rss      tw      fb
Keres

Ulrike Lunacek keresetet nyújtott be, ezúttal Bayer Zsolt ellen




Ulrike Lunacek, az Európai Parlament osztrák zöld képviselője nevében szóvivője, Wolfgang Machreich szerdán közleményben tudatta, hogy az emlékezetes Echo-tévébeli megszólalása miatt keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken Bayer Zsolt, hírhedt magyar publicista ellen. Az alábbiakban olvashatják a közleményt, a keresetet, illetve a Galamusban az ügyről közölt hírek és írások gyűjteményét.

1. A közlemény

Ulrike Lunacek jogi képviselője ma a képviselőnő nevében polgári (magánvádas) keresetet nyújtott be Bayer Zsolt ellen az illetékes budapesti bíróságon.

Ulrike Lunacek azt követően  tette meg ezt a lépést, miután a Bayer ellene, valamint az Európai parlament integritása ellen irányuló, mélyen sértő kirohanásaival szemben benyújtott keresetét elutasította mind a magyar médiahatóság, mint a budapesti bíróság, illetve a hatóságok az ügyben nem illetékesnek nyilvánították magukat.

Mindehhez járul, hogy Bayer Zsolt a magyar romákat illető, elviselhetetlen szidalmaival továbbra is bizonyítja, hogy a szélsőjobb szellemi gyermeke. A Lunaceket és az Európai Parlamentet illető szidalmazások tehát nem egyszeri botlások voltak, hanem abba az embert megvető polémiasorozatba illeszkednek, amely túlmegy az indokolt politikai ütésváltás bármiféle mértékén.

Ulrike Lunacek ebben az értelemben a saját keresetét úgy tekinti, mint amely képviseli mindazokat, akiket Bayer Zsolt hasonló vagy részben még súlyosabb módon szidalmazott és megalázott méltóságában, és akiknek a személyes integritását ezáltal mélyen megsértette.

Az ilyen magatartásnak következményeket kell maga után vonni! Mindenütt! Magyarországon is!

2. A keresetlevél

Fővárosi Törvényszék
1055 Budapest,
Markó u. 27.

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Ulrike Lunacek [cím: Európai Parlament stb.] felperes a kívül jegyzett, meghatalmazott jogi képviselőjén keresztül eljárva Bayer Zsolt [lakcím] I. rendű, és az ECHO HUNGÁRIA TV Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u 78.) II. rendű alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása, további jogsértéstől való eltiltás és kártérítés megfizetése iránt az alábbi
keresetet
terjeszti elő:

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy az alább kifejtésre kerülő indokok alapján alpereseket a Ptk. 75. § és 76. §- szerint, figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a), b) pontjaira, állapítsa meg, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogait, az alpereseket a további jogsértéstől eltiltani.

A Ptk. 84. § (1) bek. e) pontja, illetve a 339. és 355. §-ai alapján alpereseket 300.000,- Ft (I. r)- 500.000,- Ft (II. r.) összegű kártérítés és annak 2012. február 9-től számított törvényes kamatainak megfizetésére kötelezni szíveskedjék.

A keresetünket az alábbiakkal indokoljuk:

I. A tényállás rövid ismertetése

A II. rendű alperes műsorszolgáltatásában az ECHO TV-n megjelenő, Korrektúra című műsorban az I. rendű alperes, az felperesnek egy a műsorszámban be nem mutatott, az Európai Parlament alapjogi bizottságának (LIBE) 2012. február 9-i meghallgatásán elhangzott tartalmában jelentősen elferdített hozzászólása kapcsán  az alábbi, a felperes személyiségi jogait súlyosan sértő kijelentéseket tett:

„Csak jön egy olyan agyament ótvar hazug idióta, Ulrike Lunacek, […] és milyen finoman fejeztem ki magam. [...] Az egész egy rohadt szemét hazugság egy rohadt szemét szájából.

A műsorvezető és a műsorszámban szereplő személyek ezt követően a felperes nőiességét megkérdőjelező kétértelmű megjegyzéseket tesznek, és ezen általuk vélt szellemességen jól szórakoznak.


1. A személyhez fűződő jogok megsértése jogsértő „vélemény” közlésével; becsületsértés és az emberi méltóság megsértése

Álláspontunk szerint alperesek a fent idézetben és az alperes nőiességét megkérdőjelező kocsmai humorizálás színvonalát alulmúló élcelődésükkel durván megsértették a felperes személyhez fűződő jogait, és értelmetlenül, indokolatlanul durván a becsületébe gázoltak, semmibe vették az emberi méltóságát. A felperes mint parlamenti képviselő és mint közszereplő természetesen tűrni köteles a vele szemben megfogalmazott kritikákat, véleményeket, de semmi esetre sem köteles  személyét érintő alpári, gyalázkodó kijelentéseket és női méltóságát megsértő megjegyzéseket.

