rss      tw      fb
Keres

Krausz Tamást is feljelentették


Stummer János a Magyar Tavasz Mozgalom nevében feljelentette Krausz Tamást a „kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása” miatt.

Neves történészek bíróság elé citálására nem ez az első alkalom. Karsai László a huszadik század harmincas-negyvenes éveit kutatva, tapasztalatai alapján ítélt meg egy mai pártot. Az első fokon döntő bíróság azt állapította meg, hogy „teljesen öncélú és ezért indokolatlan módon” minősítette neonácinak a Jobbikot. Várjuk a jogerős döntést és a megalapozott indoklást.

Krausz Tamás feljelentésére az adott alkalmat, hogy a professzor egy műegyetemi fórumon bemutatta A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 194–-1947 című grandiózus dokumentumgyűjteményt. A bemutatón többek között azt mondta, hogy 400 ezernél kevesebb magyart hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba. A jelenleg fizetés nélküli szabadságon levő ELTE-s tanársegéd, Stummer János szerint ez a szám 700 ezer fölött van, s „konszenzus uralkodik” a tekintetben, hogy a „szovjet Vörös Hadsereg gyilkosságok, rablások és nemi erőszakok százezreit követte el Magyarországon”.

Nincs azzal baj, hogy Stummer János vitába keveredik Krausz Tamással. A tudomány fejlődését éppen a termékeny diszkussziók segítik elő. Az sem kizáró ok, hogy míg Krausz professzortól negyven tételt (tanulmánygyűjtemény, monográfia) őriz a MTA Könyvtára, magyar és idegen nyelvű folyóiratokban megjelent publikációinak száma pedig százas nagyságrendű, Stummer János a tudományos adattárban mindössze egyetlen, háromoldalas tétellel szerepel. A Mit tenne ma Kovács Máté? című írásában az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének alapítójára emlékezik.

Nincs ezzel semmi baj. A tudományos diskurzus demokratizmusa, ha úgy tetszik, „unortodoxiája” éppen abban áll, hogy nincsenek felülvizsgálhatatlan „igazságok”, megdönthetetlen „tekintélyek”. Mindenki minden alkalommal újra megméreti magát. Akinek igazsága tegnap tudományos vitában igazolódott, holnap alulmaradhat. Még a tudomány alapvető kérdéseivel, módszereivel kapcsolatos elgondolások is radikálisan átalakulnak időről időre, ezeket nevezzük Kuhn nyomán „paradigmaváltásoknak”.

Stummer úr nem a tudományos élet terepein, nyilvános vitákban, publikációkban kívánja megcáfolni Krausz Tamás kijelentéseit. Ő a bíróság előtt kívánja meggyőző bizonyítékait előterjeszteni. Amit elmondott, azzal ugyanis nem bizonyított semmit. Szakmai publikációkban csak kivételesen indokolt esetben szoktak „konszenzusra” hivatkozni. Bűncselekmények „százezreiről” pedig legfeljebb a bulvársajtóban írogatnak. A történettudomány, minden más tudományhoz hasonlóan, csak a megfelelő forráskezeléssel, szemtanúk meghallgatásával alátámasztott megállapításokat fogadja el. Csak megalapozott, ellenőrizhető tényállítások szerepelhetnek történettudományi előadásokban, vitákban, publikációkban.

Stummer úr történettudományi kérdés eldöntését várja a bíróságtól, ez szokatlan vállalkozás. Tudományos kérdésben az igazságszolgáltatáshoz fordulni – unortodox lépés. Aki megteszi, a tudomány keretei közül lép ki vele.

(Huszár Ágnes)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!