rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 14.

Az EU szankcionálási lehetőségeiről
Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője

Bolgár György: - Mit tehet az Európai Parlament és az Európai Unió a renitens magyar kormánnyal szemben? Azért kérdezem ezt, mert az elmúlt negyvennyolc órában láthattuk, hallhattuk, hogy tekintélyes európai parlamenti képviselők – legutóbb a szocialista képviselőcsoport vezetője – felszólították az Európai Unió vezetését, hogy lépjen fel Orbán Viktorral szemben az alkotmánymódosítás után, mert nem lehet eltűrni, hogy Magyarországon olyan támadásoknak van kitéve a demokrácia és a jogállamiság, amelyek lényegében az európai értékekkel szemben állnak. Szóval mit tehet az Európai Unió?

Tabajdi Csaba: - Én úgy látom, hogy ilyen nagymértékű politikai nyomás, pártállástól függetlenül, még nem nehezedett az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőire. Azért mondom, hogy pártállástól függetlenül, mert maga Angela Merkel kancellárasszony is megszólalt ebben az ügyben, és a bajor parlament CSU-s elnökasszonya is kifejezte a véleményét, amikor nem fogadta Kövér Lászlót a magyar országgyűlés elnökét, ami azért meglehetősen váratlan dolog.

- Ez egészen elképesztő, nem? Nem is tudom, hogy volt-e már hasonlóra példa.

- Ilyenre még nem volt példa. Emellett én nagyon örülök, hogy a plenáris ülésen Barosso elnök úrnak végig kellett hallgatnia a különböző frakciók vezérszónokainak állásfoglalását és kérését. Kérték, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a magyarországi antidemokratikus helyzettel és az Orbán-kormány alkotmánymódosításával. Szóval nyilvánvaló, hogy ez nem marad következmények nélkül. Az már most biztos, hogy a következő plenáris ülésen, április 17-én az Európai Parlament központi vita keretében fogja elemezni a Magyarországon kialakult helyzetet, a jogállamiság lebontásának egy újabb állomását, az Alkotmánybíróság amputálását, félretételét. Tehát egy hónap múlva, áprilisban ez szóba kerül, de nem kell addig várnunk, mert most ülésezik – ma és holnap – az európai állam- és kormányfők testülete, az úgynevezett Európai Tanács. Ezen az ülésen Martin Schulz úr, az Európai Parlament elnöke fel fogja vetni ezt a problémát.

- Ez már biztos? Tehát nemcsak az történt meg, hogy a frakcióvezetők, például Swoboda, a szocialisták vezetője, erre felszólították az uniós vezetőket, hanem már az Európai Parlament vezetője el is határozta, hogy ő szólni fog?

- Megbízható információk alapján, határozottan mondhatom, hogy igen, fel fogja vetni ezt a kérdést. Azt, hogy az Európai Tanács erre reagál-e, nehéz megmondani, mert eddig nem volt arra példa az állam- és kormányfők testületében, hogy egy országot napirendre tűzzenek. Ez eddig az írott és íratlan – inkább az íratlan – szabályok és szokások alapján tabunak számított. Azonban most nagyon nagy a nyomás. Ezt nem én állítom, hanem bizottsági forrásokból tudom, hogy akkora nyomás a bizottság elnökére az elmúlt három évben nem nehezedett Magyarországgal kapcsolatosan, mint most.

- Ráadásul, ahogy utalt rá, nemcsak az Európai Parlament tekintélyes tagjai részéről, frakcióvezetők részéről, hanem Merkel kancellárasszony részéről is nagy a nyomás. Emellett a német külügyminiszter, valamint három másik kollégája egy közös levélben hívta fel Barroso bizottsági elnök figyelmét arra, hogy valamiféle új eszközrendszert kell találni az uniós normákat megsértő országokkal szemben, hogy lehessen akár pénzügyi szankciókat is alkalmazni ellenük. Ez azt jelenti, hogy nemcsak szóban elhangzó figyelmeztetések és kérések vannak, hanem már konkrétan megfogalmazódott valamilyen hivatalos kérés is azon tagállamok részéről, amelyek az Európai Bizottság illetékeseihez fordultak.

- Éppen arra szerettem volna utalni, hogy azért az példa nélkül álló, hogy négy olyan uniós kormány szólalt fel, amelyek közül nem mind baloldali. A német kormány ugyan egy vegyes koalíció, de döntően kereszténydemokrata, keresztényszociális többségű kormány, és a finn kormányban is jobboldali vezetés van.

- A külügyminiszter szocialista, de a miniszterelnök jobboldali.