Magyarország Alaptörvénye Q cikkének (2)-(3) pontja kimondja , hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Az Alaptörvény I. cikkének (1)-(2) bekezdése elismeri AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
Az alaptörvény II. cikke pedig kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikk L pontja értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A 2. pont szerint e kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan - alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek- szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a  (..)mások jóhírneve vagy jogai védelme(…) céljából. Az 1976. évi 8. sz. tvr-el kihirdetett Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyezség Okmánya 19. cikk 2. pontja szerint mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra. A 3. pont értelmében az e cikk 2, pontjában meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ennél fogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek mások jogainak vagy jóhírnevének tiszteletben tartása (a/ pont),(…) érdekében. szükségesek (b/ pont).
A Ptk. 75. §. (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A 76.§. értelmében a személyhez fűződő jog megsértését jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
A kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően jogsértő lehet minden olyan bírálat, amely indokolatlanul sértő vagy lealázó, illetve kifejezésmódjában indokolatlanul bántó lealázó ( BH 1993.89; BH 2002.352; BTD2006.1466).

Kétség nem férhet hozzá, hogy az I. r alperes a felperesről kialakult negatív véleményét szándékosan gyűlölködő az emberi méltóságot semmibe vevő gyűlölködő kifejezésekbe fogalmazta meg. Az általa használt kifejezések egyértelműen indokolatlanul megalázóak, értelmetlenül durvák és szándékosan lealázóak.


2. Jogkövetkezmények

A fentebb kifejtettek alapján úgy véljük, alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogait, így mind objektív, mind szubjektív jogkövetkezmények alkalmazását kérjük a tisztelt Bíróságtól.

Kérjük a tisztelt Bíróságot, hogy

a) a Ptk 75.§ (1) bekezdése, 76.§ -e, 78.§-e, valamint a Ptk 85.§ (3) bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének a) pontjára szíveskedjék a jogsértést megállapítani,
b) a Ptk 75.§ (1) bekezdése, 76.§ -e, 78.§-e, valamint a Ptk 85.§ (3) bekezdése alapján, figyelemmel a Ptk 84.§ (1) bekezdésének b) pontjára – tekintettel a cikkek és a műsorok rendszeres megjelenésére is – az alpereseket a jogsértés abbahagyására kötelezni és a további jogsértéstől eltiltani,
c) a Ptk 75.§ (1) bekezdése, 76.§ -e, 78.§-e, valamint a a Ptk 84.§ (1) bekezdésének e) pontjára szíveskedjék az alpereseket 300.000 Ft (I.r.) – 500.000 Ft (II.r.) összegű nem vagyoni kártérítés és annak 2012. február 9-től számított törvényes kamatainak megfizetésére kötelezni szíveskedjék.

A fent kifejtettek alapján álláspontunk szerint egyértelmű, hogy alperesek megsértették felperesek személyiségi jogait, így az objektív jogkövetkezmények alkalmazhatósága úgy véljük, nem kérdéses, különösebb indoklásra nem szorul.

Az alperesek gyalázkodó műsorának hatására a felperest többen megkeresték  a műsorban elhangzottakkal kapcsolatban kérdéseket intéztek hozzá, állandó magyarázkodásra, kényszerül. A műsor gyalázkodó és felperesre nézve „gyűlöltre uszító” hatása nyilvánvaló.

Parlamenti képviselőként a felperes szavahihetőségének, hitelességének kiemelkedő jelentősége van, ezért a nagy nyilvánosság előtti gyalázása, lejáratásának negatív hatásai nehezen felmérhetőek.

Álláspontunk szerint a felperes által követelt nem vagyoni kártérítés összege a jelenlegi bírói gyakorlatnak megfelel, a kifejezetten durva jogsértés miatt eltúlzottnak egyáltalán nem mondható.

Mindezek alapján kérjük a tisztelt Törvényszéket, hogy kereseti kérelmünknek az alperesek perköltségeinkben való marasztalása mellett helyt adni szíveskedjék.

A 1990. évi XCIII. törvény 62.§ (1) f) pontja alapján felperest illetékfeljegyzési jog illeti meg.

A Tisztelt Fővárosi Törvényszék hatáskörét a Pp. 23. § (1) bekezdésének g) pontjára, illetékességét a Pp 30. § (1) és 40. § (3) bekezdéseire alapítjuk.

Budapest, 2013. február 11.

Tisztelettel:
Ulrike Lunacek
felperes képviseletében

3. Kiemelt híreink, írásaink

Ulrike Lunacek bepanaszolta az Echo Tv-nél Bayer Zsoltot; Médiasöpredék
Ulrike Lunacek esete a magyar csőcselékbeszéddel (Mihancsik Zsófia)
Wiener Zeitung: Selmeczi Gabriella Hannes Swobodáról
Le Monde: Bayer Zsolt sértegetései
Schöpflin-levél Lunaceknek, és a bizonyíték
Még egyszer a Schöpflin-levélről (Niedermüller Péter)
Magyarország hideg polgárháborúja; Brüsszel fokozza a nyomást – két FAZ-kommentár
Ulrike Lunacek panaszt nyújtott be az Echo TV ellen a médiatanácsnál
Emlékeztető a nemzeti elkötelezettségről (Mihancsik Zsófia)
Ulrike Lunacek bírósághoz fordult a Médiatanács döntése miatt

(hj-mzs)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!