Orbán: kidagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők
- Részletek
- Szemle
- 2013. április 06. szombat, 06:30
- (mzs)
A Kossuth Rádióban péntek reggel elhangzott Orbán Viktor-interjú szerkesztett, némileg rövidített változata.
Árvíz: minden reggel felhívom a belügyminisztert
„Minden reggel felhívom a belügyminisztert. […] Nézze, aki egyszer forró tejjel megégette a száját, az a hideg vizet is fújva issza. Én ezek közé a férfiak közé tartozom. […] A költségvetést úgy terveztük meg, hogy az árvízi védekezés nem pénzkérdés, […] olyan helyzet nem állhat elő Magyarországon, hogy azért marad el védekezés, mert nincs elegendő pénz. 2010 óta […] biztos, hogy a 200 milliárdot meghaladta, lehet, hogy a 250 milliárd forintot is elérte az az összeg, amit részben védekezésre, részben gátak megerősítésére, részben pedig víztározók építésére költöttünk el. Tehát az emberek biztonságban érezhetik magukat, ennél többet nem is lehetett volna tenni, talán ez a kijelentés nagyképűség nélkül is megkockáztatható.”
Sok árvizet éltem már túl az országgal együtt
„Nézze, én sok árvizet éltem már túl az országgal együtt, emlékszem, amikor kötésig álltunk a vízben Borsodban meg a Nyírségben, sőt volt, hogy egész régiókat kellett újjáépíteni.”
A korábbi MNB semmit nem tudott hozzátenni a gazdasági fejlődéshez, noha a világon számos helyen a jegybankok segítettek az embereknek
„Van itt egy egyszerű összefüggés, amit talán felidézhetünk: ha valami rossz, akkor érdemes megjavítani. És az kiderült az elmúlt években, hogy a jegybank rossz politikát folytatott, nem tudott hozzátenni semmit sem a magyar gazdaság fejlődéséhez. […] miközben a világon számos helyen a jegybankok segítettek az embereknek, a vállalkozásoknak, a kis- és középvállalkozásoknak is abban, hogy átvészeljék a nehéz éveket, eközben Magyarországon ilyen lépések nem történtek.” „Én csak azt tudom mondani, hogy ha más képes volt rá, akkor talán mi is megtehettük volna. De a jegybank egy független intézmény, nem voltunk abban a helyzetben, tehát a kormány sem, és én személy szerint sem voltam abban a helyzetben, hogy meggyőzzem vagy rávegyem vagy rákényszerítsem a jegybank elnökét bármilyen lépésre.”
Indokolt a jegybank kísérlete, hogy olcsó hitelekkel próbálja megkínálni a vállalkozásokat
„Ha Ön bemegy, mondjuk, ma délután valamelyik kereskedelmi bankba, és azt mondja, hogy Ön egy középvállalkozó, és van egy üzletileg sikeresnek ígérkező gondolata, meg van múltja is, és most hitelt szeretne felvenni, kétlem, hogy 10 százalék alatt, mármint 10 százalékos kamat alatt hitelt kapna. Most ha megnézi közben a magyar gazdaságot, akkor azt fogja látni, hogy az illegális tevékenységeket nem számítva, tehát kábítószer-, fegyver-, nőkereskedelem, ha ezeket most mi nem számítjuk, akkor aligha talál olyan gazdasági tevékenységet Magyarországon, amely képes kitermelni egy 10 százalékos hitelt. Tehát az bizonyos, hogy ilyen magas kamatszinttel, mint ahogy ma működik a magyar bankrendszer, illetve a magyar gazdaság, nem lehet vállalkozásokat beindítani, életerőt adni nekik és növekedési pályára állítani őket. Ezért indokoltak azok a kísérletek […] amelyekkel a jegybank próbálkozik, hogy olcsó hitelekkel próbálja megkínálni a vállalkozásokat. Ehhez persze a bankok közreműködése kell, mert a jegybank közvetlenül nem adhat hitelt a vállalkozásoknak, hanem a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül kell ezt megtennie.”
