Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 8.



Bolgár György kérdései 2013. március 8
-ai műsorban


Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az Európa Tanács és az Európai Unió illetékes parlamenti bizottsága után az amerikai külügyminisztérium is felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, mert a javaslat az aggályok szerint sérti a jogállami normákat, és leépítené a fékek, ellensúlyok rendszerét. Ellenáll-e Orbán Viktor az egész nyugati világnak, vagy végül beadja a derekát?

Ezzel kapcsolatos témánk, hogy hatalmas visszhangot kavart a Fidesz-székház udvarán tartott tegnapi tiltakozó tüntetés, ahol néhány tucat fiatal követelte az alkotmánymódosítás visszavonását, mire kormánypárti nyugdíjasok, valamint kívülről érkezett biztonsági emberek próbálták őket túlkiabálni vagy fegyelmezni. Az egyik őrző-védő, aki a Fradi Security embere, és tíz évet töltött börtönben emberölés miatt, utóbb úgy nyilatkozott, hogy saját elhatározásából ment a Fidesz-székházba, mert a törvény és a jogkövető magatartás mindenkire vonatkozik. Szép új világ?!

Ezzel kapcsolatban is mi a véleményük arról, hogy holnap az Alkotmány utcában tüntetés készül az alaptörvény-módosítás ellen, vasárnap viszont nyilas megemlékezés lesz Szálasi kivégzésének évfordulója alkalmából.

Mi a véleményük továbbá arról, hogy megalakult Bajnai Gordon pártja, meglepetésre azonban nem Bajnai lett az elnöke, hanem helyette egyszerre hárman is, a volt miniszterelnök két korábbi LMP-s képviselővel együtt elnökségi tag lesz. Mire megy ki ez a pozíciójáték?

És végül beszéljük meg, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete gördülősztrájkot kezd hamarosan, de vajon van-e értelme annak, hogy csak helyenként szüntetik majd be a munkát, nem pedig egyszerre sok iskolában?


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Az EU megoldásai a fiatalok munkanélküliségére; a magyar alkotmánymódosítás újabb konfliktusforrás lehet
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa

Bolgár György: - Arról szeretném többek között kérdezni, hogy e pillanatban hogyan tekintenek Magyarországra az unióban, az unió hivatalaiban, vezető szerveiben, valamint arról, ami az Ön közvetlen feladata, vagyis a foglalkoztatásról, munkába állásról, szociális ügyekről. Nem lábalt ki még a válságból Európa, és láthatóan egyre nagyobb gondokat okoz az, hogy a munkanélküliség emelkedik, a gazdasági fejlődés pedig nem akar beindulni. Mit tehet ebben a helyzetben az Európai Bizottság illetékese, nevezetesen Ön, aki a foglalkoztatásért felelős? Egyáltalán milyen hatásköre, milyen befolyása van arra, hogy a tagállamok mit csinálnak, milyen gazdaság- és társadalompolitikát folytatnak?

Andor László: - Ha az egész műsor rendelkezésre áll, akkor mindegyik kérdésére válaszolok majd!

- Megbeszélhetjük egyszer.

- Kezdem akkor a végén. A legutóbbi példa az, hogy a múlt héten a foglalkoztatási miniszterek tanácsülése elfogadott egy úgynevezett ifjúsági garanciakoncepciót. Ez nagyon jó példa arra, hogy a bizottság kezdeményezéseket tud tenni. Mi erre kezdeményezést tettünk december elején, és három hónap intenzív munka után az illetékes miniszterek úgy döntöttek gyakorlatilag egyhangúlag, hogy ezt a koncepciót elfogadják, ami azt jelenti, hogy átveszik Ausztriától azt a legjobban működő rendszert, hogy legfeljebb négy hónapig lehet valaki munkanélküli, ha huszonöt éven aluli. Tehát abban a kritikus korosztályban, amelyet a legjobban sújtott a munkanélküliség az elmúlt években, és amelynek a pályakezdése, munkaerőpiaci indulása a legfontosabb, mert kihat a későbbiekre is, egy sokkal nagyobb garanciát kell adni a foglalkoztatás biztonságáért, és erre kidolgoztunk egy modellt, lényegében az osztrák és finn tapasztalatok alapján.

- Ezt az osztrákok és a finnek javasolták, vagy Ön, aki ennek a felelőse az Európai Unió bizottságában, úgy találta, hogy ezek a legjobban működő rendszerek, és az ő tapasztalataik alapján kellene ajánlást tenni a többi tagországnak?

- Tulajdonképpen mind a kettő. Akinek az unióban van egy jó megoldása, az szereti azt egy kicsit reklámozni is, de a bizottságnak az a dolga, hogy megpróbálja megállapítani, melyek azok a legjobb gyakorlatok, amelyekből tanulni lehet, amelyet a többieknek át lehet venniük.

- Azonkívül, hogy az osztrákok azt mondják, hogy huszonöt év alatt ne legyen négy hónapnál hosszabb ideig valaki munkanélküli, mit tudnak tenni ezért. Az állam, a kormányzat ajánl föl állásokat, vagy olyan ösztönzőket léptet életbe, hogy a magánvállalkozók szinte kötelességszerűen ezeket a fiatalokat fogják fölvenni? Mi a módszer?

- Igen, ösztönzés mindenképpen kell, de itt már egy garanciavállalásról van szó, és ebben a foglalkoztatási hivataloknak van döntő szerepe, nekik kell nyilvántartani azt, hogy a bejelentett munkanélküli fiatalok mennyi ideje vannak állás nélkül. Tehát azután, hogy munkanélkülivé váltak, vagy elvégezték az iskolát, mennyi idő telt el, és összefogva a szociális partnerekkel, tehát a munkáltatókkal meg a munkavállalók szervezeteivel, kidolgoznak olyan lehetőségeket, ami lehet egy állás, lehet egy gyakornoki elhelyezkedés, lehet továbbtanulás is, csak az a lényeg, hogy valamilyen minőségi, hasznos tevékenység legyen, ami részben átmeneti megoldást nyújt, egyébként pedig fölkészíthet egy továbblépésre is.

- Ez tehát az állam kötelessége. És a fiatalnak is van kötelezettsége, vagyis ha fölajánlanak neki valamit, akkor előbb-utóbb köteles elfogadni?

- A kötelezettsége az, hogy regisztráljon. Tehát valahogyan nyilván kell tartani azt, hogy az illető munkát keres, bár ennek része az olyan fiatalokhoz való eljutás is, akik teljesen elkallódnak. Nagyon sok országban ez a korosztály öt-tíz százalékát is jelentheti, akik egyszerűen kikerülnek az iskolarendszerből, nem lépnek be a munkaerőpiacra, és nem is tudnak róla, hogy vannak lehetőségeik vagy jogaik.

- Nem mennek el ezekhez a foglalkoztatási hivatalokhoz sem, ugye?

- Így van, tehát a programban az is benne van, hogy egy aktív politikával kell megkeresni azokat, akik ilyen formában elkallódnának, és sajnos a válság öt év után tényleg nagymértékben megnövelte azoknak a számát, akik ilyen helyzetbe kerültek. Ennek a költségei, kockázatai megnőttek, és nagyon sokáig kallódnak ezek a fiatalok. Ez egy gazdasági veszteség is és még nagyon sok egyéb veszteség származhat belőle.

