rss      tw      fb
Keres

Alkotmánymódosítás: a világ ellene, Kövér, Martonyi, Gulyás védi




Folytatódott a nyomásgyakorlás a magyar kormányra annak érdekében, hogy halassza el a negyedik alkotmánymódosítás hétfői végszavazását (a február 8-án benyújtott módosító javaslatot lásd itt).
Az előzményekhez: Szerdán történt Európában a magyar alkotmánymódosítás ügyében; Navracsics válaszolt az ET főtitkárának, az EP is vizsgálja az alkotmánymódosítást, de hétfőn szavaznak.
Barroso pénteken telefonált és levelet írt Orbánnak. Négy európai külügyminiszter – köztük a német – szankciókat sürget az alapértékek védelmében, Vivian Reding szerint az EU-pénzek felfüggesztése  mint szankció már korábban is felmerült Magyarország kapcsán. Washington osztja az Európai Unió aggodalmait a magyar alkotmánymódosítás ügyében.
Martonyi János az uniós külügyminisztereknek írt levélben magyarázza a magyarázhatatlant, Kövér László a Hírtévében adja elő a liberálisok és a baloldal áskálódásáról szóló elméletét, Gulyás Gergely interjúban próbálkozik. A nagycsaládosok támogatják őket.

1. A világ

Barroso telefonon beszélt Orbánnal, levelet is írt: vitassák meg és tisztázzák a magyar alkotmánymódosítást
A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon péntek délután José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az MTI információját a bizottság szóvivője is megerősítette. Pia Ahrenkilde Hansen elmondta, hogy a bizottság elnöke péntek reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról, hogy az alaptörvény tervezett módosítása összeegyeztethető-e a jogállamiság elvével.

José Manuel Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt írja, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás – úgy tűnik – olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyek miatt a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat. Ráadásul a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön „hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

Hansen szóvivő közlése szerint Orbán Viktor biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Erősebb mechanizmust sürget négy uniós külügyminiszter – köztük a német – az európai értékek védelmében: „Legvégső esetben az EU-források felfüggesztését is lehetővé kellene tenni”
Az európai alapértékek védelmében a jelenleginél erősebb mechanizmus létrehozását sürgeti Dánia, Németország, Finnország és Hollandia külügyminisztere abban a március 7-i keltezésű levélben, amelyet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének címeztek. Végső esetben az uniós források felfüggesztését is elképzelhetőnek tartják. A levelet Guido Westerwelle, Frans Timmermans, Villy Sovndal és Erkki Tuomioja írta alá.


A levél

A külügyminiszterek szerint a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok az európai identitás alapjai, amelyek „habarcsként tartják össze országainkat”. „Európai projektünk hitelessége attól függ, megfelelünk-e a saját magunk által felállított mércének.”

Az eurózóna gazdasági gondjaiból fakadó válság nemcsak a gazdaságpolitikákba vetett bizalmat rengette meg, hanem sokak számára az európai projekt jövőjét is megkérdőjelezte. „Az európai történelemnek ebben a kritikus időszakában kulcsfontosságú, hogy az európai szerződésekben lefektetett alapértékeket nyomatékosan megvédjük.” Ám a jelenlegi szabályozásban nem létezik olyan eszköz, amellyel gyorsan, hatékonyan és megfelelően fel lehetne lépni, ezért egy olyan új és hatékonyabb mechanizmus létrehozását látják szükségesnek, amellyel érvényesíthető az alapvető európai értékek tiszteletben tartása a tagállamokban. A levélben felvázolt mechanizmus ebben a jelenleginél nagyobb szerepet szán az Európai Bizottságnak, amely idejekorán jelezhetné, ha egy uniós tagállamban problémát észlel, és „a tagállamok megfelelő támogatásával” felszólíthatná az adott országot, hogy orvosolja a problémát.

