rss      tw      fb
Keres

Alkotmánybíróság – Újabb döntés; Stumpf bíróról




2013. március 19-én hozott határozatával (előadóbíró Szalay Péter [Fidesz-kinevezett]) az Alkotmánybíróság (Ab) 8:7 arányban helyén valónak találta azt a rendelkezést, amelynek alapján Erményi Lajosnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnt. A DK ebből az alkalomból – nem függetlenül az új alkotmánybíró kinevezésétől – nekrológot adott ki az Ab halálára, amelyben Stumpf István alkotmánybírót kivételként említi a fideszes kinevezettek közt. Stumpf pénteken egy rendezvényen beszélt, az Origo pedig hétfőn alkotmánybírói portrét közölt róla.

1. Szokatlan tisztségvesztés – Ab-döntés 8:7 arányban

Ezzel a címmel számolt be a Jogi Fórum arról az Ab-határozatról, amellyel a testület elutasította Erményi Lajos panaszát. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának volt elnökhelyettese több mint egy éve, 2012. február 7-én fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hoz: a bíróságokról szóló 2011. évi új törvény azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozta, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

Az Ab többségi döntése szerint a bírósági szervezetrendszer teljes körű átalakítása, a Kúria és elnökének feladat- és hatásköreit érintő jelentős változások az elnök jogi helyzetét nagymértékben módosították a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének kinevezése idején fennállott helyzethez képest. Mindezek együtt jártak az elnökhelyettesi funkciónak, valamint a feladat- és hatáskörének változásaival. Ezért fokozott jelentősége van annak a bizalmi viszonynak, amelyet az elnökhelyettes kinevezésére vonatkozó korábbi alkotmányi és a jelenlegi törvényi szabályok kifejezésre juttatnak. Az Ab szerint ezek a változások kellő indokul szolgáltak a korábbi vezetői megbízatás határidő előtti törvényi megszűntetéséhez.

A határozathoz a hét, kisebbségben maradt alkotmánybíró fűzött különvéleményt: Holló András, Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Stumpf István. [Ismét tanulmányozásra ajánlom Az új összetételű alkotmánybíróság – Sólyom véleménye című 2012. december 18-ai hírösszefoglalónkat, amelyben az olvasó szemrevételezheti jelölő pártok szerint az Ab összetételét – a szerk.]

2. DK-nekrológ az Alkotmánybíróság halálára

„Az Alkotmánybíróság, korábbi döntéseivel ellentétesen, alkotmányosnak nyilvánította azt a törvényt, amelynek egyedüli célja a Kúriává átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökének és elnökhelyettesének hivatalukból történő eltávolítása volt. Az Ab ezzel szembefordult saját korábbi jogvédő gyakorlatával és kiszolgáltatta a független igazságszolgáltatást a törvényhozó hatalom önkényének.

A lépés nem volt váratlan: az Alkotmánybíróság 15 tagja közül immár nyolcat a jelenlegi kormánytöbbség nevezett ki önkényesen. E nyolc tag közül egyedül Stumpf Istvánról mondható el, hogy a jogi szempontokat nem volt hajlandó alárendelni politikai rokonszenvének. A többi hét a kormánytöbbség fegyelmezett kiszolgálójának bizonyult minden olyan kérdésben, ahol a kormányzati akaratot kellett szembesíteni az alkotmányosság elvével. Még inkább így lesz ez áprilistól, amikor Holló András helyét a szélsőjobbnak tett gesztusként megválasztott Juhász Imre foglalja el. A kuruc.info nevű neonáci hírportál által bensőségesen csak ’magunkfajtának’ minősített Juhász hivatalba lépésével az Alkotmánybíróság végképp megszűnik a jogállamiság és jogbiztonság őrének lenni – megválasztásával megkondult a lélekharang a 23 évet élt magyar alkotmányosság fölött.

Nyugodjék békében. Föltámasztása, helyreállítása a 2014-ben hatalomra kerülő demokratikus ellenzék feladata lesz.

Molnár Csaba
a DK országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője”

3. Alkotmánybírói portré Stumpf Istvánról

Amikor 2013 januárjában, a választási regisztrációról szóló kötelezettséget megsemmisítő Ab-határozat után számba vettem az új összetételű (azaz a Fidesz hatalomra kerülése után „feltöltött”) Alkotmánybíróság döntéseit abból a szempontból, hogy valóban felfedezhető-e mögöttük politikai elkötelezettség a szakmaival szemben, ezt írtam Stumpf Istvánról: „Stumpf István volt kancelláriaminiszter esete a maga egyetlen különvéleményével – őt már 2010 júliusában beültette a Fidesz az Alkotmánybíróságba – megfejtendő. A jövőben fog kiderülni, valóban megtért-e a Fidesztől saját korábbi szakmájához és jelenlegi rangjához, vagy gyakorlott játékosként csak taktikusan kivár.” Két adalék a kérdés eldöntéséhez.