- Ha nézünk egy konkrét példát, valószínűleg a legrosszabb a helyzet az uniós tagállamok közül ma Spanyolországban, talán ott is a legmagasabb – Görögországgal együtt – a munkanélküliség aránya, és különösen a fiatalok ebből a szempontból a legsúlyosabb helyzetben lévők. Ön biztos pontosabban tudja, negyven vagy talán már ötven százaléka is a huszonöt éven aluliaknak munkanélküli.

- Mind a kettő ötven fölött van!

- Mind a két ország? Ez egyszerűen borzasztó, majdhogynem elképzelhetetlen is, és ehhez képest kész csoda, hogy még társadalmi béke van. De egy ilyen országban hogy lehet ezt az ajánlást végrehajtani, mit tud tenni a spanyol állam, a spanyol kormány, hogy a huszonöt éven aluliak ne legyenek négy hónapnál tovább munka nélkül? Mit tud felajánlani, van ehhez pénze, van ehhez infrastruktúrája, vannak ehhez kínálkozó állások? Ha pedig nincsenek, akkor mit tehet az állam?

- Mindenképpen tehet, és azt láttam, hogy a tanácsülés után a spanyol minisztérium már rögtön létrehozott egy honlapot, ahol elkezdte hirdetni ezt az előkészület alatt álló programot, amelynek a bevezetését egy új uniós pénzügyi eszköz is segíteni fogja. Tehát most ez a februári Európai Tanács, amely döntött az unió hosszú távú költségvetéséről, létrehozott egy hatmilliárd eurós új eszközt, ami kimondottan arra szolgál, hogy olyan régiókban, ahol huszonöt százalék fölött van az ifjúsági munkanélküliség, kapjon közvetlen támogatást az ifjúsági garancia megvalósítása. Ez nyilván önmagában nem elég, tehát ehhez társítani kell más forrásokat, például az Európai Szociális Alapból és helyi forrásokból is, tehát kombinálni kell az erőforrásokat, de nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs pénz, nincs támogatás, mert ez rendelkezésre fog állni. Az nyilvánvaló, hogy ezek az országok, amiket említettünk, vagyis a görögök, spanyolok valószínűleg lassabban tudják ezt bevezetni, mint mondjuk Luxemburg vagy Svédország, de ők is vállalták, és ők is érzik azt, hogy valamilyen radikális lépés szükséges.

- Miután Ön nemcsak a foglalkoztatásért felelős, hanem a szociális ügyekért, társadalmi összetartozásért, lassan, legalábbis az Önhöz tartozó jogkörök alapján Ön lesz az unió legfontosabb biztosa, hiszen egyre inkább ezt a társadalmi összetartozást és a stabilitást fenyegeti ez az elhúzódó válság. Ebben a nehezen megfogható, sokszor érzelmi, sokszor hagyományokat szétziláló, megszokott rendszereket felbomlasztó helyzetben mit tud tenni egy uniós biztos? És mit tud tenni az unió?

- Kétségtelen, hogy több figyelmet kapunk, mint korábban. Az egyik cselekvési irány az, hogy ami szűken értelmezve a portfolióhoz tartozik, tehát a Szociális Alap hatékonyabb fölhasználása és hasonló kérdések, ebben megpróbálunk közvetlenül segítséget nyújtani azoknak az országoknak, amelyek igen komoly problémákkal küzdenek, legyen szó akár Görögországról vagy Romániáról.

- Ez pénzt jelent elsősorban?

- Igen, és konkrét technikai tanácsadást a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló pénzt hogyan érdemes jobban fölhasználni. Most februárban elfogadtunk egy új bizottsági dokumentumot, aminek az a neve, hogy szociális beruházási csomag. Ez alapján tárgyalunk most a tagországokkal. Az ír elnökség is nagy lelkesen egy konferenciát rendez erről annak érdekében, hogy segítse a jóléti államokat megújíttatni, hatékonyabban működtetni az uniós tagországokban. De van egy másik oldala ennek az egésznek, ugyanis nem lehet pusztán a szociálpolitikai eszközökkel megoldani ezt a mértékű válságot, ilyen mértékű feszültségeket, hiszen ez jelentős részben a Monetáris Unió rossz működéséből fakad, és ugye emiatt fontos részt venni abban a folyamatban, amely a Monetáris Unió újjáépítését jelenti, és annak egyfajta szociális dimenzióját próbálja meg beépíteni. Tehát erre az Európai Tanács és kormányfők decemberben adtak egy utasítást, benne volt az ő dokumentumukban, hogy kell egy ilyen szociális dimenzió a Monetáris Unióban. Ez is az egyik nagy tavaszi feladat, márciusban erre visszatérnek az állam- és kormányfők, és aztán majd júniusban akarnak egy új, teljes Monetáris Unió-koncepcióval előállni, amely a későbbiekben talán jobban, kiegyensúlyozottabban tud működni.

- És akkor térjünk át Magyarországra, merthogy megint van magyar ügy, és bár formálisan még nem érte el a bizottságot, de például olvastam a bizottság egyik alelnökének, Neelie Kroesnak a twitter-bejegyzését, amiben ő is aggodalmát fejezi ki a készülő alkotmánymódosítás miatt. Tudjuk, hogy az Európai Unióval szorosan együttműködő Európa Tanács főtitkára a napokban felszólította a magyar kormányt, hogy ne szavaztasson hétfőn a parlamentben a tervezett alaptörvény-módosításról, az Európai Parlament egyik illetékes bizottsága a tegnap tartott ülésén ugyancsak ezt kérte, és látjuk, hogy a talán legfontosabbnak tartott, illetve egész biztosan a legfontosabb uniós tagállam, Németország kormányának több tagja nyíltan figyelmeztetett arra, hogy nem volna szabad veszélyeztetni a jogállamiságot. Mint ahogy ezt megtette az amerikai külügyminisztérium szóvivője is. Szóval magyar biztosként mit érez Brüsszelben, vagy az érzéseken kívül milyen konkrétumokkal találkozott ebben a kérdésben?

- Én azt gondolom, hogy ez a hét valóban egyfajta fordulat, tehát ez mindenképpen kilóg az elmúlt hónapok történetéből, mert valóban volt egy olyan narratíva, hogy a múlt év tavasza óta sok nehéz tárgyalás, egyeztetés után mégiscsak valamilyen fokú korrekció történik a magyarországi gyakorlatban a kötelezettségszegési eljárások következtében. Részben a bizottság, részben az Európa Tanács tevékenysége következtében zajlik egyfajta korrekciós folyamat, és ez utat nyit egy kevesebb feszültséggel terhelt viszonynak ahhoz képest, ami egy évvel ezelőtt jellemző volt. És valóban, erre most nagyon sokan fölkapták a fejüket, tehát az idézett intézmények vagy újságcikkek jól példázzák azt, hogy Magyarországon a legkülönbözőbb fejleményekre mindenképpen odafigyel minden illetékes, akinek ez feladata, meg tulajdonképpen az is, akinek ez nem feladata, mert mindenkinek érzékenynek kell lenni.