Az intézkedés ellenőrzésére a külügyminiszterek azt javasolják, hogy fektessék le a bizottság és az adott ország között folytatott eljárás szabályait. Felvetik a lehetőséget, hogy a bizottság még az ügy korai szakaszában az Európai Unió Tanácsához fordulhasson az ügyben. „Legvégső esetben pedig az EU-források felfüggesztését is lehetővé kellene tenni.” A mechanizmusnak minden tagállammal szemben ugyanúgy, diszkriminációmentesen alkalmazhatónak kell lennie.

Barroso szóvivője
José Manuel Barroso szóvivője az MTI kérdésére azt mondta, egyelőre nem volt módja alaposan tanulmányozni a levelet, de a négy külügyminiszter javaslata alapvetően egybeesik azzal, amit Barroso elnök is szeretne. Pia Ahrenkilde Hansen szerint legutóbbi évértékelő beszédében a bizottság elnöke is arról beszélt, hogy erősíteni kell a demokrácia, a jogállamiság és az európai alapértékek tiszteletét. A bizottság elnöke akkor konkrét országok megnevezése nélkül arról beszélt, hogy néhány tagállamban az a veszély fenyegetett, hogy felfeslik a jogrend és demokrácia szövete, az Európai Bizottság és az Európai Parlament pedig akkor is az elsők között „kondította meg a vészharangot”. A szóvivő szerint ezek az esetek ráirányították a figyelmet az unió intézményi hiányosságaira, korlátaira, és bővebb eszköztárra van szükség a mostaninál, amely ezeken a területeken csak két dologból áll: a „politikai meggyőzésből és az atombombából” (atombomba: az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak).

Viviane Reding szerint a négy külügyminiszter javaslata már korábban is felmerült Magyarország és Románia kapcsán
Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását, mondta az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken az Európai Unió igazságügyi minisztereinek találkozóját követően.

Tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben aggodalmairól írt, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt. Érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. Ilyesmi már korábban is szóba került, mondta, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden. „Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok.” Viviane Reding azt mondta: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, s az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat ennek ellenére az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul.

Washington osztja az ET aggodalmát a magyar alkotmánymódosítás kapcsán
Az Egyesült Államok osztja az Európa Tanács aggodalmát az előterjesztett magyar alkotmánymódosítás ügyében, írja a Washingtonban helyi idő szerint csütörtök délután kiadott közleményében Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő.

„Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az ellensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik.
Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére.”

Neelie Kroes tweetekben reagált az alaptörvény-módosításra
Két internetes Twitter-bejegyzésben foglalkozott az Európai Bizottság digitális ügyekben illetékes – liberális pártállású* – holland alelnöke a magyar alaptörvény-módosítással csütörtökön.

Neelie Kroes azt írta: az Európai Unióban általánosan elfogadottnak számít, hogy minden legitim politikai kampányoló számára tisztességes és kiegyensúlyozott hozzáférést kell biztosítani mindenfajta műsorszóró médiához a választási időszakokban (amivel arra utalt, hogy kedden a parlament elfogadott egy módosító indítványt, amelynek értelmében az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közzé).
A másik Kroes-bejegyzésben nincs önálló tartalom, hanem a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap internetes kiadásának egyik írására mint „hasznos cikkre” hívja fel a figyelmet. Az említett írás a magyar kormány és az európai szervezetek közötti vitákkal foglalkozik.


* A szerk. megj.: Mint a fentebbi hírben látható, Viviane Reding pártállását (hogy ugyanis néppárti, azaz kereszténydemokrata) az MTI elfelejtette megemlíteni.

2. Martonyi, Kövér, Gulyás: hiányos információk, félreértés

Martonyi: a bírálatok nagy része félreértéseken és hiányos információkon alapul
Nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken alapul a magyar alaptörvény tervezett módosítása körül kialakult vita jelentős része, írja Martonyi János külügyminiszter uniós kollégáinak küldött levelében.

