rss      tw      fb
Keres

Egy másik jezsuita



Hazai tájakon nem láttam egyetlen olyan történészt se, aki a hitleri és sztálini kegyetlenkedések egybemosása közben akár egy szót is vesztegetett volna a XX. századi történelem végének egyik – ha nem „a” – legbrutálisabb bandájára, a Jorge Videla tábornok nevével fémjelzett argentin katonai juntára. Legalább harmincezer ember életével kellett (volna) elszámolniuk: megkínzott és titokban kivégzett emberekkel, terhes anyákkal, akiket csak azután öltek meg, hogy megszültek, s a csecsemőiket át lehetett „adni” gyerektelen katona-házaspároknak. Videláék találták ki azt a módszert, hogy az ország egészségére nézve ártalmasnak tekintett embereket elkábítják, repülőre ültetik, majd az óceán fölött kidobják a gépből. Minderre talán nem is derül fény, ha Videla utóda, Galtieri tábornok nem támad rá a Falkland-szigetekre, s a háborús hevületben élő angolok nem kezdenek „érdeklődni” a junta viselt dolgai iránt. Pláne, hogy egy címeres gazemberről, egy bizonyos Alfredo Astiz hadnagyról („a halál szőke angyaláról”), aki kommandósaival a falklandi hadművelet előjátékának szánt dél-georgiai szigetrablást végrehajtotta, tudni való volt, hogy korábban a „haditengerészet műszaki tiszthelyettes-képző iskolájában” (ESMA) tevékenykedett, azon a helyen, amelyet én most a könnyebb érthetőség kedvéért Andrássy út 60-nak (ÁVH központ) neveznék. Legalább kilencezren lelték halálukat az ESMA-ban, a magyar ávó akár irigykedhetne is. Astiz ott volt a kínzók és „kidobóemberek” között. (Másfél éve ő is életfogytos, amiképp Videla.)

Az argentin római katolikus egyháznak jószerével szava nem volt a tömeggyilkosságokról, holott a junta nemcsak baloldaliakat, liberálisokat, szakszervezeti embereket, tisztességes konzervatív politikusokat „tüntetett el”, hanem – igen – papokat is, különös tekintettel a forradalmi egyház latin-amerikai (bár alapjában brazil) hagyományára. (A szókimondó Enrique Angelleli püspököt például meggyilkolták.) A mi újdonatúj Ferenc pápánk annak idején a jezsuita rend első emberének számított. Tenni csak akkor tett valamit, amikor két, a nyomornegyedekben dolgozó jezsuita szerzetest is elraboltak a katonák. Őértük eljárt Videlánál, nem eredménytelenül mellesleg. De ha a ma életfogytiglani börtönbüntetését töltő gazembernek hinni lehet (interjú 2012-ben), az argentin rk. egyház áldását adta ő és tábornoktársai (Videla, Massera, Viola) tevékenységére. Nemcsak lehet hinni, kell is. Tudniillik az argentin püspöki konferencia, benne Jorge Mario Bergoglio kardinálissal, 2000-ben bocsánatát kérte mindazoknak az argentinoknak, akiket a „piszkos háború” (1976–1983) idején nem támogatott úgy, „ahogyan kellett volna támogatnia” – vagy „egyáltalán nem támogatott”. Továbbá: Bergoglio (Ferenc pápa) soha nem emelt nyilvánosan szót a desaparecidos (eltűntek) mellett, noha hozzátartozóik talán még ma is tüntetnek Buenos Airesben, tudni akarván, hová lettek a szeretteik. Ma, amikor már harminc éve nincs junta.

„Szentséged miért hallgatott?” Ezt kérdezte Rolf Hochhuth 1963-as botránydrámájában, a Helytartóban egy fiktív történelmi alak, bizonyos Riccardo Fontana jezsuita (!) szerzetes XII. Pius pápától, aki vaknak és süketnek tettette magát az európai zsidóság kiirtása fölött. A darabban ennek a jezsuita fiatalembernek még azt se sikerül elérnie, hogy a pápa tiltakozzék Róma zsidóságának Auschwitzba hurcolása (1943) miatt. Nem tudván egyebet tenni a lelkiismerete okán, Riccardo csatlakozik aztán a deportáltakhoz, megy a halálba, önként.

Mint látni, volt/van ilyen jezsuita meg olyan is. Bátran kijelenthetem, Ferenc pápa nem volt eléggé bátor, amikor odahaza szembe kellett néznie az uniformisba öltözött gyilkosokkal. Nem biztos, amit az argentin rk. egyházról köteteket publikáló Horacio Verbitsky újságíró állít, hogy tudniillik Ferenc „kényelmes jóviszonyban” élt a tábornokokkal, de az ellenkezője sem. Mindenesetre van egy olyan folt a pápa életrajzában, amit vagy eltüntet, vagy örökké kísérni és kísérteni fogja. Lesz, aki gondoskodni fog róla – nem mintha Benedek pápa (Ratzinger) nagy árat fizetett volna azért, hogy hajdanán belépett a Hitlerjugendbe.

(Aczél Endre)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!