Der Spiegel: Merkel figyelmeztette a magyar kormányt
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 13. szerda, 04:22
- (hj)
A Der Spiegel online kiadásában Vitatott alkotmányreform – Merkel óvja Magyarországot: ne fossz meg hatalmuktól az alkotmánybírákat címmel közölt jelentést. Merkel kancellár megrótta a vitatott magyarországi alkotmánymódosítást. Kedden Áder államfővel találkozott, és figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy bánjon felelősségteljesen kétharmados parlamenti többségével. A reform állampolgári jogokat korlátoz.
A magyarországi alkotmánymódosítások megterhelik a Németországhoz fűződő kapcsolatokat. Angela Merkel szövetségi kancellár az Áder János államelnökkel tartott találkozón bírálóan hozta szóba a magyar parlament eljárását. Arra szólított fel, hogy bánjanak felelősségteljesen a kétharmados többséggel, amellyel Orbán Viktor magyar kormánya a parlamentben rendelkezik. Ez a Merkel–Áder-találkozó után hangzott el a kancellári hivatalban, német kormánykörökből.
A magyar parlament hétfőn a konzervatív kormánytöbbség szavazataival elfogadta az alkotmánymódosítást, amely korlátozza az Alkotmánybíróság jogköreit, és lehetővé teszi a kormány erősebb beavatkozását az igazságszolgáltatásba és a felsőoktatásba. Ádernek államelnökként alá kell írnia a módosítást ahhoz, hogy életbe lépjen. Áder a jobboldali konzervatív Fideszhez tartozik.
Merkel közlések szerint azt mondta: komolyan kell venni az európai partnereknek és Magyarország barátainak egyebek között az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt megfogalmazott aggodalmait.
Ezzel szemben a kancellár méltatta a magyar parlament döntését, amellyel emléknapot jelölt ki a magyarországi németek második világháborús elűzésére. Emlékeztetett arra is, hogyan járult hozzá Magyarország a vasfüggöny lehullásához, aminek jövőre lesz a 25. évfordulója.
Előzőleg Áder már találkozott Guido Westerwelle (FDP) német külügyminiszterrel. A külügyminisztérium utólag „nyílt és részben a vitát sem nélkülöző véleménycseréről” számolt be.
A magyar kormányt az EU Bizottsága is élesen bírálta. „Ezek a változtatások aggályokat vetnek fel a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács normáinak tiszteletben tartását illetően” – írta José Manuel Barroso, az EU-Bizottság elnöke a Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával közösen kiadott közleményében.
A közlemény szerint most az Európa Tanács és az EU-Bizottság alkotmányjogászai fogják alaposabban megvizsgálni a módosításokat.
A Human Rights Watch elnevezésű nemzetközi jogvédő szervezet követelte, hogy az Európai Unió járjon el a közép-európai tagállam ellen. „A legutóbbi változtatások nem hagynak kétséget afelől, hogy a magyar kormány nem tiszteli a jogállamot” – írta közleményében a szervezet. „Az EU egyeztetett válaszának szükségességét hangsúlyozza a kormány törekvése, hogy megkerülje az Alkotmánybíróságot, és hogy az alkotmányt saját politikai céljainak eszközévé tegye.”
(A hírről az MTI is beszámolt: Merkel bírálta a magyar alkotmány módosítását)
***
A Der Spiegel hétfői cikke a Kövér-interjúról és az alkotmánymódosításról
A Der Spiegel című német hetilap Vitatott alkotmánymódosítás – Magyarország elbúcsúzik a jogállamtól címmel közölte Keno Verseck cikkét. Európa kellős közepén egy ország feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától Alkotmánybíróságát. Orbán miniszterelnök masszívan kiépíti befolyását, az állampolgári jogokat korlátozzák. Most Áder elnök Berlinbe jön, de az EU-partnerek bírálatát többnyire nem hallgatják meg.
Normális látogatásnak tűnik. Áder János magyar államfő hétfőn Berlinbe jön. Az ember azt hihetné, szokványos látogatás uniós partnerek között. Ám az Európai Unió és Magyarország között a kapcsolat minden, csak nem normális. Az Európa szívében elterülő ország ugyanis éppen búcsúzik mindazoktól az értékektől, amelyek Európát teszik.
Áder párttársa, Orbán Viktor masszívan kiépíti a hatalmát. Miközben az államfő Berlinben ápolja a német-magyar kapcsolatokat, Budapesten a parlament rendkívül vitatott alkotmányváltoztatásról szavaz: megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot, a jogállamiság utolsó őrzőjét az országban. Emellett teljes mértékben korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét. Más szóval: az Európai Unió kellős közepén egy ország feladja egy jogállam elveit.