Martonyi megállapítja: többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy Magyarország saját korábbi, az Európa Tanácsnak tett vállalásait és az uniós jogot is megszegi az alaptörvény küszöbön álló módosításával, illetve hogy a magyar kormány visszaél kétharmados többségével, és felülírja az Alkotmánybíróság (Ab) közelmúltbeli, neki nem tetsző ítéleteit, azzal, hogy az alaptörvénybe olyan rendelkezéseket emel be, amelyeket a taláros testület korábban megsemmisített. „Ennek éppen az ellenkezője igaz”

Martonyi  levelében közli: akárcsak a múltban, Magyarország továbbra is nyitott a tényekkel és észérvekkel alátámasztott bírálatokra, és éppen egy nagy és régóta esedékes alkotmányos reform eredményeit igyekszik konszolidálni. Az Ab ugyanis megvizsgálta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, és tavaly decemberi ítéletében közülük többet megsemmisített, arra hivatkozva, hogy nem átmenetiek, ezért nem az átmeneti rendelkezések között van a helyük. Az alkotmányellenesnek minősített választási regisztráció kivételével az Ab formai és nem tartalmi kifogásokat emelt a rendelkezésekkel szemben, a választási regisztráció pedig nem is szerepel azok között a rendelkezések között, amelyeket most alkotmányos szintre terveznek emelni. „Az alaptörvény módosításának célja tehát éppen az, hogy érvényt szerezzen az Alkotmánybíróság említett döntésének.” Az sem felel meg a valóságnak, hogy a javaslat szűkítené az Ab jogköreit. A tervezett módosítás kifejezetten lehetővé tenné az Ab számára az alaptörvénynek és jövőbeni módosításainak formai vizsgálatát, amit a testület az elmúlt két évtizedben is következetesen megtett. A tervezett módosítás lényegében a jelenlegi gyakorlatot kodifikálja, emellett számos olyan elvet is az alaptörvénybe foglal, amelyet az Ab eddig is következetesen alkalmazott, mint például az, hogy a testület csak a jogszabályok kifogásolt részeit vizsgálhatja. Az Ab természetesen továbbra sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény előírásait.

Bírálatok érték a korábbi és a jelenlegi alkotmány alapján hozott döntések elhatárolását egymástól. A módosítás a korábbi döntések joghatásait nem semmisíti meg, ezek továbbra is érvényben maradnak. Az Alkotmánybíróság pedig a jövőben „szabadon választhatna, figyelembe veszi-e korábbi döntéseit, hivatkozik rájuk, vagy figyelmen kívül hagyja őket”. A módosítás bővítené azoknak a körét, akik egy-egy jogszabály alkotmányos felülvizsgálatát kérhetik az Ab-tól.

Az egyházak elismeréséről a külügyminiszter kijelenti: a vezérelvek változatlanok. Magyarországon a vallásgyakorlást és a hitéletet törvény nem korlátozza, ám egyházakat az állam a törvényhozás döntése alapján csak bizonyos feltételek teljesülése mellett ismer el. A módosítás értelmében annak vizsgálata is kérhető lesz az Ab-tól, hogy a parlament döntése megfelel-e a jogállamiság elveinek.*

A hajléktalanság büntethetőségének lehetővé tételénél felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország alaptörvényének hatályba lépésével került az alkotmányos rendelkezések közé, hogy „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit” biztosítsa. A módosítás most kötelezővé teszi az állam és az önkormányzatok számára az együttműködést, hogy minden fedél nélkül élőnek szállást tudjanak ajánlani. Másrészt lehetővé teszi, hogy a parlament vagy az önkormányzatok közegészségügyi, közbiztonsági okokból korlátozásokat vezethessenek be a közterület-használatot illetően. Ez a módosítás nem jelenti a hajléktalanság kriminalizálását. Ha bevezetnek is ilyen korlátozást, az nem párosulhat büntetőjogi szankciókkal, csak pénzbüntetéssel.