Stumpf: demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom
Stumpf István alkotmánybíró pénteken a Terítéken a jogalkotás címmel Kaposváron 21. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések elnevezésű összejövetelen beszélt. Az MTI beszámolója szerint azt mondta:

Demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom, ennek megfelelően az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátla. Az Alkotmánybíróság azzal szembesült, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége „túllépett bizonyos alkotmányos normákat”. Nemcsak súlyos elméleti, hanem komoly szakmai és politikai dilemma is, hogy a törvényhozási eljárásra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad a mindenkori Országgyűlésnek arra, hogy eljárási szabálysértési következmények nélkül maradjanak olyan lépések, amelyekkel a saját magára vonatkozó szabályokat megsértheti. Noha az új alaptörvény fontos parancsa a hatalmi ágak elválasztása mellett a hatalmi ágak együttműködése is.


Az Alkotmánybíróság – már Stumpf Istvánnal (MTI/Szigetváry Zsolt

Aki a Fidesz árulója lett
Ezzel a címmel közölte az origo.hu Joó Hajnalka alkotmánybírói portréját Stumpf Istvánról, akit Orbán elsőként, 2010 júniusában jelölt alkotmánybírónak (lásd ehhez korabeli gúnyiratomat: Levél Orbán Viktornak. Tárgy: alkotmánybírói jelöltségem). A szerző Stumpf pályájának alkotmánybírói szakaszáról csaknem tucatnyi volt politikustársával, egykori, illetve jelenlegi barátjával és munkatársával beszélgetett. Részletek a hosszú írásból.

„Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne.”

„Stumpf hálátlansága azóta visszatérő téma kormánytagok és pártvezetők informális beszélgetésein, illetve a Fidesz elnökségi ülésein is – állították az [origo]-nak a pártban, a frakcióban és a kormányban különböző tisztségeket betöltő fideszesek, akik mindannyian közel húsz éve ismerik az egykori kollégiumalapítót, és egybehangzóan úgy látják, hogy Stumpf durván megszegte a közösséghez tartozás szabályait. ’Áruló, nincs mit szépíteni. Csak addig bazsevált, amíg alkotmánybíró lett, aztán rögtön kimutatta a foga fehérjét’ – mondta a megkérdezettek egyike. A fideszes megszólalók közül többen arra vezették vissza Stumpf pálfordulását, hogy megválasztása előtt Orbán Viktor az alkotmánybíróság elnöki posztját ígérte neki, de 2011 júliusában, amikor lejárt Paczolay Péter mandátuma, mégsem ő lett, hanem a korábbi elnök maradt a testület vezetője. Egy őt közelről ismerő egykori politikustársa szerint Stumpf ’ekkor fordult be végképp’, de általánosságban is ’óriási adag sértettséget hordozó embernek’ írta le a volt minisztert.”

„Bár az alkotmánybíró környezetéből az [origo]-nak egybehangzóan azt állították, hogy Stumpf jól érzi magát új munkakörében, mások – köztük az őt bíráló fideszesek – szerint ez nincs így: a politológus állításuk szerint ’azért játssza az alkotmánytisztelő jobboldalit és a nyugati demokratát’, mert már a következő, az alkotmánybíróit követő szerepére készül, ennek érdekében nyilatkozik, szakért és tart rengeteg előadást külföldön és belföldön egyaránt.”

„Azt, hogy a politológusból lett kancelláriaminiszter nem tekinti pályája végállomásának mostani pozícióját, alkotmánybírósági forrásaink is megerősítették. A Donáti utcai viszonyok ismerőivel folytatott beszélgetésekből azonban az derült ki, hogy a legtöbben túlzásnak tartották, nem is értették a Stumpf bosszújáról vagy árulásáról szóló kormánypárti magyarázatokat. Bennük ugyanis más kép állt össze a Századvég alapítójáról. ’Ő egyáltalán nem abban a dimenzióban működik, ahogy azt a Fideszben gondolják. Ő hatalmi ember, hatalmi struktúrákban gondolkodik. Az alkotmánybíróságot is egy hatalmi szervnek tartja, alkotmánybírói pályáját pedig egy állomásnak ebben a hatalmi játszmában’.” „Kívülálló – egyes megfogalmazások szerint ’rendszeridegen’ – volta ellenére azt ugyanakkor kritikusai is elismerték Stumpfról, hogy nem veszi félvállról a munkát. ’Lehet róla rosszakat mondani, de az tény, hogy szereti jól, minőségien csinálni, amit éppen csinál’.”

(mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!