rss      tw      fb
Keres

Így beszéltek ti, avagy: Cseppben a tenger – Pillanatképek a Magyar Országgyűlésről


A cím – Így szóltok ti… – ugyan Karinthyt idézi, de az alábbiakban sajnos nem paródiát olvashatnak. Hiteles, szószerinti szövegeket, amelyeket a parlamenti jegyzőkönyv is rögzít. Nem feltétlenül a legfontosabb parlamenti törvények vitájából valók, de olyan mozzanatok, amelyekben, mint cseppben a tenger, jól látszik a lényeg: egyfajta látásmód, politikai karakter, stílus, érvelési technika. A törvényeket lehet módosítgatni, de ezeket a pillanatokat már soha többé nem lehet szépíteni, suvickolni. Elszólások, leszólások, kiszólások, megszólások, hozzászólások, visszaszólások, sőt össze-vissza szólások, csak a legutóbbi napokból. Folytatása – sajnos – bizonyosan következik.

1. Balog miniszter úr pucerája
március 18.

Pörzse Sándor (Jobbik) azonnali kérdéséből: „A legnagyobb botrány az, hogy attól az embertől, akit Ön kitüntet, elhatárolódik…. Hát egészen elképesztő: három olyan újságíró hatására határolódik el, aki az elmúlt 25 évben abban a hazaárulásban, amit a tőlem jobbra lévő frakció mutatott, mint újságíró tevékenyen részt vett… Ráadásul el szeretném mondani Önnek, hogy az Önök szavazótábora legnagyobb részének egyik legnépszerűbb újságíróját úgy hívják, hogy Szaniszló Ferenc.”

Balog Zoltán miniszter: „Amennyiben néhány újságíró visszaadja ezt a díjat, azzal tulajdonképpen egy rossz döntésnek, amit én hoztam, jó következményei lesznek, mert mégiscsak tisztul a Táncsics-díjnak a névsora. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Úgyhogy azt tudom ígérni, hogy amennyiben elérkezik hozzám ez a díj, akkor természetesen meg fogom kérdezni, hogy az ezzel járó pénzügyi juttatás hol van.”

2. Répássy: „munkát nekik!”
március 18.

Szanyi Tibor (MSZP). „Március 11-én, tehát múlt hétfőn az orbáni rendőrség összepakolt több középiskolást, majd hosszadalmas kihallgatás után fejenként 50 ezer forint pénzbírságra ítélte őket. A középiskolások cselekedete az volt, hogy meg akarták akadályozni, hogy a kormány erőszakot kövessen el a jogállamiság ellen. (Folyamatosan zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.)… Kérdezem hát: bátor-e az a hatalom, amely tizenéveseket vág le többre, mint egy közmunkás havi bére? (Zaj, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) …

Nemrég, négy nappal az eset előtt Szegeden egy csonkolt kezű asszonyt büntettek meg a rendőrök 50 ezer forintra azért, mert enni kért az ételmaradékokból. (Dr. Soltész Miklós: Botka, Botka!) Szóval, államtitkár úr, maradjunk annyiban: demokratikus államban diákokat véleményért, éhező nőket ételkérésért nem büntetünk. (Dr. Répássy Róbert: Munkát követelnek, munkát nekik!) Világos?! (Dr. Soltész Miklós: Szondát neki!)(Dr. Szanyi Tibor leül, majd a bal kezének középső ujját felfelé tartva balra int.)

(Megjegyzés: Szanyi Tiborra a kézmozdulatért a házelnök az adható legmagasabb pénzbüntetést rótta ki. Az incidens egyéb szereplőit nem figyelmeztették.)