A felsőoktatásban állami finanszírozással végzők hazai munkavállalása előírásának alaptörvényben rögzített lehetőségét Martonyi szerint nem szabad úgy értelmezni, hogy az állam korlátozza a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetőségét. Egyértelmű, hogy egyensúlyt kell teremteni a kötelezettségek és jogok között. Az államnak lehetőséget kell teremteni arra, hogy előírhassa: ha egy hallgató képzését teljes mértékben állja, akkor elvárhatja, hogy befektetése, az ország érdekében, megtérüljön. „Határozottan tiszteletben tartjuk a munkaerő áramlásának szabadságát”, s az intézkedés arányosságának biztosítása érdekében egyeztetés folyik az Európai Bizottsággal.

Végül Martonyi János kijelenti, hogy a magyar kormány eddig is bizonyította: kész együttműködni az európai intézményekkel, több esetben változtatott is vitatott jogszabályokon, most sincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.


[Martonyi állításainak cáfolatát lásd fentebb idézett hírösszefoglalóinkban – a szerk.]

Kövér: a liberálisok nem szeretnének „csak úgy letakarodni a porondról”, Bajnai sem ment el „a fészkes fenébe”
(Részletek kiemelt hírünkből)

– A „materiális világban pozíciókat vesztő” baloldal azt a látszatot akarja kelteni a világban, hogy Magyarországon baj van. Ezért hangzik el folyamatosan az a vád, hogy a szélsőségek és az antiszemitizmus is erősödik, és ezért támadják az alaptörvény negyedik módosítását is. A liberális világhoz tartozók mindent leminősítenek és kifiguráznak, még a legalapvetőbb emberi értéknek számító családot is. Ő nem tartja elképzelhetőnek, hogy valaha is kompromisszumra jusson egy olyan világképpel, amely nem csak egy nő és egy férfi kapcsolatára épülve tudja elképzelni a házasságot, hanem az azonos neműek között is.

– Az éppen napirenden lévő alkotmánymódosítást azok támadják, akik az elmúlt néhány év unortodox magyar gazdaságpolitikájának vesztesei voltak, vagyis elsősorban azok a külföldi érdekcsoportok, nagyvállalatok, amelyek nem tudtak belenyugodni, hogy a kormány nem az emberekről nyúzta le a hetedik és nyolcadik bőrt, hanem tőlük vár nagyobb teherviselést.

– A Fidesz-székház elleni csütörtöki demonstráció résztvevői arra számítottak, hogy a rendőrség erővel viszi majd el őket a helyszínről, a baloldalhoz köthető tévécsatornák pedig az egész világot bejáró képsorozatokat készítenek erről. Ebből is látni lehet, a baloldal politikai stratégiájával arra törekszik, hogy Magyarországot egy instabil demokráciának tüntesse fel, ahol békétlenség és feszültség van, ami miatt erőteljes külföldi beavatkozásra van szükség.

Gulyás: Az alkotmányozó hatalom kizárólag az Országgyűlést illeti meg
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Indexnek adott hosszú interjút: Semmi ok a pánikra. Mondatok az interjúból.

„…a vádak többsége az Ab-ítéletek pontos ismeretének hiányáról tanúskodnak [sic: Ab-„ítélet”, egyeztetéshiány]

„Ha a magyar Országgyűlés e széles demokratikus keretek között szűkíteni vagy tágítani kívánja e határokat [a szólásszabadságét], akkor ehhez joga van. Az államhatalmi ágak megosztottak, de az alkotmányozó hatalom kizárólag az Országgyűlést illeti meg.”

„A parlamentáris demokráciában a szabályok világosak: az alkotmányozás az Országgyűlés hatásköre, az alkotmányértelmezés az Alkotmánybíróságé.”

„…a változtatás szükségessége egy azóta született alkotmánybírósági határozat miatt állt elő.”