- Így van. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert változatlanul két módon próbál érvelni a magyarországi jobboldal. Egyrészről azt mondják, hogy ez valami balliberális ármánykodás már megint. A másik érvelés pedig az, hogy német és nyugat-európai cégek az őket ért sérelmekért így kívánnak úgymond visszavágni. Egyiknek sincs igazán valós alapja. Fontos alapértékeket sértett meg az Orbán-kormány, ami teljesen elfogadhatatlan egy normális jogállam számára. Nevezetesen, az Alkotmánybíróságból egy olyan testületet csinált, amely nem fogja tudni a jövőben érdemben ellátni azt az ellenőrző szerepet, amit egy modern jogállamban el kell látnia a mindenkori kormány, a mindenkori parlament alkotmányos ellenőrzése céljából. Ez egyszerűen elképzelhetetlen. Nem az a lényeges, hogy Brüsszel meg Angela Merkel, meg bármelyik nyugat-európai kormány számára ez fontos kérdés. Ez elsősorban Magyarország számára lenne fontos, mert mi már azért megéltünk diktatúrákat, önkényuralmi rendszereket, és tudjuk, hogy mivel jár a korlátozás nélküli hatalom.

- Az a kérdésem, hogy ha ilyen nagy a nyomás – és valóban példátlannak tűnik –, akkor mi lehet az a konkrét lépés, amit az Európai Unió tehet. Egyáltalán milyen vezető testületei határozhatnak ebben az ügyben? Többen felvetették - Swoboda és Verhofstadt is – ennek a bizonyos 7. cikkelynek az alkalmazását, amelynek az a lényege, hogy Magyarország szavazati jogát függesszék fel, és ne vehessünk részt a döntéshozatalban. Mások pedig felvetették a pénzügyi szankciókat, a támogatások egy részének megvonását mint lehetőséget. Bármelyik mellett is döntenének, hogy nézne ez ki? Hogyan, kik és nagyjából milyen határidőkön belül döntenének erről?

- A problémát én abban látom, hogy a jelenlegi helyzetből nincs igazán jó kiút, nincs tökéletes megoldás. Az Európai Uniónak nincs igazán hathatós fegyvere. Ez az úgynevezett 7. cikkely, amely adott esetben a szavazati jog felfüggesztését is jelenti, lényegében az atomfegyvere az Európai Uniónak. Egyszer vetette be Ausztria ellen, amikor Haider a szélsőségesekkel összeállt koalícióra, de sajnos visszafelé sült el, mert nemhogy gyengítette volna az osztrák jobboldalt és szélsőjobbot az unió nyomása, hanem erősítette.

- Ez pedig a magyar esetben is megtörténhet, ugye?

- Ez nagyon könnyen megtörténhet, ezért is próbáltam a felszólalásomban utalni arra, hogy rendkívül nehéz bölcsen döntenie az európai döntéshozóknak. Mindenképpen szükség van a határozottságra, hiszen olyan határokat lépett már át az Orbán-kormány, amit nem lehet elfogadni a mai európai uniós értékrend szerint. Ugyanakkor nem lenne kívánatos, ha még jobban felkorbácsolnák az unióellenességet, a nacionalizmust. Ezeket már így is rendkívüli módon felkorbácsolták Magyarországon. Én a magam részéről azt tartanám hatásos figyelmeztetésnek, ha a szavazati jogot felfüggesztené a tanács, de a pénzügyi szankciókat én teljes mértékben ellenzem, mert az a magyar állampolgárokat sújtaná. Azt pedig nem hiszem, hogy a magyar állampolgárokat szabad büntetni azért, mert ilyen kormánya van Magyarországnak. Viszont a szavazati jog felfüggesztése kapcsán sincs igazán kidolgozva az a mechanizmus az Európai Tanácsban, amely tekintetében egy viszonylag gyors döntés születhetne. Tehát Orbán játszik. Igaza van a Le Monde-nak abban, hogy macska-egér játék van, és Orbán Viktor játszik az Európai Unióval. Ez nem egy egyszerű helyzet az Európai Unió döntéshozói számára, mert ha nem lépnek, akkor annak komoly következménye lehet. Más országokra is ragályként átterjedhet ez a viselkedés, és a tagjelöltek bővítési folyamatára is hatással lehet. Hiszen, ha egy tagország megsérti a koppenhágai alapértékeket, akkor milyen alapon lehet elvárni a tagságra váró országoktól, hogy betartsák. Emellett más tagországokban is vérszemet kaphatnak bizonyos önkényuralomra vagy a demokrácia megsértésére hajlamos kormányok. Tehát mindenképpen lépnie kell az Európai Uniónak, de az a mechanizmus, amely igazán segítene egy rövidtávú döntést, nincs kidolgozva.

- Egyáltalán kell hozzá teljes egyhangúság, vagy a tagállamok többségének szavazatával már fel lehetne mondjuk függeszteni a szavazati jogot?

- Én úgy tudom, hogy ehhez egyhangúság kell. Tehát nem tudom, hogy meg fogják-e ezt lépni, bármennyire is rendkívül nagy a felháborodás Európában. Ez lenne egy nagyon komoly figyelmeztetés, illetve az lehetne még figyelmeztetés, ha mások is azt tennék, mint amit a bajor parlament elnök asszonya, hogy izolálják a jelenlegi magyar kormány politikusait mint nem szalonképeseket, és nem állnak velük szóba.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!