- Amikor a bizottság tagjai összeülnek és napirend szerint másról tárgyalnak, akkor ez szóba kerül akár egy ülés előtt, akár ülés alatt informálisan, hogy mi történik nálunk?

- Igen. Én szerdán valóban úgy mentem be, hogy erre nagyon kíváncsiak voltak, mert szerdán reggel jelent meg a Financial Timesban egy elég kemény szerkesztőségi cikk. Ez formálisan az ülésen nem került elő akkor.

- Ebben a szerkesztőségi cikkben az volt többek között, hogy tessék alkalmazni a nukleáris opciót, vagyis hogy függesszék föl Magyarország szavazati jogát, és vonjanak meg támogatásokat az országtól, sőt volt egy olyan mondat is benne, hogy a Haider-féle Szabadságpárt ausztriai koalíciós bevonása nyomán az európai uniós bojkott idején nem volt akkora politikai egyetértés az uniós szankciók ügyében, mint most Orbán támadásaival kapcsolatban a demokratikus normák ellen. Tehát ezt éreztette a Financial Times. Az ember azt gondolná, hogy konkrét információk alapján van az uniós tagországok vagy intézmények körében egyetértés arról, hogy ezt már nem lehet tovább tűrni.

- Nyilván a Financial Times tudja, hogy mit miért ír, de valószínűleg azért őket is egy kicsit váratlanul érhette ez az újabb alkotmány-kiegészítési kezdeményezés, mert ugye erre hördültek föl most sokan, az Európa Tanács is, amely azt keresi, hogy hol vannak azok az értékelhető, pozitív elmozdulások, amelyekről pozitívan tud nyilatkozni, értékelést adni. És ehhez képest most hirtelen egy teljesen ellentétes értelmű alaptörvénymódosítás került napirendre.

- Igen, de végül is bement szerdán a bizottsági ülésre, és?

- Hivatalosan nem volt semmi, de ugye ilyenkor most már hosszabb ideje, nem is egy éve, hanem inkább kettő, a különféle munkatársak érzékeltetik azt, hogy odafigyelnek és látják a híreket. És különösképpen fontos az, hogy a bizottság jogi szolgálata hivatalból is vizsgálja azt, hogy milyen módosítás készül, tehát ők azok, akik az Európa Tanáccsal a kapcsolatot tartották az elmúlt időszakban is, miközben a bizottság azokra a jogi eljárásokra koncentrált, amelyek az ő kompetenciájából fakadnak.

- A bizottság jogi szolgálata előtt ott van mondjuk angol nyelven a tervezett alkotmánymódosítás szövege?

- Most már igen.

- Vagyis félreértésről nemigen lehet szó.

- Nem. Nemcsak újságcikkek alapján tájékozódnak, és azt is hozzá kell tenni, hogy van kormányszinten, miniszteri szinten kapcsolat annak érdekében, hogy a magyar szempontból minden magyarázatot, érvet előadjanak a jogi szolgálatnak vagy más illetékeseknek, legyen az Viviane Reding vagy akár az elnöki kabinet.

- Mi kell ahhoz, vagy kell-e bármi ahhoz, hogy a bizottság napirendjére bekerüljön az, hogy a magyar parlament mondjuk jövő hétfőn elfogadja az alkotmánymódosítást, vagy akár az, hogy mégis lemondják, és azt mondják, hogy jó, várjunk?

- Az elnök szóvivője úgy nyilatkozott – mert ugye meg kell várnunk, és meg fogjuk várni a hivatalosan elfogadott szöveget, és annak a hiteles fordítását kell majd értékelni –, hogy a bizottság sose tüzel csípőből, meg kell várni mindig, amíg egy körültekintő fordítás és elemzés történik. De ezután nyilvánvalóan határozottan állást kell tudni foglalni, ez ebben elsősorban a jogi szolgálatnak, illetőleg adott esetben az alapjogokért felelős alelnöknek, Viviane Redingnek lehet szerepe.

- Vagyis az Európai Bizottság nem fog még hétfő előtt szólni Magyarországnak, hogy függessze fel ezt a procedúrát, és ne vigye szavazásra a parlamentben a tervezett alkotmánymódosítást. Ezt megtette az Európa Tanács főtitkára, megtette az illetékes parlamenti bizottság, de az Európai Bizottság adott esetben megvárja, hogy elfogadják-e, és majd akkor fog lépni valamit?

- Természetesen. Akkor állást kell foglalnia, mert annyian kérték rá, hogy foglaljon állást, hogy ez nyilván nem lesz megkerülhető.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



„Mivel ezt adták ki a pártközpontból, hát nekik ezt most mondani kell”
Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az újonnan megalakult Együtt-2014. Választási Szövetségi Párt elnökségi tagja, nem elnöke

Bolgár György: - Az itt a fő kérdés, hogy miért nem Ön a Bajnai-párt elnöke. Mindenki csak így tekint erre a pártra, még akkor is, ha tudjuk, hogy sok elemből, sok szervezetből áll, és sok figyelemreméltó egyénisége van. De hogy lehet, hogy Bajnai nem vezeti azt a pártot, amelynek létrehozásában, gondolom, elsődleges szerepet játszott?

Bajnai Gordon: – Egy szövetséget hoztunk ma létre, nem egyszerűen csak egy pártot, hiszen nem egyszerűen a korábban a Milla, a Szolidaritás és a Haza és Haladás civil egyesületek tagjaiból álló párt jött ma létre, hanem ugyanazon a helyen szövetséget kötöttünk a Párbeszéd Magyarországért csapatával is, Jávor Bencéékkel, talán így ismerik sokan őket. Így együtt ennek a szövetségnek van egy tanácsa, amelyik a választásra és a kormányzati felkészülésre közösen koncentrál. Ezt vezetem én, ennek vagyok a vezetője, így a szövetség egészének a választási, kormányzati felkészüléséért vagyok felelőse.

– Nem túl bonyolult üzenet ez a választóknak és a reménybeli híveiknek, hogy nehezebben fogják ezek után kiismerni magukat, hogy akkor ki is képviseli ezt a pártot, ki is a vezető, ki a meghatározó egyéniség? Sok gyerek között elvész a bába.

– Egyáltalán nem fog elveszni a bába, bár azt hiszem, fordítva szokták ezt mondani, sok bába között elvész a gyerek, de itt nem fog elvészni, hiszen...

– Igen, szándékosan fordítottam!

– Értettem, igen, most azért is próbálom korrigálni magam. Szóval én azt gondolom, hogy nem fog itt semmi elveszni, éppen ellenkezőleg. Arról van szó, hogy nem egyszerűen egy párt vezetése most a feladat, hanem egy olyan nyitott szövetséget hoztunk létre, amely több pártnak a munkáját kell hogy koordinálja. Az én feladatom az a koordináció, hogy készüljünk föl a jó kormányzásra, meg előtte arra, hogy az oda vezető úton megnyerjük azt a választást, amely nélkül nincs jó kormányzás sem.

– Azt sem igazán értik az emberek, mert túl bonyolultak a megfogalmazások, szövetségek, hogy ha egyszer Jávor Benedek és a többi volt LMP-s képviselő, aki megalapította a Párbeszéd Magyarországért Pártot, ide csatlakozik, akkor minek nekik külön párt.