Aki mindezt beleveri a fejekbe, nem más, mint Kövér László, a parlament elnöke, az ország egyik legbefolyásosabb embere, a kormánypárt, a Fidesz régóta szolgáló egyik vezetője. A haza és a nemzet témájában szeret teljes gőzt adni. Így múlt pénteken is, amikor a HírTV jobboldali konzervatív budapesti tévéadó műsorában kifejtette elméletét, hogyan esküdött össze a világ Magyarország ellen: a nemzetközi tőke, az EU és az Egyesült Államok szerinte „hidegháborújúk jelképes színterének” választották ki az országot – mert a budapesti kormány „komoly letérést” hajtott végre a „liberális kényszerútvonaltól”. Vagyis ugyanazokat a jelszavakat használta fel, amelyeket a magyar szélsőjobboldaliak évek óta propagálnak.
Kövér tirádájára az alkalmat egy bírált alkotmánymódosításról szóló vita adta. Most hétfőn szavaznak róla az erőteljes kül- és belföldi bírálatok ellenére. A szükséges kétharmados többség a kormánypárt számára szinte bizonyos.
Magyar polgárjogi szervezetek és ellenzéki pártok már hetek óta tiltakoznak a terv ellen, szombaton ezrek tüntettek a budapesti parlament előtt. Az Európa Tanács, az Európai Parlament és az amerikai külügyminisztérium bírálatát követően José Manuel Barroso, az EU-Bizottság elnöke személyesen kérte Orbán Viktor kormányfőt, hogy halasszák el a szavazást. „Semmi esély” – tudatta ezt követően több vezető fideszes politikus.
Az alkotmány változtatásai lényegében a jogállami elvektől való komoly elfordulást jelentenek – legalábbis így látják ezt a magyar ellenzék és uniós politikusok mellett jogi szakértők is. Halmai Gábor magyar alkotmányjogász „az alkotmányos rend szisztematikus felszámolásáról” beszél, Markus Kotzur hamburgi alkotmányjogi szakértő a tervezetet „a legnagyobb mértékben problematikusnak” nevezte.
A leghevesebben vitatott pontok:
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az alaptörvény módosításait tartalmi jogszerűség szempontjából nem, csak formai oldalról vizsgálhatja. Ezen kívül a testület bírái ezután nem támaszkodhatnak azokra a döntésekre, amelyeket az Alkotmánybíróság az új alkotmány 2012. január 1-jei életbelépése előtt hozott.
A véleménynyilvánítási szabadságot a tervezet szerint a továbbiakban lehet korlátozni, amennyiben valami a magyar nemzet közelebbről meg nem határozott „méltóságát” sérti.
A diákokat kötelezik, hogy a diploma után meghatározott ideig Magyarországon maradjanak és ott dolgozzanak. Ha nem teszik, tandíjat kell fizetniük. Ezzel a kormány a szakképzett erők és értelmiségiek elvándorlása ellen akar fellépni.
A módosítással olyan törvényi rendelkezéseket is rögzítenek az alkotmányban, és tesznek ezzel gyakorlatilag támadhatatlanná, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban kifejezetten alkotmánysértőnek minősített.
A hajléktalanok a továbbiakban nem tartózkodhatnak a közterületeken – ellenkező esetben büntetőjogi következményekkel kell szembenézniük.
A módosítás értelmében megtiltják a választási kampányreklámokat a kereskedelmi tévékben.
Ezen kívül a nem házasságban élő, gyermektelen és azonos nemű párokat kizárják a család meghatározásából.
A demokratikus ellenzék az alkotmány tervezett változtatásai miatt olyan súlyos vádakat emel az Orbán-kormány ellen, mint eddig ritkán. Schiffer András, a zöld alternatív LMP párt egyébként inkább tartózkodó vezetője szombaton egy kongresszuson Budapesten azt mondta, Magyarországon olyan rendszer van kialakulóban, amelyben semmilyen jog nem biztos, és felszámolják az alkotmányosságot. Az Együtt 2014 parlamenten kívüli szövetség egy nyilatkozatban „ámokfutásról” beszél az alkotmányos renddel szemben”.
Kolláth György budapesti alkotmányjogász rezüméje is egyértelmű: „Ez az alkotmánymódosítás lerombolja a hatalmi ágak megosztását, és megszünteti az alkotmányos szervek bizalmon alapuló, kölcsönös, pluralista együttműködését. Ugyanakkor a Magyarország által egykor önként elfogadott európai értékek elutasítása.”
Kövér magyar parlamenti elnököt az efféle értékelések nem érdeklik. Arra a kérdésre, hogy szerinte lehetséges-e kompromisszum a kormánykoalíció bírálóival, ezt válaszolta: „Valószínűtlen, hogy kompromisszumot kötnénk egy olyan világkép képviselőivel, akik még egy azonos neműek közötti házasságot is elképzelhetőnek tartanak”.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!