A jegybank most nyitott, konzultál bankokkal, elemzőkkel
„A jövő kérdése, hogy miután a jegybank most egy nyitott jegybanki politikát hirdetett meg, tehát nyilvánosan is konzultál bankokkal, elemzőkkel és így tovább, megtalálják-e azokat a módszereket, amelyekkel valóban olcsón lehet eljuttatni az olcsó hiteleket a vállalkozásokhoz.”
„Mikor jó egy költségvetés? Akkor, ha nincs benne hiány, a miénkben azért van 2 százalék”
„…a 2 is sok. Tehát azért ne veszítsük el a józan paraszti eszünket! Szépek ezek a pénzügyi guruk által javasolt számok, meg az Európai Unió 3 százalékos mágikus hiányküszöbe, és egyebek… de szerintem azért a józan paraszti ész a mérvadó itt. Mikor jó egy költségvetés? Akkor, ha nincs benne hiány, a miénkben azért van 2 százalék. Tehát ez a költségvetés még nem jó.
Csak ez a kormány tudta visszanyerni a szavahihetőséget
„Az igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, sőt sokkal jobban teljesít, mint korábban, hiszen ne feledjük el, hogy […] csak a mostani kormány időszakában sikerült a szavahihetőségünket visszanyerve komoly, fegyelmezett és ésszerű pénzügyi gazdálkodást megvalósítanunk, de még mindig nem vagyunk elég jók, mert még egyszer mondom, mint a háztartásnál: ha Ön a hónap végén 2 százalékos hiánnyal zár, az azt jelenti, hogy adósságot tol maga előtt.”
Elsődleges hiányszámítás: többlet van a költségvetésben
„…a hiányokat egy másik szemüvegen keresztül is nézni kell. Ezt úgy szokták csinálni, hogy az adott évben a korábban felvett hitelek törlesztésére fordított összeget elkülönítik, és így létrejön egy szám, amit úgy hívnak, hogy elsődleges hiány, amely azt mutatja, hogy ha nem kellett volna abban az évben visszafizetni a korábban felvett hiteleket és azok kamatait, akkor hogy nézne ki a költségvetés, vagyis ha az adósságtörlesztés nélkül nézzük, akkor többet termelünk vagy többet fogyasztunk. És ha így nézzük, akkor Magyarországon nem költségvetési hiány van, hanem többlet. Ez nagyon fontos, mert ez ad esélyt arra, hogy ha többlet van az elsődleges hiánynál, hogy visszafizethessük a korábban felvett adósságokat.”
Túlzottdeficit-eljárás: nem bízhatunk abban. hogy az EU a tények alapján dönt
„Ha bízhatnánk abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a deficiteljárás alól.” De „nem bízhatunk ebben. Tehát úgy látom, hogy Magyarországgal szemben a bánásmód az Európai Unióban nem mindig méltányos, nem mindig tényszerű.”
Hiányzik a zsebükből az a néhány tízmilliárd, és dühösek
„…számítanunk kell arra, hogy az ellenfeleink, akik különösen a bankadó és a közműcégek adói miatt meglehetősen elégedetlenek velünk, hiányzik a zsebükből az a néhány tízmilliárd forintnyi profit évente, amit most árcsökkenésre fordítottunk, és így a magyar emberek zsebében maradt, így az övékébe nem került bele. Ők dühösek.”
A bankadó, közműcégadó csökkenését követelik, azaz a rezsicsökkentés visszavonását, szemérmetlenül, és Brüsszelt is megfertőzik
„Találkozom velük rendszeresen, látom rajtuk, kifejezetten mérgesnek mondanám őket, sőt fel vannak háborodva, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarországot rászorítsák arra, hogy csökkentse a bankadót, és csökkentse a közműcégekre kivetett adót, vagyis vonja vissza a rezsicsökkentést. Ezt az igényt vagy javaslatot a nemzetközi szervezetek ma már szemérmetlenül is a kormánnyal szembeni támasztani szokták. Megnézzük, hogy Brüsszelt mennyire fertőzi meg ez a gondolkodásmód.”