– Hát azt hiszem, ebbe legautentikusabban ők tudnának nyilatkozni, de azért van erre szükség, mert ők hosszú távon a zöld politika képviseletét egy önálló párt keretében képzelik el. De ha Ön úgy gondolja, hogy túl bonyolultak ezek az üzenetek, akkor fordítsuk le úgy, hogy létrejött egy pártszövetség, amely együtt kíván jelölteket állítani, együtt kíván majd, ha eljön az ideje, miniszterelnök-jelöltet állítani, együtt kíván a választáson megméretődni, közös listával, és utána együtt kíván majd kormányozni egy jobb Magyarország érdekében. Tehát a választók szempontjából ez egy szövetség, ennek a szövetségnek az elnöksége hat főből áll, és én fogom vezetni a kormányzati és választási felkészülést, lényegében a munka dandárját a következő egy évben.

– Ebből nagyjából arra is lehet következtetni, hogy ha arra kerül a sor, Ön lesz ennek a szövetségnek a miniszterelnök-jelöltje is? Jól következtetek erre?

– Még nincs itt az ideje, hogy miniszterelnökjelölt-állításról beszéljünk, hiszen ma mindenki adottságként kezeli, én is, hogy ehhez még a mostaninál is szélesebb szövetségre lesz szükség. Majd valamikor, amikor ez létrejön, legkésőbb idén ősszel, azt hiszem, a szövetséget alkotó ellenzéknek együtt kell majd eldöntenie, hogy ki az a legalkalmasabb személy, aki le tudja győzni az Orbán–Simicska-rezsimet, és utána jól tudja majd kormányozni az országot. Szóval ez a döntés még jó néhány hónappal odébb van. Mi most arra készülünk, hogy minél jobb programmal és minél készebb szervezettel álljunk neki ennek a feladatnak.

– Igen, csak közben azt mondják most is, ezen a mai sajtótájékoztatón is azt mondták, hogy ez az új szövetség közös jelölteket fog indítani. De hát az emberek úgy képzelték eddig, hogy igen, közös jelölteket fognak indítani a demokratikus ellenzék többi pártjával együtt, ámde az egy lépéssel vagy kettővel tovább van. Hogy lesz akkor az, hogy ha az Együtt-2014 – maradjunk e pillanatban ennél – megnevezi a saját közös jelöltjeit a különböző választókörzetekben, majd az MSZP is megnevezi, esetleg a Demokratikus Koalíció is megnevezi, akkor elkezdenek majd alkudozni, hogy a három közösből hogy legyen egy közös?

– Hát nézze, ahhoz, hogy legyenek majd közös jelöltjei az ellenzéknek, ahhoz kellenek jelöltjelöltek, és gondolom, minden komolyan vehető ellenzéki formáció arra készül, hogy ő maga ilyeneket találjon, állítson, felkészítsen. És aztán nyilván, ha eljutunk oda, hogy létrejön ez a választási szövetség az ellenzék más erőivel, akkor nyilván közösen kell majd jelölteket állítani. Olyan választási törvényt erőszakolt a Fidesz Magyarországra, amelyben akkor van esélye az ellenzéknek az erősen manipulált rendszerben a Fidesszel szemben helytállni és győzi, ha az egyéni választókerületekben közös jelölteket állít. Ezért most az a feladat, hogy megtaláljuk a legjobb jelölteket a következő hónapokban.

– Mennyi emberük van erre, mennyi aktivistájuk van, kik ezek, honnan jönnek, tudják ezeket a tulajdonképpen földhözragadt, de nagyon is fontos részleteket?

– Ez valóban nagyon fontos, Önnek igaza van. Ugye négy hónapja jött létre az Együtt-2014 mint választói mozgalom, azóta kezdtünk el egyáltalán dolgozni. Ehhez képest négy-öt hónap után már ott tartunk, hogy van egy párt, sőt nemcsak egy párt, hanem egy pártszövetség egy másik párttal. Ilyen értelemben ellenzéki oldalon talán az egyik legnagyobb fejlemény az elmúlt két évben, hogy nemcsak beszéd van, hanem tett is van, megalakult valami, ami már arról beszél, hogy közösen indul. Az elmúlt hónapokban nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy az ország számos pontján, választókörzetében legyenek olyan jelöltjelöltjeink, választókerületi elnökjelöltjeink, akikkel el tudunk indulni, hiszen a magyar választási rendszerben, még más országokhoz képest is, nagyon sok múlik a helyi szervezettségen, az aktivistákon.

– Hogy fogják saját magukat hívni, mert ez a hosszú és valószínűleg megjegyezhetetlen nevű párt kell hogy valamilyen könnyen becézhető nevet kapjon. Hogy meg tudják mondani a támogatóiknak is bárhol az országban, hogy mi vagyunk az Együtt. Vagy mit fognak mondani?

– Igen, hát azt hiszem, ha most ez egy tévéinterjú lenne, és nem a Klubrádióban beszélnénk, akkor az én nevem alá már azt írhatnák ki, hogy mondjuk Együtt-PM.

– Együtt-PM, jó, jegyezzük meg.

– Szerintem ez rövidebb, mint mondjuk a Fidesz-KDNP.

– Ez biztos, ez már 1-0, rendben! Akkor, ha már szóba hozta itt a Fideszt, én meg kénytelen vagyok szóba hozni azt, hogy lehet, hogy tagságuk még kicsi, az aktivistáik száma még nem annyi, mint amennyi kellene, valószínűleg a párttagjaik száma is viszonylag kicsi, gárdájuk viszont már van, legalábbis Kósa Lajos szerint. Aki azt mondta, hogy a Bajnai-gárda az, amelyik szerveződik, és ott volt tegnap a Fidesz-székháználÖn szerint mitől lett ilyen célpontja a Fidesznek az Együtt, hogy rögtön Önre kell tolni a felelősséget minden civil megmozdulásért is?

– Hát nézze, az elmúlt négy hónapba azt látom, hogy Orbán Viktor fél tőlem. Fél tőlem, és most már több mint háromszáz millió forintot költött el arra, hogy az országban szanaszét látni lehessen az arcképemet. Kicsit jobb fotót is találhatott volna, ha már ennyi pénzt költött rá.

– Éppen ma is gondoltam erre, ahogy jöttem be dolgozni, hogy ugyanazok a plakátok ott vannak most már hosszú hetek óta, van ez már több mint egy hónapja is? Mert akkor ez tényleg nagyon sok pénzbe kerül!

– Hát ugye ez a második hónap már, mert volt egy ősszel...

– Ez a második hullám, persze, bizony!

– ...most van egy második hullámban plakát, futnak interneten az ilyen szalagreklámok, bannerek, voltak egészoldalas hirdetések a vidéki lapokban, tehát a mi becsléseink szerint már jóval háromszáz millió forint fölött járhatnak. Ráadásul a plakáthelyek viszont Simicska Lajos cégeinek a tulajdonában vannak, tehát az a közpénz, ami az álcivilek zsebébe futott, és amelyről nem számoltak el, az megint privátzsebeket látszik gazdagítani.

– Dupla haszon...

