rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 8.

Csak az Alkotmánybíróság, a köztársasági elnök, az EU és a nyugati demokráciák véleményét veszik semmibe
Domány András, újságíró

Bolgár György: - Az uniós reakciókra, illetve az Európa Tanács reakcióira adott magyar válaszokról írtál egy nagyon érdekes, pontos és éles kommentárt a comment.hu című blogon. Azt írod, hogy miközben a magyar kormány és a Fidesz félreértésekre hivatkozik, az Európa Tanács, illetve a nyugati kritikusok nemhogy félreértenék, hanem nagyon is jól látják, hogy mi az alaptörvény tervezett módosításával a magyar kormány szándéka. Azt kérem tőled, hogy foglald össze a véleményedet úgy, hogy ezt a hallgatók is többé-kevésbé megértsék. Ez nem lehet nehéz, hiszen neked több évtizedes parlamenti rádiós tapasztalatod van abban, hogy lefordítsd a rádióhallgatók számára a bonyolult jogi vagy politikai szövegeket.

Domány András: - Igyekszem. Az tény, hogy az Alkotmánybírósággal kapcsolatos dolgok mindig hosszú, bonyolult szövegek, és ezzel a politikusok visszaélnek. Ma délután Martonyi János külügyminiszter írt az uniós kollégáinak egy levelet. Ugyancsak ma délután Gulyás Gergely képviselő nyilatkozott az Indexnek. Mind arra hivatkoznak, hogy azt a bizonyos Alaptörvény átmeneti rendelkezései nevű valamit megsemmisítette az Alkotmánybíróság, ezért az abban szereplő dolgokat bele kell illeszteni magába az alaptörvénybe. Azt mondják, hogy ők semmi mást nem tesznek, csak ezt végrehajtják. Az részben igaz, hogy ezt végrehajtják, és az is részben igaz, hogy az Alkotmánybíróság ezt mondta, csakhogy nem ez a lényeg! Két példát mondok, amelyek szerintem nagyon érthetőek. Az egyik a hajléktalanok kérdése. Most beillesztik az alaptörvénybe, hogy az önkormányzatok megtilthatják a hajléktalanok közterületi tartózkodását, vagy büntethetik szabálysértésként. Amit pedig az alaptörvénybe beleraknak, ahhoz már az Alkotmánybíróság nem nyúlhat hozzá.

- Vannak olyan alkotmányjogászi, sőt alkotmánybírói vélemények is, amelyek szerint ha az egész az alaptörvénnyel ellentétes a tartalma, akkor mégiscsak belenyúlhatnak.

- Ezt mondja például Stumpf István, Orbán Viktor egykori kancellária-minisztere, mint alkotmánybíró. Azonban nem ez a lényeg. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy magát a hajléktalanságot nem lehet büntethetővé nyilvánítani. Ha a hajléktalan bármilyen szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, akkor természetesen ugyanúgy büntessék meg, mint akinek van lakása, de ne büntessék magát azt a szerencsétlen tényt, hogy valakinek nincs hova mennie. Ezt mondta az Alkotmánybíróság. Ezzel szemben belerakják az alaptörvénybe, hogy lehessen büntethetővé nyilvánítani. Akkor az Alkotmánybíróság intencióit megvalósítják, vagy azokkal szembemennek? Szerintem szembemennek velük. A másik nagyon közérthető példa az, hogy most kedden Lázár János államtitkár javaslatára belevették – még zárószavazás nem volt, de már a módosító indítványokról szavaztak, vagyis belevették – az alaptörvénybe azt, hogy ne lehessen a kereskedelmi médiában, tévékben, rádiókban választási reklámokat adni. Tehát ezeken a csatornákon ne lehessen választási kampányt folytatni, kizárólag a közszolgálatban. Ezt egyszer már belerakták abba a választási eljárási törvénybe, amelynek az Alkotmánybíróság nagy részét megsemmisítette.

- Ki is tért az Alkotmánybíróság arra, hogy ez miért alkotmányellenes.

- Igen. Azzal indokolta ezt az Alkotmánybíróság, hogy a politikai reklámozás lehetősége így a társadalomhoz legszélesebb körben eljutó médiumok esetében szűnne meg. Te is meg én is dolgoztunk már közszolgálati médiumnál, és szomorúan elmondhatjuk, hogy a kutya nem nézi a köztévét. Sajnos ez így van, és pont ezért mondta azt az Alkotmánybíróság, hogy ez a politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozása, személyek és szervezetek szólásszabadságát érinti, és súlyosan aránytalan korlátozás. Megmondták, hogy ez ellentétes az alaptörvény kilencedik cikkével, amely a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot tartalmazza. Erre most ebbe a kilencedik cikkbe beleteszik harmadik bekezdésnek, hogy nem lehet a kereskedelmi médiában reklámozni. Így most van egy olyan alaptörvényi cikkelyünk, amelynek a harmadik bekezdése ellentétes az első két bekezdésével, de ehhez már az Alkotmánybíróság nem nyúlhat. Még egy nagyon pikáns dolog, hogy Lázár János államtitkár, meg akik többségként megszavazták kedden az ő javaslatát, Áder János köztársasági elnököt hazudtolták meg ezzel. Ugyanis Áder János az Alkotmánybírósághoz írt beadványában, amelyet a választási eljárási törvénnyel kapcsolatban írt decemberben, pontosan olyan érvek alapján tartotta alkotmánysértőnek vagy alaptörvénysértőnek ezt, amilyeneket az Alkotmánybíróság is mondott.

- Biztos, ami biztos, azért Áder János jogkörét is korlátozni igyekeznek, mert lényegében arra szűkítik le, hogy alá kell írnia az alkotmánymódosítást?