„…ha 2002 és 2010 között az állami irányítás erkölcsi alapjait nem zúzták volna darabokra, akkor fel sem merülhetne ez a vita.”

„Az egyházakkal kapcsolatos vita lényegét tekintve azért téves, és nemzetközi viszonylatban azért sikerült ellenünk fordítani, mert sikerült státuszvitaként beállítani, noha ez kizárólag egy finanszírozási kérdés.” „Ha valahol mulasztottunk, az éppen az, hogy erről a magyar közéletben és a nemzetközi közvéleményben státuszvita lett. Akár azt is mondhattuk volna, hogy legyen minden vallási szervezet egyház, ám azzal semmilyen támogatás nem jár. A liberális álláspont szerint ez a helyes, szerintem a történelmi egyházak kiemelt támogatása indokolt.” [Nem igaz: az SZDSZ javaslata volt, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát egyházaknak lehessen felajánlani, majd hogy bizonyos szorzók szerint ezt az állam kiegészítse – a szerk.]

„Az alkotmányozó hatalom kizárólag az Országgyűlést illeti meg, ahogy az Alkotmánybíróság már korábban rögzítette, hogy a demokratikus jogállam válságát eredményezné, ha ez bármilyen szempontból vitássá válna.” „Mi is tartjuk magunkat a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság azon döntéséhez, hogy ha az Ab az Alkotmányt vizsgálhatná, az az alkotmányos válság felé nyitna kaput.”

Kim Lane Scheppele „a cikke elején hosszan ír arról, hogy korábban miben tévedett Magyarországgal kapcsolatban. Legközelebb tévedései felsorolásakor majd ezzel ti. az abortusszal] fogja kezdeni [Kérem az olvasókat, olvassák el Scheppele dolgozatát, és próbálják megtalálni, hol ír hosszan arról, miben tévedett – a szerk.]

„Aki olvasta az Alaptörvény szövegét és ismeri az elmúlt 20 év gyakorlatát, az pontosan tudja, hogy a köztársasági elnöknek nincs joga alkotmánymódosítás kapcsán Alkotmánybírósághoz fordulni. Az Ab számára az Alkotmány maga a mérce, amelynek alapján eljár.”

Kósa Lajos pénteki sajtótájékoztatóján
Arra a kérdésre, hogy a székháznál történtek vagy a nemzetközi reakciók befolyásolják-e az alaptörvény negyedik módosítását, nemmel válaszolt, hiszen azzal az Alkotmánybíróság korábbi döntését hajtja végre a parlament. Nincs ok az alkotmánymódosításról szóló döntés elhalasztására.

3. A Fidesz és a kormány segítői

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének közleménye
„A Nagycsaládosok Országos Egyesülete ezúton kinyilvánítja, hogy támogatja az Alaptörvényben és annak jelenleg az Országgyűlés által elfogadásra váró módosításában foglalt, a család és a házasság védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különös tekintettel arra az alkotmányos elvre, amely a családi kapcsolat alapjának a házasságot, illetve a gyermekvállalást tekinti.
Fontosnak tartjuk, hogy a házasság, a család és a gyermekvállalás továbbra is kiemelt alaptörvényi védelemben részesüljön, hiszen ezek az értékek társadalmunk harmonikus működésének, nemzetünk fennmaradásának alapkövei.
Egyúttal kiállunk amellett, hogy az ezen alapértékekkel kapcsolatos esetleges nézetkülönbségek, eltérő vélemények megvitatása csakis demokratikus párbeszéd útján, békés keretek között, az alkotmányos intézmények zavartalan működését tiszteletben tartva történjen. Ezzel összhangban elutasítjuk az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítás minden olyan formáját, amely a gyülekezési szabadság visszaélésszerű gyakorlásával, mások jogainak szükségtelen korlátozásával, erőszakos nyomásgyakorlás útján igyekszik céljait érvényesíteni.
Budapest, 2013. március 8.
Kiadó: Nagycsaládosok Országos Egyesülete

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége is azt közölte, hogy „a család, a házasság, a gyermekvállalás alkotmányosan védendő értékek”, az alaptörvény módosításának erre vonatkozó rendelkezéseit támogatják. Emellett az agresszió minden formáját elfogadhatatlannak tartják.