– Igen, csiki-csuki, ezt úgy hívják a malomban, igen.

– Hát így kell dolgozni, nem?

– Na de visszatérve a kérdésére, én azt gondolom, hogy Orbán Viktor tart tőlem, azért költ ennyi pénzt arra, hogy lejárasson. Látom, hogy a Fideszben – gondolom, az amerikai tanácsadók javaslatára vagy Habony Árpád találmányaként – eldöntötték, hogy most ha jégeső lesz Magyarországon, azért is én leszek felelős a következő időszakban. És sajnálom is ilyen szempontból Kósa Lajost vagy Kocsis Mátét, mert hát tudják, hogy marhaságot beszélnek, tudják, hogy semmi alapja nincs annak, amit mondanak, de mivel ezt adták ki a pártközpontból, hát nekik ezt most mondani kell. Csak hát a dolog kicsit nevetséges, nekünk nincs szükségünk irodára, nem akarjuk elvenni a Fidesz irodáját, mi a parlamentből meg a kormányból szívesen kitennénk őket, mert nagyon sokat ártanak az országnak. Épp annak örülnék, ha visszamennének az irodájukba a Lendvay utcába, ott ücsörögnének, és közben az országban menne a jó kormányzás irányába.

– Nem lehet, hogy többek között azért próbálják Önökre sütni ezt, hát persze nyilván Önt tartják a legfenyegetőbb ellenfélnek, mert valószínűleg a demokratikus ellenzék Önben találja meg a miniszterelnök-jelöltet? Kezdjük ki minél hamarabb, akár gárdát is fűzünk az ő nevéhez. Vagy nem lehet, hogy arra is kimegy a játék, hogy ne merje a Bajnai-féle párt nyíltan támogatni ezeket a civil szerveződéseket, mert akkor tényleg rájuk lehet sütni – legalábbis közvetve –, hogy na ugye, mi mondtuk, hát pontosan ugyanazt mondja a Bajnai-féle Együtt-PM, mint amit ezek a magukat civilnek nevező, valójában álcivil gárdisták, és Önök irányítják őket. Ha egyszer ugyanazt vallják…

– Hát ma kaptam egy ilyen kérdést a Hír Tévé képviselőjétől ott a pártalakulási sajtótájékoztatón is...

– Egyformán gondolkodunk a Hír Tévével.

– A HírTV kérdését ott harsányan kinevette a teljes közönség. De ugye attól, hogy a véleményünk egyezik, sőt attól, hogy én egyébként tisztelem azoknak az embereknek a bátorságát és elszántságát, akik ilyen polgári engedetlenségi akcióval akarják fölhívni a figyelmet arra a felháborító helyzetre, ami az alkotmány körül történik, attól még nem szükségszerű, hogy nekem bármi közöm legyen ehhez a szervezéshez. De talán jobb is, ha nem kezdek el én ebben védekezni! Egyébkén meg hát a tegnapi napon az amerikai külügyminisztérium, az Európa Tanács, az Európai Parlament fejezte ki az aggályát, egyébként meg a legnagyobb, legtekintélyesebb német és angol lapokban jelentek meg cikkek arról, hogy Magyarországon most már az ő ingerküszöbüket is messze átlépő módon tiporják az alkotmányosságot! A kormány gyakorlatilag bunkósbotként használja az alkotmányt, összekeveri az alkotmányt a Büntető Törvénykönyvvel, hiszen gyakorlatilag bünteti azokat, akik a kormánnyal szemben megmozdultak, a diákokat. A diákok büntetését akarja a röghöz kötéssel az alkotmányba foglalni, a hajléktalanok ellen lép föl az alkotmányon keresztül, az alkotmánybírák ellen, az élettársi közösségben élők ellen, a szabad választáson részt venni akarók ellen, szóval olyan büntetéseket meg monomániákat foglal bele az alkotmányba, amelyeknek nem ott lenne a helyük, hanem a jogtudomány szemétdombján, azt hiszem!


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



A pártok fontosak, de ne jöjjenek, különösen Gyurcsány ne
Misetics Bálint, a Fidesz-székház előtti tiltakozó akció egyik résztvevője

Misetics Bálint: – Nem, nem előtte volt, hanem a Fidesz-székházban, csak hát...

Bolgár György:Behatoltak?

– Igen, igen, többen bent voltunk a székházban

– A kerítésen belül voltak alapvetően, nem?

– Igen, mintegy hetvenen a kerítésen belül, és egy ilyen húsz ember a, a székház ajtaján belül.

– És mit csináltak húszan a székház ajtaján belül?

– Hát azt skandáltuk, hogy alkotmányt, demokráciát és jogállamot!

– De kinek kiabáltak ott a házon belül?

– Hát egyrészt a Fidesz-székház alkalmazottainak, másrészről pedig például Kocsis Máténak, illetve Selmeczi Gabriellának, és amikor megkínáltak minket kávéval vagy aprósüteménnyel, akkor erre is azt válaszoltuk, hogy köszönjük, inkább a jogállamot szeretnénk!

– Miért mentek be, tudták, hogy ez birtokháborítás, nem?

– Azt gondoljuk, hogy egy minőségileg új helyzet van ma Magyarországon. Tehát miközben én magam biztosan azt gondolom, hogy a legtöbb résztvevője a tegnapi tiltakozásnak 2010. előtt is ellenzékben volt, ma tényleg egy minőségileg új helyzet van, amelyben már az alkotmányosságnak, a jogállamiságnak és a társadalmi szolidaritásnak a legalapvetőbb követelményei sem érvényesülnek. Ezért aztán a kormánnyal szembeni ellenállásunkat lelkiismereti kérdésnek tekintjük, sőt lelkiismereti kötelességnek tekintjük, és ezért éltünk a polgári engedetlenség eszközével.

– De ez hatásosabb módszer, mint mondjuk a Fidesz-székház kerítésénél tartani egy tiltakozó tüntetést? Akkor is odamentek volna a tévések meg újságírók, meg valószínűleg az ellentüntetők is, nem?

– Hát az a tapasztalat, hogy a polgári engedetlenség sokkal nagyobb médiafigyelmet tud felkelteni, és arra is sokkal inkább alkalmas, hogy a társadalom lelkiismeretét és figyelmét felkeltse. Egyébként az nyilvánvaló az eddigiek alapján, hogy az Orbán-rezsimről mindenféle külső kritika lepereg, hogy csak a saját hangjukat hallják, és ezért én azt gondolom, hogy az egész ellenzéknek el kellene gondolkodnia azon, hogyan tud ennél hatásosabb eszközökhöz folyamodni. Hát ugye a Fidesz azt gondolja, hogy ha kétharmaduk van a parlamentben, és ezért ők hozzák a törvényeket, átírhatják kedvük szerint az alaptörvényt, illetve a saját embereiket ültethetik lényegében minden állami intézménybe, Ezért lényegében ők irányítják az országot. De ez nem igaz, tehát nem ők tanítanak az iskolában, nem ők vezetik a buszokat, a mozdonyokat, nem ők dolgoznak a gyárakban, és ha azok az emberek, akik mindezt megteszik, tehát most nagyon leegyszerűsítve: a magyar nép megtagadná az együttműködését ettől a kormánytól, például egy általános sztrájk keretei között, akkor egész egyszerűen ennek a töredékét sem lehetne a magyar nép torkán lenyomni. És szerintem erre elérkezett az idő!