- Igen. Gulyás Gergely ebben a ma délutáni Index-nyilatkozatában elmondta, hogy rettentő színvonaltalan érvelésnek tartja azt, ami az Indexen megjelent, hogy lehet, hogy a köztársasági elnöknek nem lenne más becsületes megoldása, mint lemondani, merthogy köteles aláírni, de mégse írhatja alá, mert azzal meg az esküjét sérti meg. Nem nagyon hiszem, hogy ezt Áder János – aki, azért tudjuk, húsz éven át a Fidesz vezető politikusa volt – meg fogja ezt tenni, de kétségtelen, hogy most már ellene is irányult ez a dolog, őt személy szerint is gyakorlatilag meghazudtolták ezzel a döntéssel!

- Arra irányultak intézkedések, hogy ne élhessen az államfői jogköreivel, lényegében parkolópályára van téve!

- Igen, de most nem erre gondoltam, hanem arra, hogy ő is alkotmánysértőnek tartotta ezt a kampánykorlátozást, és most mégis megszavazták. Ráadásul úgy szavazták meg, hogy az alaptörvényben legyen benne, vagyis úgy, hogy most már a köztársasági elnök se tehessen semmit ellene! Azért ha Lázár János már Áder Jánossal szemben, a véleménye ellenére is módosítja az alaptörvényt, az már elég érdekes.

- Igen. Nemcsak ebben az egy esetben lehet látni, hogy a kétharmados többség az Alkotmánybíróság kifejezett határozata és álláspontja ellenére emeli be az alaptörvénybe a korábban megsemmisített részeket. Itt van például az egyházi törvény is.

- Az egyházi törvénynél egyszerűen nem teljesítik az Alkotmánybíróság elvárásait. Az egyházi törvénynél a leglényegesebb bírálata az volt az Alkotmánybíróságnak, hogy azt nem szabad az Országgyűlés politikai döntésére bízni, hogy melyik vallási szervezetet ismerik el egyháznak. Egyrészt azért, mert ez politikai döntés, másrészt mert ez ellen nincs jogorvoslat, és egy jogállamban nem lehet jogorvoslat nélkül csinálni dolgokat, viszont egy országgyűlési határozat ellen nem lehet a bírósághoz fordulni.

- Igen, mert a bíróság nem felügyelheti a parlamentet.

- Így van. A hatalmi ágak megosztása azt jelenti, hogy egy bíróság nem helyezhet hatályon kívül egy törvényt, mert a törvények alapján kell ítélkeznie.

- Igen, hiszen a törvényeket kell tiszteletben tartania, és ha a parlament hoz egy törvényt vagy határozatot, akkor a bíróság nem fordulhat azzal szembe.

- Így van. Tehát az a lényeg, hogy az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy tessék egy nem politikai, tisztességes eljárást jogorvoslati lehetőséggel megteremteni, és ők ezt nem teremtik meg. Egy másik jó példa a családjogi törvény. Az Alkotmánybíróság nagyon világosan kimondta, hogy nem lehet leszűkíteni a férfi és nő házasságára vagy egyenesági rokoni kapcsolatra – vagyis szülőre és gyermeke – a család fogalmát. Hiszen – idézem az Alkotmánybíróságot – például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársak, a közös gyermeket nem vállaló vagy olyan különnemű élettársak, akiknek egyéb körülmények miatt nem lehet közös gyermekük, özvegyek, testvérükről gondoskodó személyek és így tovább, miért ne tartozhatnának a család fogalmába? Erre mit csinálnak? Az alaptörvénybe beleírnak egy olyan mondatot, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, vagyis azt veszik bele, amire az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy nem lehet így értelmezni, mert túl szűk.

- Neked húszéves tapasztalatod van a demokratikus parlament mindennapjairól. Szerintem a magyar újságírásban nincs még egy ember, aki ennyire belülről, közvetlenül ismeri a magyar parlament működését, ezért még egy dologról kérdeznélek. A Guardian értesülése szerint Németország, Dánia, Hollandia és Finnország külügyminisztere közös levélben szólította föl az Európai Bizottságot, hogy teremtsék meg a feltételeit annak, hogy az európai jogrendről letérő országokat szigorú szankciókkal, anyagi szankciókkal is megbüntethessék. A te tapasztalataid alapján, ez milyen hatást válthat ki egy kétharmados parlamenti többségben? Bár itt meglehet, hogy nem a parlamentre kell gondolni, hanem csak Orbán Viktorra egyedül.

- Így van. Én egyébként 2009 óta már nem dolgozom a parlamentben tudósítóként. Tehát ebben a ciklusba már nem voltam ott, de én kevésbé vagyok optimista, mint te, és el tudom képzelni, hogy szembeszállnak. Az más kérdés, hogy aztán majd utóbb kénytelenek lesznek korrigálni, mint ahogy most is teszik, noha felemás módon. Tehát ugyanúgy, ahogy lehet korrigálni a bírói kényszernyugdíjazásokat és elbocsátásokat – ugyan tényleg felemás módon és nem teljesen kompenzálva azt a súlyos kárt, ami történt –, ugyanúgy bizonyos mértékig lehet majd ezt is korrigálni. A médiatörvényeknél már háromszor módosították az eredeti törvényeket európai uniós beavatkozások nyomán. Tehát végül is minden lehetséges. Azonban én abból a kifejezetten arrogáns modorból, amellyel a kormánypárti vezető politikusok az eddigi tiltakozásokra reagáltak – például az amerikai külügyminisztériuméra –, nem arra következtetek, hogy visszakozni akarnának.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái