Dugába dőlve
- Részletek
- 2010. február 23. kedd, 02:44
- Gulyás (Zénó) András
Gulyás (Zénó) András
"Felállt a lépcső tetejére... és kiengedte dörgedelmes hangját.
- Akartok-e rabok lenni?
A tömeg nem várta be a mondat végét, hanem egyhangúlag rázúgta:
- Akarunk! Akarunk!
A szónoklatnak vége volt."
(Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című könyvének egy részlete az Anekdot fejezetből – az ötvenes években vagyunk természetesen.)
Ez jutott eszembe Kéri László meg egy rakás balliberális értelmiségi, meg kevésbé okos honfitársunk helyezkedést is sejtető "jöjjönaminekjönniekell" attitűdje kapcsán. Hát miféle emberek is vagyunk mi magyarok? A Klubrádió fórumoldalain csak úgy hemzsegnek a magukat szabadelvűnek valló nem tudjuk kik, bőszen hangoztatják "ős szdsz-szavazó" múltjukat, miközben bevallottan várják a megváltót, aki majd megszabadít minket a gonosztól, vagyis a "hazug tolvaj szoci bandától". A fidesz propogandagépezete elképesztő erővel, és hatékonyan dolgozik. Még a magukat liberálisnak vallók is beájulnak Orbán fénycsapdájába.
A demokráciát ajándékba kaptuk, úgyis mondhatnánk történelmileg alakult ki - mint az egypártrendszer Kádár szerint -, nem nagyon tettünk érte semmit. (Ellene azóta annál többet.) Szokták mondani, ami könnyen jött, könnyen megy. Hát ha nem is megy olyan könnyen, mint ahogyan jött, az utóbbi évek "kemény" munkájával úgy tűnik sikerülni fog. Rabok lehetünk hát újra, legalábbis abban az értelemben, hogy tudjuk majd, kinek mit szabad mondani, és milyen hangosan. Arra azért majd eleinte vigyáznunk kell, hogy milyen újságot olvasunk nyilvános helyen vagy melyik rádiót hallgatjuk, mert eleinte még nyilván lehet majd választani. (A létező szocializmusban könnyebb volt, akármelyik lapot mutogathattad, legföljebb a Szabad Európa rádiót kellett lehalkítani.)
Forrás: fideszfigyelo.blog.hu
Nem minden nemzet demokráciára termett. Az arab vagy az ázsiai népek például kevésbé. Az európaiak általában igen, de hát mi messziről jöttünk, és ráadásul rengeteg sérelem ért bennünket. A magyar ember úgy látszik szereti az elnyomatást. Megszokta, tud vele mit kezdeni. Csak gondoljunk arra, milyen jó kis vidám barakkot teremtettünk itt a szovjet elnyomás idején. Mindenkit kenterbe vágtunk a sorstársaink közül. Most meg, amikor - pechünkre - egyszerre mindenki szabaddá lehetett, itt vagyunk meglőve, és a magunk dugába dőlve.
Magyarországon romlás következett be. Nagyon súlyos romlás. Ezt a romlást most megint a jobboldal okozta. Így megy ez nálunk, fölváltva, amióta függetlenné lettünk: bal-jobb, bal-jobb. Kommün, Horthy-Szálasi, Rákosi-Kádár, és némi demokratikus intermezzo után jöhet Orbán. A most következőben az a különös, hogy békeidőben történik, saját erőből, és az EU égisze alatt. Ettől lesz majd olyan különös és diszkrét bája. Én is nagyon várom már. Egy kicsit nosztalgiázhatok végre politikailag.
Azért persze nem fogok a fideszre szavazni. Mások teremtik majd meg a "megváltás" föltételeit. Ha már végképp elment a józan eszük...