A Família Nagycsaládosok Egyesülete a „Fidesz-székház megtámadását elszenvedő tisztviselők és a jövőnk védelmében” adott ki közleményt. Eszerint „az agresszív pártpolitikai véleménynyilvánítás nem megengedhető, mert megmérgezi a közéletet és azoknak biztosít teret, akik a szólásszabadságra és a demokráciára hivatkozva megtévesztik, manipulálni akarják a tömeget”. „Elfogadhatatlan, hogy a demokrácia érdekében ajtót, csontot törjenek, lincseljenek munkájukat végző embereket. Ha ez szabadon folytatható lenne, azzal hagynánk előkészíteni olyan politikai eszközök elfogadását, amelyek távol állnak az európai normáktól, és akár a közel keleti polgárháborús viszonyoknak adna táptalajt. Gyermekeinknek nem ilyen jövőt szeretnénk!”



* Lásd ehhez a MEÖT javaslatát: A Fővárosi Törvényszék végezhetné az egyházak regisztrációját

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) levelet írt az egyházügyi államtitkárnak, Hölvényi Györgynek. Aggályosnak tartják az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának módosító javaslatát, mert az megítélésük szerint nem kezeli megfelelően az Alkotmánybíróság (Ab) által is kifogásolt eljárást, az egyházak parlamenti döntéstől függő regisztrációját. Egyetértenek az Ab levezetésével, amely a mindenkori Országgyűlést alapvetően politikai döntéshozó testületként írja le, így az „e testület által hozott minősítés szükségszerűen nem lehet mentes esetleg politikai szempontoktól, érdekektől. Ezzel az eljárással pedig sérülhet az egyház és állam elválasztásának elve”. Nem tartják elegendőnek az alaptörvénybe „toldott mondatot, amely a parlament döntése elleni alkotmányjogi panasz lehetőségét adja meg”, mert az szerintük nem azonos az Ab által hiányolt jogorvoslattal. Emellett a bizottsági módosító javaslat által bevezetett új fogalom, „az együttműködésre való alkalmasság” tartalma „nehezen tisztázható, bizonytalan, megengedhetetlenül tág határok közötti, kiszámíthatatlan, egyes esetekben akár ötletszerű jogértelmezésre adna lehetőséget”, s nem küszöböli ki az önkényes jogértelmezés lehetőségét.

A negyedik alkotmánymódosítás korábban a Galamus kiemelt híreiben:
A fideszes alkotmánymódosítási javaslatok, és a Der Spiegel beszámolója
A Süddeutsche Zeitung az Ab jogköreinek újabb szűkítéséről
Deutsche Welle: Újabb alkotmányos korlátozások Magyarországon
Die Zeit: A Fidesz korábban alkotmánysértőnek minősített rendelkezéseket emel alkotmányos rangra
Negyedik Alaptörvény-módosítás: Nyílt levél a kormánypárti képviselőknek és az államfőnek
Scheppele: Alkotmányos bosszú
Orbán válaszai az országgyűlésben: Szélesítjük az Ab lehetőségeit
A negyedik alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kérte három jogvédő szervezet
FAZ – német külügyér írása arról, milyennek szeretné Magyarországot
FT: Orbán visszavág az alkotmánymódosítással
FT-vezércikk: Szavazatijog-megvonást, pénzügyi szankciókat Orbán ellen – A Fidesz válasza: hajmeresztő torzítás
Szerdán történt Európában a magyar alkotmánymódosítás ügyében
A WSJ az alkotmánymódosítás körüli konfliktusokról

(m.zs.)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!