LMP-közlemény: Független marad a Független Rendészeti Panasztestület? Tiltakozás a Kaltenbachot lemondató eljárás ellen
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/3. negyedév
- 2010. július 22. csütörtök, 14:53
Az Országgyűlés a mai napon választja meg a Független Rendészeti Panasztestület új vezetőjét. Kaltenbach Jenő ugyanis a hónap elején lemondott, mert saját elmondása szerint nem akarta megvárni, amíg a Fidesz-KDNP a kétharmados parlamenti többségével élve meneszti, miután a testület két tagja támadást indított ellene. Az LMP képviselőcsoportja továbbra is tiltakozik a Kaltenbachot közvetetten lemondató eljárás és – ezzel egy időben – Kozma Ákos jelölése ellen, mert személyével folytatódik a független közjogi szervek megszállott narancsra festése. Kaltenbachot az ombudsmanok történetében egyedülálló módon kétszer is, összesen tizenkét évre a kisebbségi jogok országgyűlési biztosává választotta a parlament – először MSZP-, másodszor Fidesz-kormányzás idején. A jogszabály értelmében mandátumát nem lehetett meghosszabbítani, ezért az Országgyűlés 2008 elején – ismét kétharmados többséggel – a Független Rendészeti Panasztestület elnökévé választotta. A 2008 óta működő független fórum feladata, hogy ellássa a rendőrség tevékenységének civil kontrollját. Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár egy 2008. februári nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a Panasztestület az akkori ellenzék kezdeményezésére került bele a Rendőrségről szóló törvény módosításába azért, hogy egyfajta "kollektív ombudsmani intézményt" hozzon létre. Az államtitkár akkor hangsúlyozta: a "jelölést ötpárti egyeztetés előzte meg… a jelöltek nem pártjelöltek, hanem szakmai hozzáértés alapján kérték fel őket." Ezzel szemben Kozma Ákos jelölését semmilyen pártközi egyeztetés nem előzte meg, ami nem áll összhangban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szellemével. Kozma múltja pedig – akár mint Dávid Ibolya korábbi igazságügyi minisztériumi kabinetfőnöke, akár mint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal vezetője – nem felel meg a Balog államtitkár úr által megfogalmazott szakmai hozzáértés követelményének. Az LMP úgy gondolja, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többségét inkább a Rendőrségről szóló törvény szerencsétlenül megfogalmazott passzusának korrigálására kellene használni. A törvény megalkotásánál a jogalkotó szándéka – minden bizonnyal – nem az volt, hogy összemossa az összeférhetetlenséget az életkori szabályozással. Így ma nem kellene a panasztestületbe új tagot választanunk. Az LMP a törvény adta keretek között a jövőben is mindent el fog követni annak érdekében, hogy a független közjogi szervek, így a Rendészeti Panasztestület is, ne válhassanak napi politikai érdekek martalékává.
Szabó Tímea országgyűlési képviselő
Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)