2010-ben 7 százalékos hiány volt, 2011-ben már többletünk volt
„Ismét induljunk ki a tényekből! 2010 májusában a kormányváltás időszakában volt egy 7-7,2 százalékos költségvetési hiányunk, innen eljutottunk oda, hogy 2011-ben már többletünk volt, 2012-ben alatta voltunk a 3 százalékos hiánynak, és 2012-ben is ez történt. Az én véleményem az, hogyha a tényeket nézzük, akkor Brüsszel nyugodtan megszavazhatja nekünk a bizalmat, és deficiteljárás alól kivonhat bennünket.”
Idén és jövőre már gazdasági növekedés lesz – a sikertörténet körvonalait látjuk
„Ha az előrejelzéseket nézzük 13-ra és 14-re, ott is teljesen nyilvánvaló, hogy növekedésben lesz a magyar gazdaság, egyes elemzők szerint már 13-ban, mások szerint 14-ben. Énszerintem meglepetést fogunk okozni: már 13-ban egy váratlanul jó növekedési számmal, tehát minden tény, minden teljesítmény, amit a magyar gazdaság és a magyar emberek felmutattak, egy sikertörténetnek a körvonalait mutatja. Tehát az Európai Unió, ha meg tudna békélni azzal, hogy Magyarország bár más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, akkor ezt akár egy közös sikernek is tekinthetnénk.”
Európai parlamenti vita lesz a magyar alkotmányról: a tények senkit sem zavarnak, „egyedül én foglalkoztam” velük
„A hét végén randevúzok Szájer József képviselő úrral […] meghallgatom Őt, mit tanácsol, és valószínűleg meg is fogom fogadni a tanácsát. […] Én kétszer voltam az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó napirendi pontjain. A tények senkit sem zavartak, egyedül én foglalkoztam a tényekkel, csak kicsit túlzok, amikor ezt mondom Önnek. […] ugye, mit gondol a magyar ember Európáról? A magyar ember azt gondolja Európáról, hogy higgadt, tárgyszerű, jóindulatot sem nélkülöző vita zajlik, egyáltalán az európai kultúra mégiscsak a tényszerűségre, a másik megértésére, a ’másiknak is igaza lehet’ logikájára épül fel.”
Az Európai Parlament nem egy európai hely: dühös, kidagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők; gyűlölnek bennünket
„Én kétszer voltam az Európai Parlamentben, na, ott nem így van, tehát az nem egy európai hely. A tények – még egyszer mondom – másodlagosak voltak; dühös, kidagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hogy hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amiket bíráltak, de egy dolog biztos volt, hogy gyűlölnek valamilyen okból bennünket. Az a helyzet, hogy ugyanakkor, aki fél, az meg ne menjen az erdőbe, tehát nem szeretném, ha a hallgatók ezeket a szavaimat panaszkodásként fognák fel. Én is önszántamból mentem oda…”
Aki a nemzet szolgálatára vállalkozik – meg kell védeni az országot
„...a politikába is önszántamból léptem, és aki a nemzet szolgálatára vállalkozik, annak időnként ilyen helyzetekkel is meg kell ismerkednie, és helyt kell állnia, meg kell védeni az országot, ezt fogom tenni, ahányszor csak szükséges.”
Vannak barátaink, a fehérek közt az európaiak
„…vannak barátaink, tehát ne legyenek teljesen igazságtalanok azért, mert találkoztunk ott fehérek között európaiakkal is, hogy József Attilát idézzem, akik azért tárgyszerűek maradtak, még az ellenfeleink között is volt néhány olyan, akit érdekelt, hogy mit mond a magyar miniszterelnök, kíváncsi volt arra, hogy a magyarok mégis hogyan képzelik el a jövőt, tehát nem esélytelen egy ilyen vita.”
Röghözkötés: a kormány még nem tárgyalta, de „egyensúlyban kell tartanunk a magyar emberek közösségi érdekeit és a diákok egyéni érdekeit”
„Egy dolog biztos, hogy elvi kérdésekben a kormány nem fog engedni. Az elvi kérdésekben elfoglalt álláspontunk ugyanis Magyarország és a magyar emberek érdekét szolgálja. Egyensúlyban kell tartanunk a magyar emberek közösségi érdekeit és a diákok egyéni érdekeit. Ez az elv, amire fel kell építeni minden szabályt.”
Határon túli magyarok választói névjegyzéke: a parlamenti vitától várja a megoldást
„Nehéz kérdés, és ezt kell megoldania majd a parlamenti vita során a képviselőknek […] tehát én is várom a javaslatokat.”
Az E.ON megvásárlása azért kellett, hogy mostantól „nálunk legyen a kamrakulcs”
„Úgy kell elképzelni, hogy jön a gáz a csöveken keresztül, leginkább Oroszországból, bár miután a választási vállalásaink között az én személyes vállalásaim között is szerepel, hogy az országot ki fogjuk szabadítani az energiafüggőségből, ennek jegyében építünk egy vezetéket a szlovákokkal és az unióval, az Európai Unióval közösen északi irányban, amely lehetővé teszi, hogy először Magyarország történelme során nem orosz gáz is érkezhessen Magyarországra. Mert ma még ami Ausztriából is jön egyébként, az is orosz gáz, de el fogjuk érni ezzel az új vezetékkel az északi rendszereket, és így Magyarországnak lehetősége lesz máshonnan is gázt beszerezni.” Tehát „jön a csöveken keresztül a gáz Magyarországra, a fogyasztók pedig megvásárolják. A gáz egy részét általában letárolják, ha van saját tározónk, akkor mi sok gázt fogunk letárolni. Úgy kell elképzelni, hogy Magyarországnak körülbelül 10 milliárd köbméter gáz az éves fogyasztása, és most az E.ON, illetve egy másik gáztározó megvásárlása eredményeképpen mintegy 7 milliárd köbméternyi gáz tárolására alkalmasak vagyunk, ami azt jelenti, hogy akármi is történik a cső másik végén, ha van betározott gázunk, akkor biztonságban vagyunk. Tehát a kamrakulcs nálunk van, mostantól kezdve nem a kitermelőktől függ, hogy Magyarországnak van-e ellátásbiztonsága, jut-e gáz a vállalkozásokhoz, az erőművekhez meg a háztartásokhoz, hanem az a tározót kezelő magyar állam döntése lesz. Még egyszer mondom: a kamrakulcs a magyar állam kezében van.”
Kávéházi ország, de nincs összefüggés Paks és a gázügylet között
„A rejtélyek és a rejtvények iránt fogékony a magyar elme, kombinál folyamatosan, mégiscsak egy kávéházi ország volnánk: ülünk, beszélgetünk, és közben kombinálunk. A valóság azonban gyakran eltér a fantáziától, a valóság úgy áll, hogy semmilyen program nincsen összekapcsolva semmilyen másik programmal, a gázvásárlás és a gázszállítás egy ügy, az atomerőmű-építés meg egy másik ügy. Ezt onnan is lehet világosan tudni, hogy az atomerőmű építésére nemzetközi tendert, tehát pályázatot fogunk kiírni.”
300 ezer rezsicsökkentési aláírás: „én szeretném tovább csökkenteni”, de ez küzdelmekkel jár, fontos, hogy az ország egységes legyen
„Mindenki látta, hogy a mostani rezsicsökkentés nagy vitákkal járt, erről beszéltünk is ma. Brüsszeli nyomásgyakorlás, nagy elefántok táncolnak ezen a legelőn. Én szeretném tovább csökkenteni Magyarországon a rezsit. A dolog úgy áll, hogy ilyen alacsony jövedelmek és nyugdíjak mellett szerintem egy európai igény, hogy a rezsiköltségek alacsonyabbak legyenek, ma a vásárlóerő összefüggésében számítva Magyarországon fizetjük a legtöbbet. Ezt én nem tudom elfogadni, tehát további csökkentések lesznek, de az további küzdelmekkel jár. Fontos tehát, hogy az ország egységes legyen, és az emberek akarják, egyértelműen nyilvánítsák ki a véleményüket, hogy akarnak-e további rezsicsökkentést, mert ha akarnak, akkor meg fogjuk, én meg fogom tenni.”
(mzs)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!