbán belpolitikailag nem tart a brüsszeli nyomástól. A diáktüntetések mutatják, hogyan reagál, amikor valami valóban fenyegetőnek tűnik a számára. Akkor sürgősen kereste a párbeszédet, békülékeny hangot ütött meg, és illetékes miniszterét, Balog Zoltánt a kerekasztalhoz ültette tárgyalni. Visszavonták a területről Hoffmann Rózsa vitatott államtitkárt is, akinek a neve a diákokat a „télirózsás forradalom” meghirdetésére inspirálta.

Balog most csütörtökön este bejelentette, hogy megállapodásra jutott a HÖOK választott diákképviselettel, valamint a gazdaság és a szakszervezetek képviselőivel az úgynevezett diákszerződések kérdésében. Ezeket a szerződéseket, amelyek értelmében az kap ingyenes képzést a felsőoktatásban, aki kötelezettséget vállal, hogy utána bizonyos ideig Magyarországon dolgozik, a tervek szerint most rugalmasabbá teszik, visszamenőleges hatállyal is. Nagy Dávid diákképviselő arról beszélt, hogy ez könnyítést jelent a megterhelt diákoknak.

(hj)


* Ismételten ide írom, amit Orbán Die Welt-es állításainak cáfolatára egyszer már összeszedtem:

1. A  fideszes alaptörvény IX. cikke a negyedik módosítás után így szól:

„…politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető.” „…az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”

Vagyis nem igaz az, amit Orbán mond, hogy a kampánypénzen akartak spórolni, mert akkor elég lett volna annyit beleírni az alkotmányukba, hogy „politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető.” Aztán majd a magánmédia eldönti, hajlandó-e ingyen politikai hirdetést közölni. De ők azt is előírták, hogy „kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján” lehet politikai hirdetést közzétenni. Az is Orbánt cáfolja, hogy az országgyűlés kedden kezdte el tárgyalni a módosított alaptörvényhez kapcsolódó törvénymódosításokat, épp ennek megfelelően. A közigazgatási és igazságügyi tárca ugyanis azt kezdeményezi: a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás előtt, hanem a magánmédiában is, természetesen ott is ingyen. Vagyis csak országgyűlési választások előtt tiltják továbbra is a magánmédiában a politikai hirdetést, noha a magánmédiára is vonatkozik az ingyenesség. Vajon mi indokolja ezt a megkülönböztetést? (Arról nem beszélve, hogy ez nem törvénymódosítás lesz, hanem a negyedik módosítás módosítása, hiszen törvénnyel nem írható felül az alkotmány, amely jelenleg kimondja: „„…az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám… kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján… tehető közzé.”)


2. Az Alkotmánybíróság 2013. január 4-ei határozata szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét, sőt, az sem igaz, hogy a kampányköltségek ezáltal csökkenthetők. Szó szerint: „E rendelkezés minden más médiaszolgáltatásban – köztük a közszolgálatinak nem minősülő televíziókban és rádiókban – megtiltja a politikai kommunikáció e fajtáját, ami azzal jár, hogy a politikai reklámozás lehetősége éppen a társadalomhoz legszélesebb körben eljutó médiumok esetében szűnik meg. A tiltás tehát a választási kampányban folytatott politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozása.” „A választói akarat zavartalan kialakításának és kinyilvánításának célja érdekében… súlyosan aránytalan korlátozás a politikai reklám közzétételének a Törvény 151. § (1) bekezdésében foglalt széleskörű tiltása, különösen akkor, amikor egyébként a törvényhozó jelentős mértékben leépíti a kampánytevékenységek korlátait. Tekintettel a politikai reklámoknak a véleménynyilvánítási és sajtószabadsággal meglévő sokrétű összefüggéseire, alkotmányosan nem kerülhet sor közzétételüknek a vizsgált szabály szerinti tiltására a közszolgálati médián kívül sem.” „…a vizsgált szabályozás indokául nem szolgálhat a kampány költségeinek csökkentése sem. Egyrészt ugyanis e korlátozás önmagában nem áll közvetlen összefüggésben a kampány költségeivel, különös tekintettel arra, hogy a többi kampányeszköz költségcsökkentő használatát a Törvény nem szabályozza. Másrészt, ha a törvényhozó célja ez is lett volna, a kampányköltségek csökkentésének van a szólás- és sajtószabadságot kevésbé korlátozó eszköze. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a politikai reklámok közzétételének választási kampányban való tiltását a médiaszolgáltatásokban.”

Ennél világosabban nem lehet fogalmazni: alkotmányellenes a tiltás. Nem azt mondta az Ab, hogy a tiltást be kell emelni az alkotmányba, amit Orbán ebben az interjúban állít, és még csak nem is azt, hogy európai parlamenti választásoknál és országgyűlési választásoknál már tekintet alá esik a szólásszabadság korlátozása, hanem azt, hogy ha így rendelkezik bármilyen magyar jogszabály, az súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

(mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!