– Ilyen illúzióik vannak? Hát tegnap is csak néhány tucatnyian vagy mondjuk maximum százan lehettek ott, és bár holnapra terveznek délutánra egy tüntetést, majd kérem is, hogy mondja el, hogy mikorra és pontosan hol, de hát látjuk, hogy a legnagyobb ellenzéki megmozdulások is legföljebb csak közelítik a békemenet nagyságát. Hol van itt az idő az általános sztrájkra? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is maximum egy gördülősztrájkot mer elindítani, hol az egyik iskolában, hol a másikban, még általános pedagógussztrájk sem lesz!

– Igen, és ez nagyon szomorú egyébként, s külön is kérném a másik pedagógus szakszervezetet, a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy csatlakozzon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a sztrájkjához. Ez nagyon fontos lenne, nemcsak a pedagógusok, illetve a közoktatás, hanem az egész magyar társadalom jövője szempontjából. Mi azonkívül, hogy megtesszük, amit a lelkiismeretünk követel, illetve minden lehetséges fórumon elmondjuk, hogy veszélyben van a magyar demokrácia, a jogállamiság, és ezért ilyen eszközöket is alkalmaznunk kell a tiltakozásunkra, illetve például ennek a jogfosztó alaptörvény-módosításnak a megakadályozására, mi ennél többet, azt hiszem, nem tudunk tenni-

– Mi közük a Bajnai-féle párthoz, azonkívül, hogy Önök állítólag a „Bajnai-gárda”?

– Semmi közünk nincs hozzá. Azért is tartom különösen fölháborítónak ezt, mert politikailag én magam is kilométerekre balrább állok Bajnai Gordontól, és azt gondolom, hogy legtöbben a tegnapi résztvevők közül így vannak ezzel, és egyikünk sem vesz részt sem a Haza és Haladás Alapítványban, sem az Együtt-2014 munkájában. Tehát ez egy nyilvánvalóan alaptalan vád a Fidesz részéről! Csak annyi lábjegyzetként, hogy az viszont az egész magyar társadalomról mond el valamit, hogy amikor valami igazán csúnya hazugságot akarnak kitalálni az ellenzékről, akkor mondjuk nem avval vádolják őket, jelen esetben minket, hogy mondjuk mi drogosok vagyunk, vagy...

– Majd jönni fog ez is, ne féljen!

– ...vagy kommunisták, vagy...

– Ez is jönni fog!

– ...vagy pedofílok, hanem azzal, hogy, hogy párttagok vagyunk. Ez a legrosszabb fajta lenézése a képviseleti demokráciának és a képviseleti demokrácia egyik legfontosabb intézményének, a pártoknak. Hogy ha nagyon-nagyon csúnyát akar mondani a Fidesz az ellenzékre és a civil megmozdulásokra is, akkor ez jut eszükbe. És ez valami nagyon fontos dolgot mond el az egész magyar társadalomról, tudniillik szerintem annak a belátásnak a hiányát, amit Bibó István fogalmazott meg, hogy ha illetéktelen emberek kezébe kerülnek a közügyek, akkor annak a legalapvetőbb oka a tisztességes emberek közügyektől való távolmaradása!

– Ugyanakkor tegnap Önök hajtották el a Demokratikus Koalíciót, amelyik oda akart menni. Miért?

– Így is van, azért, mert miközben mi nem utasítjuk el egyébként, vagy én magam nem gondolom, hogy helyes elutasítani a pártokat úgy általában, azt nem szeretnénk, hogy a mi tiltakozásunkból más pártok velünk nem egyeztetett módon a saját politikai tőkéjüket kovácsolják! És egyébként – teszem hozzá – ez egy eljárásrendi kérdés is. Tartalmilag pedig azt gondolom, hogy Vadai Ágnes vagy Gyurcsány Ferenc nem hiteles védelmezői a jogállamnak, és ezért csak többet ártottak volna az ügynek, mint mi!

– Na, de ezzel rögtön jelzik azt, hogy a demokratikus ellenzék együttműködése szinte lehetetlen, Önöknek Gyurcsánnyal szemben van kifogásuk, a másik társaságnak majd Önökkel szemben lesz, és, és akármennyire elégedetlenek mindannyian az Orbán-rezsim demokráciát szétverő kormányzásával, így nem fognak tudni egyezségre jutni és közösen fellépni!

– Én evvel nem értek egyet. Nekem a személyes álláspontom egyébként is az, hogy akár a politikai ellenfeleinkkel is együtt kell működnünk az Orbán-rezsim mielőbbi leváltása érdekében, illetve a pártok nagyon sokféleképpen tudnak segíteni minket. Én például azt tudom, hogy volt több olyan ellenzéki párt is, amelyik toborzott vagy segített, tehát szólt a saját szimpatizánsainak, hogy lesz egy szolidaritási tüntetés az elfoglalt Fidesz-székház előtt, és azt gondolom, hogy voltak is sokan egyébként mind a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért szimpatizánsai és tagjai közül a tömegben. Ez szerintem szép és fontos dolog! Az, hogy vezető politikusok, képviselők megpróbálják az általunk felkeltett figyelmet saját magukra fordítani, én azt gondolom, hogy ez nem etikus, különösen akkor, ha nem egyeztetnek velünk erről előzetesen. Ezt nem tartom korrektnek!

– Holnap menjenek a pártok vagy a pártok támogatói erre a tervezett alkotmánymódosítás elleni tüntetésre?

– Abszolút, mindenkit várunk szeretettel. Én azt gondolom, hogy ez tényleg egy olyan történeti pillanat, amikor nem az számít, hogy egyébként kinek mi a pártszimpátiája, hanem az, hogy közösen meg tudjuk akadályozni ezt a jogfosztó alaptörvény-módosítást! A szervezőknek az a kérése – jelentős részben azért, mert számos olyan szervezet is csatlakozott ehhez a megmozduláshoz, például a jogvédő szervezetek, amelyek szigorúak azzal kapcsolatban, hogy fönntartsák a pártfüggetlenségüket –, hogy akik jönnek, a pártpreferenciájuktól függetlenül ne pártjelvényekkel érkezzenek a tüntetésre. Tehát ez a kérés fogalmazódott meg, de én azt gondolom, hogy ez egy korrekt elvárás.

– Hova menjenek, hányra?

– Holnap három órakor a Parlamentnél, az Alkotmány utcában lesz a tüntetés, tehát szombat három óra, Alkotmány utca, oda várunk mindenkit szeretettel, nagyon fontos, hogy minél többen legyünk!

– Mielőtt Alaptörvény utcára keresztelnék át!

– Hát pontosan vagy Orbán Viktor utcára!


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Csak az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök, az EU és a nyugati demokráciák véleményét veszik semmibe
Domány András, újságíró

Bolgár György: - Az uniós reakciókra, illetve az Európa Tanács reakcióira adott magyar válaszokról írtál egy nagyon érdekes, pontos és éles kommentárt a comment.hu című blogon. Azt írod, hogy miközben a magyar kormány és a Fidesz félreértésekre hivatkozik, az Európa Tanács, illetve a nyugati kritikusok nemhogy félreértenék, hanem nagyon is jól látják, hogy mi az alaptörvény tervezett módosításával a magyar kormány szándéka. Azt kérem tőled, hogy foglald össze a véleményedet úgy, hogy ezt a hallgatók is többé-kevésbé megértsék. Ez nem lehet nehéz, hiszen neked több évtizedes parlamenti rádiós tapasztalatod van abban, hogy lefordítsd a rádióhallgatók számára a bonyolult jogi vagy politikai szövegeket.

Domány András: - Igyekszem. Az tény, hogy az Alkotmánybírósággal kapcsolatos dolgok mindig hosszú, bonyolult szövegek, és ezzel a politikusok visszaélnek. Ma délután Martonyi János külügyminiszter írt az uniós kollégáinak egy levelet. Ugyancsak ma délután Gulyás Gergely képviselő nyilatkozott az Indexnek. Mind arra hivatkoznak, hogy azt a bizonyos Alaptörvény átmeneti rendelkezései nevű valamit megsemmisítette az Alkotmánybíróság, ezért az abban szereplő dolgokat bele kell illeszteni magába az alaptörvénybe. Azt mondják, hogy ők semmi mást nem tesznek, csak ezt végrehajtják. Az részben igaz, hogy ezt végrehajtják, és az is részben igaz, hogy az Alkotmánybíróság ezt mondta, csakhogy nem ez a lényeg! Két példát mondok, amelyek szerintem nagyon érthetőek. Az egyik a hajléktalanok kérdése. Most beillesztik az alaptörvénybe, hogy az önkormányzatok megtilthatják a hajléktalanok közterületi tartózkodását, vagy büntethetik szabálysértésként. Amit pedig az alaptörvénybe beleraknak, ahhoz már az Alkotmánybíróság nem nyúlhat hozzá.

- Vannak olyan alkotmányjogászi, sőt alkotmánybírói vélemények is, amelyek szerint ha az egész az alaptörvénnyel ellentétes a tartalma, akkor mégiscsak belenyúlhatnak.

- Ezt mondja például Stumpf István, Orbán Viktor egykori kancellária-minisztere, mint alkotmánybíró. Azonban nem ez a lényeg. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy magát a hajléktalanságot nem lehet büntethetővé nyilvánítani. Ha a hajléktalan bármilyen szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, akkor természetesen ugyanúgy büntessék meg, mint akinek van lakása, de ne büntessék magát azt a szerencsétlen tényt, hogy valakinek nincs hova mennie. Ezt mondta az Alkotmánybíróság. Ezzel szemben belerakják az alaptörvénybe, hogy lehessen büntethetővé nyilvánítani. Akkor az Alkotmánybíróság intencióit megvalósítják, vagy azokkal szembemennek? Szerintem szembemennek velük. A másik nagyon közérthető példa az, hogy most kedden Lázár János államtitkár javaslatára belevették – még zárószavazás nem volt, de már a módosító indítványokról szavaztak, vagyis belevették – az alaptörvénybe azt, hogy ne lehessen a kereskedelmi médiában, tévékben, rádiókban választási reklámokat adni. Tehát ezeken a csatornákon ne lehessen választási kampányt folytatni, kizárólag a közszolgálatban. Ezt egyszer már belerakták abba a választási eljárási törvénybe, amelynek az Alkotmánybíróság nagy részét megsemmisítette.

- Ki is tért az Alkotmánybíróság arra, hogy ez miért alkotmányellenes.

- Igen. Azzal indokolta ezt az Alkotmánybíróság, hogy a politikai reklámozás lehetősége így a társadalomhoz legszélesebb körben eljutó médiumok esetében szűnne meg. Te is meg én is dolgoztunk már közszolgálati médiumnál, és szomorúan elmondhatjuk, hogy a kutya nem nézi a köztévét. Sajnos ez így van, és pont ezért mondta azt az Alkotmánybíróság, hogy ez a politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozása, személyek és szervezetek szólásszabadságát érinti, és súlyosan aránytalan korlátozás. Megmondták, hogy ez ellentétes az alaptörvény kilencedik cikkével, amely a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot tartalmazza. Erre most ebbe a kilencedik cikkbe beleteszik harmadik bekezdésnek, hogy nem lehet a kereskedelmi médiában reklámozni. Így most van egy olyan alaptörvényi cikkelyünk, amelynek a harmadik bekezdése ellentétes az első két bekezdésével, de ehhez már az Alkotmánybíróság nem nyúlhat. Még egy nagyon pikáns dolog, hogy Lázár János államtitkár, meg akik többségként megszavazták kedden az ő javaslatát, Áder János köztársasági elnököt hazudtolták meg ezzel. Ugyanis Áder János az Alkotmánybírósághoz írt beadványában, amelyet a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban írt decemberben, pontosan olyan érvek alapján tartotta alkotmánysértőnek vagy alaptörvénysértőnek ezt, amilyeneket az Alkotmánybíróság is mondott.

- Biztos, ami biztos, azért Áder János jogkörét is korlátozni igyekeznek, mert lényegében arra szűkítik le, hogy alá kell írnia az alkotmánymódosítást?

- Igen. Gulyás Gergely ebben a ma délutáni Index-nyilatkozatában elmondta, hogy rettentő színvonaltalan érvelésnek tartja azt, ami az Indexen megjelent, hogy lehet, hogy a köztársasági elnöknek nem lenne más becsületes megoldása, mint lemondani, merthogy köteles aláírni, de mégse írhatja alá, mert azzal meg az esküjét sérti meg. Nem nagyon hiszem, hogy ezt Áder János – aki, azért tudjuk, húsz éven át a Fidesz vezető politikusa volt – meg fogja ezt tenni, de kétségtelen, hogy most már ellene is irányult ez a dolog, őt személy szerint is gyakorlatilag meghazudtolták ezzel a döntéssel!

- Arra irányultak intézkedések, hogy ne élhessen az államfői jogköreivel, lényegében parkolópályára van téve!

- Igen, de most nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ő is alkotmánysértőnek tartotta ezt a kampánykorlátozást, és most mégis megszavazták. Ráadásul úgy szavazták meg, hogy az alaptörvényben legyen benne, vagyis úgy, hogy most már a köztársasági elnök se tehessen semmit ellene! Azért ha Lázár János már Áder Jánossal szemben, a véleménye ellenére is módosítja az alaptörvényt, az már elég érdekes.

- Igen. Nemcsak ebben az egy esetben lehet látni, hogy a kétharmados többség az Alkotmánybíróság kifejezett határozata és álláspontja ellenére emeli be az alaptörvénybe a korábban megsemmisített részeket. Itt van például az egyházi törvény is.

- Az egyházi törvénynél egyszerűen nem teljesítik az Alkotmánybíróság elvárásait. Az egyházi törvénynél a leglényegesebb bírálata az volt az Alkotmánybíróságnak, hogy azt nem szabad az Országgyűlés politikai döntésére bízni, hogy melyik vallási szervezetet ismerik el egyháznak. Egyrészt azért, mert ez politikai döntés, másrészt mert ez ellen nincs jogorvoslat, és egy jogállamban nem lehet jogorvoslat nélkül csinálni dolgokat, viszont egy országgyűlési határozat ellen nem lehet a bírósághoz fordulni.