3. A sátán szövetsége: Gyurcsány, Bajnai, az energiacégek és Európa
március 25.

Németh Szilárd István (Fidesz) napirend előtti felszólalásából: „A szolgáltatók összefogtak, s az ellenzéki politikusok, pártok és külföldi tulajdonosaik biztatására nekimentek a rezsicsökkentésnek, azt akarták, hogy a magyar családok a régi, emelt áron kapják ismét a megélhetésükhöz szükséges energiát. Az egykori baloldali miniszterelnökök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, úgy, ahogy kormányzásuk alatt, most is ellenzik a rezsicsökkentést… Ők szaladgálnak különböző európai szervezetekhez, ahol bepanaszolják az országot, hogy nagy baj van a hazai demokráciával. Valójában azonban teljesen egyértelmű, hogy ezek az emberek a rezsicsökkentés támadását tűzték ki célul. Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció, valamint Bajnai Gordon és az Együtt 2014 a renegát LMP-sekkel egyetemben ellenérdekeltek a szolgáltatók profitjának csökkentésében. Azt is látjuk, hogy Bajnai Gordon, nap mint nap, ma is inkább a külföldi bankok és pénzügyi körök társaságát keresi, és a magyar emberek helyett inkább a bankárokkal, a szolgáltatókkal osztja meg első kézből gazdaságpolitikai elképzeléseit. Na, és itt van Gyurcsány Ferenc szégyenletes ügye. A volt miniszterelnök annak idején nyomott áron, minimális saját tőkével vásárolhatta meg a Motim Zrt. részvényeit… a bankok simán összedobtak még 700 milliót neki. Ezt vajon egy egyszerű magyar kisvállalkozó megtehette volna?… Immár itt, a Magyar Országgyűlésben is felszólítjuk őket arra, hogy tegyék nyilvánvalóvá, van-e közük nekik, saját maguknak, cégeiknek, szövetségeseiknek, támogatóiknak a külföldi szolgáltatókhoz.”

Fónagy János államtitkár: „Tisztelt Képviselő Úr! (Nyakó István: Keményen!) Hivatalban lévő kormánynak nem feladata, hogy tegnapok ködlovagjainak lelki motiváltságát vizsgálja, de ahogy Ön is mondta, bizonyára oka van mindennek.”


Vidám plenáris – MTI/Bruzák Noémi

4. Mitől szaporodik a magyar?
március 25.

Koszorús László (Fidesz) interpellációjából: „Ma hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek – mondta még a kormányzás elején Orbán Viktor miniszterelnök úr. Ez a tény nem meglepő, hiszen a szocialista időszak intézkedései nagyban rontották a gyermekvállalási kedvet, és a rombolás után – mindannyian tudjuk – építeni nehezebb, de a helyzet még mind  a mai napig sem reménytelen… Magyarország a családpolitika területén is jó irányba halad, jobb irányba, mint a családellenes intézkedésekről híres Gyurcsány–Bajnai-kormány… Ám reméljük, hogy a munka itt még nem áll meg. Ezért kérdezem Varga Mihály miniszter urat: sikerült-e megállítani a népességcsökkenést?”

Varga Mihály miniszter: „2012-ről még csak részben vannak adataink, 2011-ben azonban már látszott, hogy ez az intézkedés (ti. a családi adókedvezmény) elérte a célját... A kormány törekszik arra is, hogy a lakosság, különösen az alacsonyabb jövedelmű polgártársaink életkörülményeit javítsuk, és nem utolsósorban azt is el szeretnénk érni, hogy ők is felelősségteljesen gondolhassanak gyermekvállalásra. Ennek elősegítése érdekében a kormány több lehetőséget mérlegel… A hátam mögött az MSZP képviselői kérdezték, hogy mit lehet tenni azért, hogy a népességfogyás csökkenjen – jó példával kell elől járni. Én magam júniusra várom a következő gyermekünket, ezt javaslom az MSZP-frakció tagjainak és valamennyiünknek is.”

5. Mag hó alatt, avagy a Hunor-egység és a dandártábornok a vártán
március 25.

Tóbiás József (MSZP) interpellációjából: „Valódi sikerágazat a magyarországi katasztrófavédelem – büszkélkedett Orbán Viktor miniszterelnök az új katasztrófavédelmi szervezetrendszer megalakulásakor, majd kijelentette: az állam mostantól nem moshatja kezét, ha a katasztrófavédelemben valami nem működik rendesen… A baloldali felforgató tevékenységgel aligha megvádolható Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő a következőképpen értékelte a helyzetet egy közösségi portálon: teljes fejetlenség, teljes felkészületlenség, káosz, totális káosz, úgy felháborító az egész ügy, ahogy van.”

Pintér Sándor belügyminiszter: „Ha egy mondatban kell válaszolnom, akkor rendkívül egyszerű a válaszom: igen, egy sikertörténet a katasztrófavédelem felállítása és központosítása. Gondoljuk végig: ha most ezt a helyzetet önálló önkormányzati tűzoltóságokkal kellett volna kezelni, különféle technikai felkészültségű, személyi felkészültségű emberekkel, sikerült volna-e ilyen eredményesen megoldani? Nem sikerült volna…. Sajnos még nem tudtuk azt megoldani, hogy megfelelő módon minden egyes területnek ugyanolyan legyen a tűzoltó autója…. Ha az elektromos áramszolgáltatásnál nincsenek meg a katasztrófavédelem különleges egységei, ha nincs ott a Hunor-egység, lehet, hogy még a mai napig sincs áramszolgáltatás.”

