rss      tw      fb
Keres

A magyar politika méltánytalan ábrázolása – Jeszenszky Géza olvasói levele a Washington Postban

A Washington Post szombati számában a mértékadó amerikai napilap július 19-ei, Magyarország jobbra fordul című szerkesztőségi cikkét bírálta olvasói levélben Jeszenszky Géza, egykori magyar külügyminiszter, később washingtoni nagykövet. Szerinte az írás nemcsak méltánytalan, hanem pontatlan is, ugyanis csak felszínesen érti meg a Fideszt és Magyarországot. Jeszenszky példákat is hoz álláspontja alátámasztására: 2002-ben Orbán nem kiszolgálta a magyar szélsőjobboldalt, hanem „sikeresen szembeszállt vele, és azzal, hogy a választásokon vereséget mért rá, elősegítette, hogy képviselői kikerüljenek a parlamentből”. Jeszenszky másik példája a Gripen-ügy. Magyarország valóban úgy döntött, hogy nem amerikai F-16-osokat vásárol, „de Orbán úr ettől még nem vált persona non gratává és páriává", hiszen "2002 márciusában George W. Bush elnök úr felhívta Orbán urat, és meghívta az Egyesült Államokba egy választások utáni látogatásra”.
Jeszenszky egyébként bízik benne, hogy a Washington Post a jövőben kiegyensúlyozottabb és tárgyszerűbb lesz Magyarországgal szemben.

***

Megjegyzések az olvasói levélhez:

1. Egy apró kiigazítás: bármennyire hihetetlen, Magyarország és a Fidesz nem azonos. Még akkor sem, ha az országot kétharmados parlamenti többséggel (és Orbánnal) kormányozza a párt. Még akkor sem, ha eléggé elkeserítő módon a külföld Magyarország-képét egyelőre a Fidesz határozza meg. Jeszenszky Géza helyében (is) én arra törekednék, hogy minél világosabb legyen itthon is, külföldön is, hogy nem vagyunk, mi tízmillióan, azonosak sem „kontárságban”, sem "arroganciában" a magyar kormánnyal. Aminek nem az az üzenete, hogy a saját kormányunk ellendrukkerei vagyunk, pusztán az, hogy nem vagyunk hülyébbek a világnál: tisztában vagyunk vele, hogy a magyar kormány sok tekintetben nem szalonképes, mégis szeretnénk, ha nem a botrányairól híresülne el a világban. Egyelőre hiába. Így meg aztán végképp, ha Magyarországról védhetetlen érveket tartalmazó olvasói leveleket küldözgetnek szét a világba.

2. Mert való igaz, hogy a Csurka-párt kiesett az országgyűlésből a 2002-es választásokon. De hogy ennek az lett volna az oka, hogy Orbán sikeresen szembeszállt vele, ez bizonyítandó. Bizonyítani ugyanis egyelőre csak azt tudjuk, hogy négy évig ügyesen és sikeresen együttműködött vele.

3. Ami Orbán úr pária minőségét illeti: lásd ehhez Voltak, lesznek rovatunk összeállítását:
2001. december 17. - Orbán Viktor levele az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez.
Valamint például az Index, 2002. február 8-ai írását: Bush nem fogadja Orbánt – A kormányfő gépe Washington helyett Bostonban landol, illetve az MTI ismertetését az osztrák lap, a Der Standard „Magyar diplomácia feszítővassal” című írásáról, 2002. április 5-én: "Orbán feszítővas-diplomáciája az amerikai kormányzatban is idegenkedést váltott ki. Orbánnak diplomatái nagy erőfeszítései ellenére sem sikerült elérnie, hogy februárban, amikor átvette a bostoni egyetem tiszteletbeli doktori címét, fogadja őt George Bush amerikai elnök", ebben része lehetett annak, hogy Kondor Katalin, a rádió Fidesz által kinevezett intendánsa megsértette az új amerikai nagykövetet, aki bírálta, hogy az antiszemitizmus szalonképessé vált a magyar közéletben.” Esetleg csemegeként javasolhatom még a Borókai: kormánygép kellene című írást.

3. Noha Jeszenszky Géza láthatóan már nem emlékszik minderre – szemben az amerikai lappal, amelynek nyilván hivatalból jobb az emlékezete –, a Washington Post természetesen leközli egy olyan olvasó levelét, aki „was Hungary's ambassador to the United States from 1998 to 2002”. Ám mind a mai napig nem közölte le Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár levelét. Értesítéssel leszünk, ha ez végre megtörténik.

(Mihancsik Zsófia)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!