- Igen, mert a bíróság nem felügyelheti a parlamentet.

- Így van. A hatalmi ágak megosztása azt jelenti, hogy egy bíróság nem helyezhet hatályon kívül egy törvényt, mert a törvények alapján kell ítélkeznie.

- Igen, hiszen a törvényeket kell tiszteletben tartania, és ha a parlament hoz egy törvényt vagy határozatot, akkor a bíróság nem fordulhat azzal szembe.

- Így van. Tehát az a lényeg, hogy az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy tessék egy nem politikai, tisztességes eljárást jogorvoslati lehetőséggel megteremteni, és ők ezt nem teremtik meg. Egy másik jó példa a családjogi törvény. Az Alkotmánybíróság nagyon világosan kimondta, hogy nem lehet leszűkíteni a férfi és nő házasságára vagy egyenesági rokoni kapcsolatra – vagyis szülőre és gyermeke – a család fogalmát. Hiszen – idézem az Alkotmánybíróságot – például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársak, a közös gyermeket nem vállaló vagy olyan különnemű élettársak, akiknek egyéb körülmények miatt nem lehet közös gyermekük, özvegyek, testvérükről gondoskodó személyek és így tovább, miért ne tartozhatnának a család fogalmába? Erre mit csinálnak? Az alaptörvénybe beleírnak egy olyan mondatot, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, vagyis azt veszik bele, amire az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy nem lehet így értelmezni, mert túl szűk.

- Neked húszéves tapasztalatod van a demokratikus parlament mindennapjairól. Szerintem a magyar újságírásban nincs még egy ember, aki ennyire belülről, közvetlenül ismeri a magyar parlament működését, ezért még egy dologról kérdeznélek. A Guardian értesülése szerint Németország, Dánia, Hollandia és Finnország külügyminisztere közös levélben szólította föl az Európai Bizottságot, hogy teremtsék meg a feltételeit annak, hogy az európai jogrendről letérő országokat szigorú szankciókkal, anyagi szankciókkal is megbüntethessék. A te tapasztalataid alapján, ez milyen hatást válthat ki egy kétharmados parlamenti többségben? Bár itt meglehet, hogy nem a parlamentre kell gondolni, hanem csak Orbán Viktorra egyedül.

- Így van. Én egyébként 2009 óta már nem dolgozom a parlamentben tudósítóként. Tehát ebben a ciklusba már nem voltam ott, de én kevésbé vagyok optimista, mint te, és el tudom képzelni, hogy szembeszállnak. Az más kérdés, hogy aztán majd utóbb kénytelenek lesznek korrigálni, mint ahogy most is teszik, noha felemás módon. Tehát ugyanúgy, ahogy lehet korrigálni a bírói kényszernyugdíjazásokat és elbocsátásokat – ugyan tényleg felemás módon és nem teljesen kompenzálva azt a súlyos kárt, ami történt –, ugyanúgy bizonyos mértékig lehet majd ezt is korrigálni. A médiatörvényeknél már háromszor módosították az eredeti törvényeket európai uniós beavatkozások nyomán. Tehát végül is minden lehetséges. Azonban én abból a kifejezetten arrogáns modorból, amellyel a kormánypárti vezető politikusok az eddigi tiltakozásokra reagáltak – például az amerikai külügyminisztériuméra –, nem arra következtetek, hogy visszakozni akarnának.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!



Victor Ponta reméli, Orbán és Kövér egyszer egy hivatalos találkozóra is veszi a fáradságot
Juszt László, újságíró

Bolgár György: - Bukarestben Victor Ponta román miniszterelnökkel készítettél interjút, és ezt nemsokára, talán háromnegyed óra múlva fogja közvetíteni teljes terjedelmében az ATV. Tudjuk, hogy a román miniszterelnök részt vesz az MSZP országértékelőjén, és emiatt különböző támadásoknak volt kitéve, még tüntetést is terveztek ellene. A nagyot lefújták, de azért állítólag egy kisebb mégiscsak készül, a dolog lényege azonban az, hogy mi volt a te benyomásod, milyen hangulatban és milyen mondanivalóval készül ide a román kormányfő?

Juszt László: - Azért mentem ki, mert hétfőn-kedden ott járt ugye Martonyi, a külügyminiszter, és nem láttam közös közleményt, nem láttam közös nyilatkozatot. Kíváncsi voltam, hogy ez hogy lehet, mert ez egyébként nem túl gyakran fordul elő a diplomáciában. Felhívtam és bejelentkeztem egy interjúra, ezt tegnap meg is csináltuk. Egy rendkívül jó humorú fiatal emberről van szó. A beszélgetést úgy kezdtem – ezt csak azért mondom, mert megmutatja, hogy miről szól az egész –, hogy Martonyi külügyminiszter a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kettős állampolgárság automatikus elfogadása súlyos hiba lenne, mint ahogy nem szabad előhozni most az autonómia kérdését sem. Csak nézett rám döbbenten, hogy miről beszélek, szinte meg sem tudott szólalni. Mondtam neki, hogy ezt a nyilatkozatot 2001-ben tette. Erre egy nagyon jóízű kacagás volt a reakció, és utána kezdett el beszélni az egészről. Na, ilyen a hangulata az egész riportnak. A lényeg az, hogy abszolút együttműködésre nyitott, semmiféle akadályát nem látja annak, hogy az RMDSZ, amelyik a hivatalos képviselője a Romániában élő magyar kisebbségnek, bármiben partner legyen. Igaz ugyan, hogy a koalícióba különböző okok miatt nem kerülhetett be az RMDSZ, de két államtitkárt így is adott, és abban a három megyében, ahol magyar többség van, bizony a magyar vezetésben is, a megyei vezetésben is komoly szerepet kapott.

- Székely zászló ügyben mondott valamit?

- Kérdeztem a székely zászlót is, azt mondta, hogy sokkal jobb lett volna, ha az elmúlt hónapok nem székely zászló ügyről szólnak, hanem például a négy ország, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország...

-… De már Csehország, tudod!

- Bocsánat, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia közös fellépéséről a következő hétéves uniós büdzsé elosztásában, mert sokkal jobban járhattunk volna. Ezzel nem tudok vitatkozni. Aztán sok minden másról is beszéltünk, de érdekes volt a befejezés, mert mondtam neki, hogy nemcsak Mesterházy fogja várni, aki ugye a barátja, hanem várni fogják tüntetők is a BSE előtt. Amire az volt a válasz, hogy ez a demokrácia velejárója, nincs ezzel semmi baj. Az persze nagyon érdekes különbség a két ország között, hogy nem tud olyan helyzet kialakulni Romániában, hogy ott tüntetéssel fogadják a magyar miniszterelnököt, és nagyon bízik abban, hogy egyébként azok a magyar politikusok, akik elég sokat járnak Erdélyben – ki is mondta, Orbán és Kövér – egyszer veszik a fáradságot, és elmennek a román partnereikhez is, amire ők abszolút nyitottak.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!