Lukács Zoltán (MSZP) interpellációjából: „Az M1-es autópályán végzett mentési munkálatokról 16-án az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében Kossa György dandártábornok nyilatkozott… Kossa György tűzoltó dandártábornok életrajza szerint azzal büszkélkedhet, hogy széles körű alsó-, közép- és felsőszintű vállalatvezetői, oktatói gyakorlattal rendelkezik, és 1990 és 2002 között a Magyar Posta Rt-nél különböző vezetői funkciókat töltött be, aztán a Pécsi Tudományegyetemen volt távoktatási programigazgató, aztán különböző gazdasági társaságoknál töltött be elnök-vezérigazgatói beosztást. A katasztrófavédelem közelébe csak 2010-ben került, akkor sem mint rajparancsnok vagy ügyeletes tiszt, hanem mint a MAL Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság vezetője… Kérdezem ezért a miniszter urat, hogy Ön szerint helyes személyzeti politika-e, ha valakiből alig kétéves szolgálat után egy rendészeti szerv egyik legmagasabb beosztású vezetője lesz.”

Pintér Sándor belügyminiszter: „…hogy Kossa úr megfelelő vezetői képességekkel rendelkezik-e? Rendelkezik. Alátámasztja az, hogy egyetemi oktatói múltja van, sikeres vállalatirányítási múltja van, nemzetközi elismerése van, ami az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, Calin Georgescunak, a jelentéstevőjének az elismerését tartalmazza. Sikeres együttműködő, elismerik a rendvédelmi szervek az együttműködési készségét és az irányító készségét.”

Lukács Zoltán (MSZP): „…de hát, miniszter úr, a balett-táncosoknak is van egyetemi végzettségük, aztán mégse alkalmasak arra, hogy embereket mentsenek a hóból. Úgyhogy mégiscsak arról van szó, amiről szó van egyébként az egész országban. Hogy elsősorban a politikai lojalitás alapján neveznek ki vezetőket.”


6. Tájkép egyetemi csaták után
március 25.

Balczó Zoltán (Jobbik) azonnali kérdéséből: „Most már körvonalazódik az oktatási kormányzat és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között a megegyezés, még a hallgatói szerződések ügyében is. Úgy tűnik, hogy a HÖOK kikerült a HaHa, a ’hatalomért harcolók” (derültség a Fidesz soraiban) kicsiny, de annál agresszívebb, külföldről támogatott osztagának lélektani nyomása alól.”

Hiller István (MSZP) azonnali kérdéséből: „A felvételi jelentkezőkről szeretném Önt kérdezni. Két évvel ezelőtt, 2011-ben ilyenkor durván 140 ezer jelentkezőről szóltak a híradások. Tavaly ilyenkor 30 ezerrel kevesebben, 110 ezren adták már csak be a felsőoktatási intézményeinkbe a jelentkezést. Az előzetes híradások arról szólnak, hogy ebben az évben 100 ezer alá süllyedt az egyetemeinkre, főiskoláinkra való jelentkezés, 95 ezer körül van… Hogyan van, hogy ez két évre visszamenőleg most már 33 százalékos csökkenés a magyar egyetemeken, főiskolákon?”

Doncsev András államtitkár: „John Lukacs írta valahol, hogy nem az a kérdés igazából, hogy a 7 nagyobb-e, mint a 3, hanem hogy jobb-e… Mi pedig nem azt szeretnénk bebizonyítani, hogy a 140 ezer több-e, mint a 95 ezer, hanem, hogy jobb-e az a rendszer, amit mi most kialakítani készülünk. Valóban arról van szó, hogy az idén kevesebben nyújtották be a kérelmüket, mint tavaly. Viszont az is biztos, hogy nem a kormány miatt csökkent a jelentkezések száma… nyugodtan jelentkezhettek volna akár többen is. Ön az okokról is kérdezett. Való igaz, hogy az Ön által is említett demográfiai okok mellett van még egy, ez pedig annak a tudatos hisztériakeltésnek köszönhető, a hídlezárásoknak, a különböző tüntetéseknek, a röghöz kötéssel való fenyegetésnek – amiről pontosan tudjuk, hogy ilyen nem létezik –, azt gondolom, hogy ez a másik oka annak, hogy kevesebben jelentkeztek. (Taps a kormánypártok soraiban.)”


Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa


Írásai a Galamusban:

Az új egyházi törvény kálváriája
Válasza Lázár Györgynek
Családvédelem – de kitől?
Parlamenti napló a választási törvény vitájáról. I–V. rész
Karácsony a parlamentben - 2012.december 17.
Baljós happy end – Az Alkotmánybíróság a családvédelmi törvényről
Isten és császár – Újabb stációk az egyházi törvény kálváriájában


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!